Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.16.16:16:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

85. ülésnap (2003.09.15.), 84. felszólalás
Felszólaló Lázár Mózes (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 3:20


Felszólalások:  Előző  84  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LÁZÁR MÓZES (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! A kormány határozatban döntött a Vértesi Erőmű Rt. eladásáról. Ez a szándék minden bizonnyal rendkívül erős, hiszen nem kellett volna külön határozatot hoznia. '95-ben és '97-ben a Horn-kormány meghirdette ennek a cégnek az eladását, de nem járt sikerrel. A privatizációs törvény értelmében két eredménytelen tendereztetés után az ÁPV Rt. külön felhatalmazás nélkül is értékesítheti a szóban forgó állami vagyont.

Miért van mégis ez a lázas igyekezet? A Vértesi Erőmű Rt.-nek két bányája és három erőműve van, óriási vagyontárgyakkal együtt; Oroszlány, Tatabánya térségében a legnagyobb foglalkoztató. Az Orbán-kormány 1028/2002. számú határozatával, állami tulajdonban maradás mellett, megkezdődött egy füstgáz-kéntelenítő építése, amely 2014-ig biztos jövőt jelent a vállalkozásnak. A további finanszírozásról és az igénybe vehető forrásokról is született rendelkezés.

Miért nem folytatják, illetve hajtják végre az előző kormány átgondolt és kellően megalapozott döntését? 2002-ben Kovács László és Kuncze Gábor pártelnökök közös levelükben megnyugtatták az embereket, lesz biztos folytatás. Medgyessy Péter látványos bányajárás keretében tette meg ugyanezt. Szólt az ígéret költségvetési támogatásról, alaptőke-emelésről, de privatizációról egy szó sem esett.

Ezzel szemben, amikor idén tavasszal rendkívüli közgyűlésen 6 milliárd forinttal csökkentették a cég alaptőkéjét, felvetettem a látható privatizációs szándékot, amire szocialista körökből azzal vádoltak, hogy riogatom az embereket. A Vért rendkívüli helyzetben van, 4 ezer alkalmazott Tatabánya és Oroszlány távhőellátását biztosítja, állami garanciavállalással hatalmas beruházásba kezdett. A kormány a működtetés során köteles minden szempontot érvényesíteni, amit egy magántulajdonos nem fog sosem.

Miután értesültem a privatizációs szándékról, kezdeményeztem a parlament energetikai albizottságának összehívását. Mivel az ülésen érdemi információt nem kaptunk, a következő határozatot fogadtuk el. Az albizottság jelen körülmények között és az ülésen rendelkezésre álló információk alapján a Vért esetleges privatizációját nem támogatja. Egyben felkéri PM-et, hogy az erről szóló kormányhatározat előkészítő anyagát küldje meg a gazdasági bizottság tagjainak.

A folyamat külön érdekessége, hogy ezt a határozatot megszavazta Kapolyi László szocialista országgyűlési képviselő is, aki tagja annak a befektetői körnek, akiket az ÁPV Rt. igazgatósága már kijelölt potenciális vevőként. A magyar energiaszektor privatizációja szomorú történet, mert az érték alatti eladások és a létszámleépítések története is. Nem kellene ezt folytatni.

Tisztelt Miniszter Úr! Melyek voltak a Vért privatizációjának alapvető okai? Két és fél hónap alatt miért nem kaptunk választ felvetéseinkre? Amennyiben a kormány úgy gondolja, hogy talál befektetőt, akinek megéri, akkor miért nem éri meg mindez az államnak? A szép ígéretek helyett kapnak-e a foglalkoztatottak valós biztosítékokat munkájuk folytatásához? (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) Elnök úr, még egy kérdés: miért gondolják azt, hogy a privatizációval az állam teljesen kivonulhat a Vértesi Erőmű működtetésének feladatából és a térséget érintő problémák megoldásából?

Várom válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  84  Következő    Ülésnap adatai