Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.16.07:04:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

85. ülésnap (2003.09.15.), 215. felszólalás
Felszólaló Dr. Kovács László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:32


Felszólalások:  Előző  215  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kezdjem az alkotmányügyi bizottság tagjaként azzal, hogy természetesen az alkotmányügyi bizottság is megtárgyalta a törvényjavaslatot, és - a két másik bizottsághoz hasonlóan - egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta. Ebből adódóan örömmel tájékoztatom önöket arról, hogy természetesen a szocialista frakció támogatólag viszonyul a jelen törvényjavaslathoz, és az igen tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.

Abban a szerencsés helyzetben lehet részem, hogy gyakorló ügyvédként vezérszónoka lehettem a társasági törvény, illetve a cégeljárási törvény tavaszi, jogharmonizációs célú módosításának is. Ahogy itt az államtitkár úrra nézek, hasonló helyzetben voltunk a vita során. Akkor is szó esett már róla, hogy a cégeljárási törvény további finomítása, további javítása várható annak érdekében, hogy a kor szellemének ez megfeleljen. Jelen esetben tényleg erről van szó, hiszen olyan törvényjavaslattal állunk szemben, ami arra ösztönzi a cégeljárásban érintett feleket, cégbíróságot, ügyvédeket és egyéb jogi szereplőket, hogy valóban megfelelő technikai felszereltséggel ellátva tudjanak a cégeljárásban részt venni.

Említettem, túl azon, hogy képviselőként tevékenykedem, gyakorló ügyvéd is vagyok, aki elég sokat foglalkozik a cégeljárással, cégügyekkel, úgyhogy az én megközelítésemben az adott törvényjavaslat néhány gyakorlati hasznára szeretném az igen tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni.

Itt elhangzott már az államtitkár úrtól és a bizottsági előadóktól is az eljárás egyszerűsége, ami ez által a törvényjavaslat által megvalósulhat.

Valóban sokkal egyszerűbb adott esetben elektronikus úton bizonyos adatokat, iratokat, előterjesztéseket továbbítani a cégbírósághoz, mint a papír alapú technikát választva, körülményesebb módon ezt az illetékes hatóság tudomására hozni.

Ugyancsak fontos jellemzője a törvényjavaslat lényegének a gyorsaság, hiszen egy elektronikus úton előterjesztett beadvány sokkal hamarabb jut az illetékes eljáró hatóság, tehát a cégbíróság tudomására, még akkor is, ha ez centralizáltan történik a cégszolgálat keretein belül, mint ha a hagyományos megközelítését választjuk a cégiratok előterjesztésének.

Végezetül, de nem utolsósorban igen fontos eleme a törvényjavaslatnak az, hogy költségkímélő. Valóban költségkímélő, hiszen rengeteg egyéb technikai feltétel mellett több költségtényezőt kiküszöböl mint eddig felmerült elemet. Ha a magam konkrét példájával élhetek: az én ügyvédi irodám 50 kilométerre található a megyeszékhelytől, ahol az illetékes cégbíróság működik. Általában, hacsak valamilyen egyéb ok nem teszi indokolttá - az ügyvédtársaimtól nyert tapasztalat és a saját tapasztalatom is azt mutatja -, amennyiben lehet, személyesen viszi az eljáró ügyvéd a cégiratokat a cégbíróságra, ez a legbiztosabbnak tűnő megoldási forma.

(18.10)

 

Időbe, energiába telik, mire ezeket a kérdéseket megoldjuk. Sokkal egyszerűbb egy adott informatikai bázison keresztül az előterjesztéseket megtenni, mint ezt a bizonyos hagyományos, papír alapú megközelítést választani.

Ha pici kis iróniával élhetek, akkor vélhetően talán a papírgyárak lesznek azok, amelyek nem igazából fognak ennek a törvényjavaslatnak örülni. De azt hiszem, hogy a gyakorlati hasznát ezzel együtt sem lehet tagadni. Ha valaki a cégbíróságon többször megfordul, az láthatja, hogy milyen iszonyatos mennyiségű cégirat halmozódott már föl eddig is a céggyakorlat vonatkozásában. Amennyiben ez az elektronikus ügyintézés, adja isten, minél hamarabb és minél elterjedtebb lesz, akkor ezen iratok tárolásától is - természetesen megfelelő archiválás mellett - a cégbíróságok és az egyéb hatóságok mentesülhetnek.

Néhány gondolat még arról, hogy milyen teendők várnak mind a jogalkalmazókra, mind pedig az egyéb érintettekre a vonatkozásban, hogy ez a törvény tényleg kellő körültekintéssel tudjon érvényesülni. Egyrészről természetesen mind a cégbíróságoknak, mind az egyéb feleknek - tehát ügyvédeknek, cégeljárásokban érintett egyéb személyeknek, közjegyzőknek - tartalmi szempontból fel kell készülniük arra, hogy ezt a bizonyos elektronikus cégeljárási ügyintézési formát választani tudják, tehát meg kell ismerniük a törvényjavaslat lényeges, konkrét elemeit. Itt nem kevés feladat hárul, ahogy az előterjesztés is tartalmazza, az egyes szakmai kamarákra, tehát mind az Ügyvédi Kamarára, mind a Közjegyzői Kamarára, hogy az elektronikus cégügyintézésnek a kellő tartalmi formáit ki tudják alakítani.

Természetesen el nem hanyagolható az, hogy technikailag is fel tudjanak készülni az egyes hatóságok erre a törvényjavaslatra, tehát ennek alkalmazására. Megint csak azzal tudom folytatni, hogy aki cégeljárásban érintett, az láthatja, hogy legalábbis az ügyek egy része már elektronikus úton történik, tehát az egyablakos rendszeren keresztül a cégjellemzők, tehát a statisztikai szám, az adószám bekérése már elektronikus úton történik. De ez önmagában kevés ahhoz, hogy ez az egész törvényjavaslat érdemben érvényesülni tudjon, tehát egyéb vonatkozásban is erre technikai módon fel kell készülni. És bizony maguknak a cégbíráknak is fel kell készülniük arra, hogy nemcsak papír alapon, hanem elektronikai úton is kaphatnak előterjesztéseket. Vagyis meg kell barátkozniuk azzal, hogy a törvény hatálybalépését követően bizony, aki eddig nem ismerte a számítógépes rendszert, az kicsikét hátrányban lesz, és ha kellő energiát nem tud rá fordítani, akkor nem tud annyira aktívan részt venni a cégeljárásban. De azt hiszem, hogy ez a bíróságok keretein belül kellő körültekintéssel és megalapozottsággal megoldható lesz.

Ebből a szempontból is azt kell mondjam, hogy szerencsés és természetesen előrelátó a kormány javaslata a tekintetben, hogy úgynevezett csúsztatott hatálybalépést javasol a törvény vonatkozásában, egyrészt tartalmi szempontból is, hiszen ahogy az államtitkár úr is mondotta, előbb csak bizonyos változási formák, illetőleg egy konkrét bejegyzési eljárás tekintetében lesz mód a törvény alkalmazására. És csúsztatott abban az értelemben is, hogy időben is megfelelő felkészülési időt, lehetőséget ad a feleknek, cégbíróságoknak, ügyvédi irodáknak, illetőleg a közjegyzőknek ahhoz, hogy technikailag is elő tudjanak készülni e törvényjavaslat alkalmazásához.

Én ettől a törvényjavaslattól gyakorló ügyvédként azt is várom, hogy azok az ügyvédkollégáim, akik eddig hanyagolták az elektronikus ügyintézésnek a már rendelkezésre álló módjait, például hanyagolták azt - és ez bizony cégiratokból ki is tűnik -, hogy számítógépes módon állítsanak elő adott esetben cégiratokat, és régi kis írógépeken írták le az egyes anyagokat, most már rákényszerülnek arra, hogy a kor szellemével szinkronban, azzal haladva valóban olyan technikai felszereltséggel bírjanak, ami méltó az ügyvédi hivatáshoz és a kor szelleméhez is.

Ezekkel a gondolatokkal bocsátom az általános vitára a szocialista frakció nevében az adott törvényjavaslatot, és azzal zárom, amivel kezdtem, hogy pártunk parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot, és kéri az Országgyűlés többi kormánypárti, illetőleg ellenzéki frakciójától is, hogy hasonlóképpen viszonyuljon az adott törvényjavaslathoz.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  215  Következő    Ülésnap adatai