Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HERCZEG TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót. Békés megyét az ország éléskamrájának is hívják, nem véletlenül, hiszen a legtöbb szántóföldi és egyéb kultúra szempontjából az országos átlag fölött van a termesztési terület, így tehát mi termelői, előállítói oldalról is erősen érintettek vagyunk a jogszabály-változtatással kapcsolatban.

Rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe, és a hulladék, az élelmiszer-hulladék közel feléért a háztartások, közel feléért a vendéglátás, a kereskedelem, kiskereskedelem a felelős. Ez a hatalmas tömegű élelmiszer-hulladék nemcsak gazdaságilag probléma, hanem a klíma szempontjából is roppant fontos, hiszen egyrészt előállítjuk az élelmiszert, az el nem használt vagy el nem fogyasztott élelmiszernek költséges a megsemmisítése is, és tudjuk, hogy például állati táplálékként való felhasználását az Európai Unió tiltja.

Az EU ennek megfelelően egyébként komoly lépéseket tett az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében  komoly lépéseket tett és tesz, szándékozik tenni , hiszen mérni kell az élelmiszer-hulladék mennyiségét a teljes élelmiszerláncban, és az a cél, hogy 2030-ig a felére csökkenjen az élelmiszer-hulladék.

Az élelmiszerek megsemmisítése nemcsak sokba kerül, hanem környezetszennyező is. Az egy másik kérdés, hogy ezt egyébként sokan nem is kötik a klímaproblémákhoz, pedig nagyon is van összefüggés, a földek harmadát-negyedét az olyan élelmiszer termelésére fordítják, amit nem is költünk el, nem is eszünk meg, nem is használunk föl. A számítások alapján az élelmiszer-hulladék felelős a világ ember általi üvegházhatású gázkibocsátásának 8 százalékáért, ez pedig egy brutálisan nagy szám, a feleslegessé vált élelmiszer megtermelése és felhasználása pedig erősen terheli a környezetet.

Egy másik érdekes számításról is szoktunk beszélni: hogyha az élelmiszer-pazarlást egy ország állítaná elő, akkor az Egyesült Államok és Kína után a harmadik legnagyobb ilyen környezetszennyező ország lenne önmagában, ha az élelmiszer-pazarlást egy országnak tekintenénk. Ezért aztán az élelmiszer-pazarlás csökkentése a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia nevű és célú feladat az egyik legfontosabb feladat manapság.

A tervezett szabályozás célja az élelmiszer-pazarlás megelőzése, ennek eredményeként pedig természetesen az élelmiszer-hulladék csökkentése. Nemzetközi példák azt mutatják, hogy az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez az állam beavatkozására is szükség van, ezért az élelmiszerek megmentése céljából az élelmiszer-kiskereskedők részére kötelezővé szeretnénk tenni a várhatóan élelmiszer-hulladékká váló, közeli lejárati idejű minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek felajánlását az arra rászorulók részére.

A legnagyobb élelmiszer-kiskereskedők számára kötelezően előírnánk élelmiszerhulladék-csökkentési terv készítését és az ÉMK részére történő benyújtását, valamint élelmiszermentési felelős kinevezését. Az élelmiszerhulladék-csökkentési tervben a kiskereskedő cégek maguk határozhatják meg, hogy milyen eszközöket használnak a náluk keletkezett élelmiszer-hulladék csökkentése érdekében.

A vállalkozások továbbra is használhatják eddigi csatornáikat, és folytathatják eddigi adományozó tevékenységüket; tudunk ilyenekről, csak szűkebb körben, mint amit szeretnénk. Tehát továbbra is folytathatják és akár tovább is fejleszthetik ezt a tevékenységet.

A megmaradt élelmiszerekre legalább 48 órával a minőségmegőrzési idő lejárta előtt írnánk elő a kötelező felajánlást. A fogyaszthatósági idővel, valamint a 48 óránál rövidebb minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerekre nem vonatkozna a szabályozás. A kiskereskedő a jogszabályban meghatározott esetekben élelmiszermentési bírsággal szankcionálható, talán ez sem lényegtelen körülmény.

A felajánlott élelmiszerek elosztásának koordinálására egy központi szervezet, ez az Élelmiszermentő Központ jön majd létre, és ez egy száz százalékban állami tulajdonú nonprofit vállalkozás. A feladata az élelmiszer-felajánlások országos koordinációja, de emellett természetesen információkat gyűjt és információmegosztást is végez, segíti az élelmiszer-kiskereskedők élelmiszerhulladék-csökkentési tervében foglaltak megvalósítását, valamint közreműködik az élelmiszer-hulladék mérésével kapcsolatos adatszolgáltatásban.

(11.30)

A felajánlott élelmiszerek rászorulók részéről történő kiosztását a karitatív szervezetek végzik majd remélhetőleg. A rendszer létrehozásának célja az élelmiszer-pazarlás csökkentése, ennek költségét pedig a legnagyobb bevétellel rendelkező gazdasági szereplőknek kell finanszírozni. Ezért a rendszer működé-sének költségeit a kiskereskedelmi adó legfelső sávjának emelése fedezné. Az ebből származó bevételt az ÉMK az adományozást végző karitatív szervezetek megerősítésére kell hogy fordítsa. Az élelmiszerek újraelosztására nem hoznánk létre egy új állami logisztikai rendszert, hanem a meglévő karitatív szervezeteket erősítenénk meg annak érdekében, hogy a várhatóan megnövekedett mennyiségű felajánlott élelmiszert el tudják juttatni a rászorulók részére.

Vannak egyébként ilyen jellegű kezdeményezések, akciók jelenleg is, de ha támogatással, nagyobb odafigyeléssel, tudatossággal állunk hozzá ezen civil szervezetek tevékenységéhez, akkor lényegesen nagyobb sikert érhetünk el ezen a területen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)