Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.27.18:45:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

83. ülésnap (2019.07.12.), 74. felszólalás
Felszólaló Dr. Apáti István (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:37


Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. APÁTI ISTVÁN (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt még éppen itt tartózkodó képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A Mi Hazánk Mozgalom, valamint a Független Kisgazdapárt 2019. június 15-én, egy hónappal ezelőtt emlékezett meg egy Baranya megyei kis faluban, Bissén az egyik legkiválóbb magyar államférfiról, a falu szülöttéről, Nagy Ferenc néhai miniszterelnök úrról. Nagy Ferenc néhai miniszterelnök életpályája bővelkedik a rendkívüli fordulatokban, az amerikai kaland-, történelmi és kémfilmekbe illő eseményekben, de engedjék meg, hogy ennek az életpályának az idő rövidsége miatt most csak néhány fontos állomását, néhány fontos képét villantsam fel, ezzel is a Ház elé hozva és bemutatva azt az elképesztő történelmi és politikai mulasztást, ami egyébként döntően az elmúlt harminc év felelőssége. Nagy Ferenc 1903-ban született a Baranya megyei Bissén, már tízévesen megismerte a kemény földműves munka minden kínját-keservét, hiszen édesapját elvitték a frontra. 19 évesen az első világháború bissei hőseinek emlékére tartott megemlékezésen mondott egy olyan beszédet, amelynek kapcsán felfigyeltek kiváló tehetségére, tulajdonképpen innen datálódik, innen indult el a politikai pályafutása, amely villámrajtot vett, hiszen 27 évesen már a kisgazdák országos pártfőtitkára volt. Azután a második világháború vége felé indult el az a tragikus eseménysorozat, amely egyrészt édesanyja halálához vezetett, másrészt, amelynek kapcsán megtapasztalta mindkét pusztító világrend rendkívüli aljasságát, annak a világrendnek az aljasságát is, amely etnikai, faji, vallási alapon gyűlölt, és annak a világrendnek az aljasságát is, amely osztályalapon gerjesztette a gyűlöletet.

1944 áprilisától hat hónapon keresztül a Gestapo foglya volt. Legidősebb fiát ifjúsági büntető munkatáborban tartották fogva hosszú ideig, majd 1945. szeptember 14-én következik be édesanyja tragikus halála, ami a gyalázatos viselkedést, a gyalázatos magatartást tanúsító orosz katonák bűne.

(13.00)

Édesanyja nem akarta odaadni a család szekerét és a család két lovát az oroszoknak, ezt követően az oroszok egy harckocsival mentek utána, a harckocsi átgázolt a szekéren, az édesanyját a harckocsi csöve lesodorta, és szörnyethalt.

1945 azonban nemcsak erről a családi tragédiáról maradt emlékezetes, hanem egy fényes politikai sikerről is, amikor is a Kisgazdapárt 57 százalékot ért el, 57 százalékos eredményt, tisztelt képviselőtársaim, az akkori országgyűlési választásokon, de a szovjet csapatok, a megszálló szovjet csapatok már akkor javában Magyarországon tartózkodtak, úgyhogy gyakorlatilag nem maradt más esély, mint hogy kényszerkoalícióra lépjenek, bár erre elvileg semmilyen szükség nem volt, és semmi nem indokolta volna.

Nagy Ferenc aztán 1946. február 4-én lett ennek az országnak a miniszterelnöke. Mindössze 16 hónapig töltötte be ezt a tisztséget, de bizton állíthatom, hogy ez alatt a 16 hónap alatt többet tett ezért az országért, mint mások 16 esztendő alatt.

A teljesség igénye nélkül három momentumot emelnék ki, nem kisebbítve az érdemeit, azt már csak zárójelben említve, hogy újjáépítési minisztere is volt ennek az országnak miniszterelnöki tisztségét megelőzően: földreformot hajtott végre, megfékezte a hiperinflációt, és szintén nagyon kevesen tudják, hogy ő vezette be a forintot. Neki és az ő kormányának köszönhető az, hogy a mai napig a magyar forint a hivatalos fizetőeszköze ennek az országnak.

Ugyanakkor a kommunista ármánykodásnak áldozatul esett, és kémfilmekbe illő módon, az osztrák-svájci határon, egy hídon, egy gépkocsi motorháztetején, egy szállodai levélpapíron íratták vele alá a miniszterelnöki tisztségről lemondó nyilatkozatát, és addig a legkisebb fiát, akit gyakorlatilag túszul ejtettek, nem engedték szabadon, amíg ezt a miniszterelnöki tisztségről való lemondást ilyen körülmények között ő meg nem tette.

Ez volt az utolsó momentum, hogy az azt megelőző pár napig Magyarországon tartózkodott, soha többet nem tudott visszajönni szeretett hazájába. 1956-ban, a forradalom és szabadságharc idején megkísérelte, azonban az osztrákok, hivatkozva semlegességükre, nem engedték be az ország területére. Utána, 1956-tól az 1979-ben bekövetkezett haláláig is megpróbált mindent megtenni a magyar szabadság érdekében, próbálta segíteni a kisgazda-társadalmat. Egy korábbi kisgazda képviselőtársával folyamatosan levelezett, és azon fáradozott élete utolsó éveiben is, hogy a Szent Koronát és a koronázási ékszereket hazahozza Magyarországra, azonban ezt sajnos már nem érhette meg. Távol szeretett szülőhazájától, egy Washington melletti kisvárosban, Herndon településen van eltemetve.

Éppen ezért követeli azt a Mi Hazánk Mozgalom a Kisgazdapárttal közösen, hogy a bissei szülőházat nyilvánítsák emlékházzá, állítsanak szobrot a néhai miniszterelnök emlékére, foglalja el helyét a történelemoktatásban, a Külügyminisztérium pedig tegyen meg minden szükséges intézkedést az USA-ban élő hozzátartozókkal való kapcsolatfelvétel és a rendszeres kapcsolattartás érdekében. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai