Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.12.19:13:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

233. ülésnap (2022.02.22.), 50. felszólalás
Felszólaló Zsigó Róbert (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:48


Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt elmondanám az általam eredetileg tervezett felszólalásomat, engedjék meg, hogy röviden reagáljak az eddig elhangzottakra. Azt kell mondanom önöknek, hogy a javaslat megtételekor és azóta is fontosnak tartom, hogy Baja város ügye ne lehessen pártpolitikai ügy, és abból ne lehessen kampánytémát csinálni. Sajnálom, hogy voltak olyan baloldali képviselők, olyan baloldali hozzászólók, akik  nyilvánvalóan pártparancsra  kampánytémává tették Baja megyei jogú városságának az ügyét itt a Házban.

De ha már szóba hozták azt, amit a baloldaliak helyben megpróbálnak az ott élő emberekkel elhitetni, akkor engedjenek meg néhány tényt felsorolni. Az elmúlt négy esztendőben Bajára több mint 17 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett. Szintén az elmúlt négy esztendőben a térségbe, a választókerület többi 24 településére több mint 19 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett. Munkahelyteremtésre és gazdaságélénkítésre a helyi gazdaság szereplői több mint 10 milliárd forintnyi támogatást kaptak. Ha ezt összeszámolják, tisztelt hölgyeim és uraim, akkor ez több mint 46 milliárd forintnyi fejlesztési forrás.

Lehet erre azt mondani, hogy nem elég, lehet erre azt mondani, hogy másra kellett volna költeni, de az, amit képviselőtársaim mondtak, hogy Baját elkerülték a fejlesztések az elmúlt esztendőkben, az egyszerűen nem igaz, az lebecsülése azoknak az embereknek, akikkel az elmúlt esztendőkben, legyenek ők polgármesterek, vállalkozások vagy egyszerű emberek, együtt dolgoztunk azért, hogy a Bácskában jobb legyen élni. Biztosíthatom önöket arról, az elkövetkezendő években is azért fogunk dolgozni, hogy az ott élők munkájának legyen becsülete, és hogy valóban Baján és a térségében jobb legyen élni.

Köszönöm a szót, elnök úr, még egyszer. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Baja és térsége megválasztott országgyűlési képviselőjeként szólok hozzá most a törvényjavaslat azon részéhez, amelyben kezdeményezzük, hogy Baja is legyen újra megyei jogú város.

Tisztelt Ház! Hazánk legújabb kori történelme során két olyan változást is elszenvedett, amelyek a korábbi történelmi magyar közigazgatás jelentős átalakítását vonták maguk után. Az egyik a Magyarország területének és így közigazgatási rendszerének radikális megcsonkítását jelentő trianoni békediktátum, a másik az immár az új államhatárok között kiépült kommunista államhatalom által 1950-ben végrehajtott átszervezés volt. Ennek keretében az addigi 25 történelmi megyéből 19-et hoztak létre, ami több esetben a megyeszékhely áthelyezésével és ezzel a korábbi megyeszékhelyek jogállásának elvesztésével is járt.

Így járt Baja is a kommunista megyerendezés idején. 1950-ben veszítette el közjogi státuszát, a korábbi Bács-Bodrog vármegye székhelyének szerepkörét. Az életen azonban nem lehet erőszakot tenni, a jogfosztás ellenére a város és a térségében élő közel 120 ezer ember számára továbbra is központi jelentőséggel bírt, és bír a mai napig.

Tisztelt Országgyűlés! A vizek városa már a XIII. század elején fontos folyami átkelőhely és kereskedelmi központ volt, és e szerepét a Duna menti magyar városok között történelmének több száz éve alatt csak megerősítette, olyannyira, hogy a térségi központi szerepét még a Habsburgok is elismerték, és idén 326 esztendeje városi rangot adományoztak számára.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény értelmében a megyei jogú város települési önkormányzata azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, amelyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek; olyan gazdasági, közigazgatási és kulturális központok, amelyek az erős Magyarország pillérei. Baja vitathatatlanul ilyen település.

Baja Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, és közel száz kilométeres sugarú körben a Magyarország déli határa melletti legnagyobb település. Itt található az ország egyik legnagyobb közforgalmú és kereskedelmi kikötője, térségi közlekedési csomóponti szerepe pedig elvitathatatlan. Két felsőoktatási intézménnyel, számos középiskolával, bírósággal, kormányhivatallal, területi vízügyi igazgatással, kórházzal biztosítja a megyében élőknek a szolgáltatásokat. A település a területi közigazgatás szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír. Baja mindemellett pedig nemcsak magyar, de soknemzetiségű kulturális és gasztronómiai központ is.

Tisztelt Országgyűlés! A bajaiak szorgalmának köszönhetően a város ma is régiójának természetes centruma. A térségi, valamint a gazdasági és kulturális életben betöltött szerepe alapján feltétlenül indokolt, hogy megyei jogú városi rangját visszakapja. Az Országgyűlés régi adósságot törleszt azzal, hogy e státuszt ismét biztosítja Baja számára.

A bajaiak és a térségben élők nevében is kérem, szavazataikkal támogassák azt, hogy Baja újra megyei jogú város lehessen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok, a Jobbik és a nemzetiségi szószólók soraiból.)




Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai