Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő javaslat alapvető célja a felsőoktatási és szakképzési rendszer finomhangolása. A módosító javaslatok egyúttal Magyarország stratégiai céljainak elérését, versenyképességének erősítését, gazdaságának fenntartható növekedését is szolgálják.

A felsőoktatást érintő módosítások a felsőoktatás egyes résztvevői számára előnyös változásokat eredményeznek, többek között a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénytervezet módosítása megteremti a felsőoktatásban a rugalmasabb bérezés lehetőségét, az illetékekről szóló törvény módosítása pedig a modellváltott felsőoktatási intézményeket is bevonja a teljes személyes illetékmentességi körbe.

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény módosítása értelmében az eljárási határidő 30 napra csökken, így egyszerűbbé válik és felgyorsul a külföldön szerzett oklevelek elismerése. A törvénytervezet lehetővé teszi azt is, hogy a hallgatók mesterképzésük utolsó éve során doktori képzéshez tartozó krediteket vegyenek fel.

Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító indítványnak köszönhetően csökkenhet a mesterképzésük során doktori tanulmányokat folytató doktoranduszok tanulmányi terhe, tehát kevesebb kreditet kell teljesíteniük a doktori képzésük első két éve alatt, valamint a két évet követő komplex vizsgáig tartó időszak is lerövidülhet, így a hallgatók hamarabb szerezhetik meg tudományos fokozataikat.

A külföldi hallgatók számára is még vonzóbbá válik a magyarországi egészségügyi felsőoktatás azzal a módosítással, hogy az általános orvosképzésben részt vevők számára a doktori képzés komplex vizsgájáig tartó szakasz sikeres dolgozatvédés esetén önállóan is értelmezhetővé, elvégezhetővé válik.

Tisztelt Ház! A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása megteremti a lehetőségét annak, hogy a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott, de az állami iskolákban előírt képesítési feltételeknek megfelelő nevelő-oktató munkát végző hit- és erkölcstanoktatók saját választásuk alapján részt vegyenek a pedagógus-előmeneteli rendszerben, és címzetes minősítést szerezzenek. A rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a később pedagógus szakképzettséget szerző és köznevelési intézményben elhelyezkedni kívánó munkavállalók az általuk korábban megszerzett fokozatba kerülhessenek.

Az oktatási nyilvántartásról szóló törvény kiegészítése értelmében a tanuló sajátos nevelési igényének megállapításáról a szakszolgálatok az ellátásaik során keletkezett dokumentumokat ágazatközi, központi kiszolgáló rendszeren belül fogják biztosítani a központi családtámogatási szerv részére.

A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításával az egyházi jogi személy mellett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, illetve az általa fenntartott felsőoktatási intézmény is vagyonkezelőként kijelölhető lehet, vele az állam vagyonkezelési szerződést köthet. A módosításban megjelenik, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézményeknek a szakképzési centrum jogállását kell gyakorolnia az ingyenes vagyonkezelés érdekében. Néhány modellváltó intézmény esetében szükséges a vagyonjuttatási rendelkezések pontosítása, illetve a vonatkozó részletszabályok módosítása a hatékonyabb közfeladat-ellátás érdekében.

A törvényjavaslat szakképzési vonatkozású elemeinek célja, hogy az új típusú szakképzés rendszerét tovább erősítse, lehetőségeinek hatékonyabb kihasználását segítse. A képzési hitel szakképzésben való felhasználási lehetőségeinek szabályai tovább segítik a hitel szakképzési célokhoz kötött felhasználását, és hozzájárulnak a szakképzésben részt vevők körének bővítéséhez.

A programkövetelményeken alapuló szakmai képzések nyilvántartási rendszerének, illetve annak hatósági eljárási kereteinek megerősítése hatékonyabbá és színvonalasabbá teszi a szakképzésben, felnőttképzésben elérhető rövidebb ciklusú képzések rendszerét. Így a valós gazdasági igényekhez mindenben igazodó, szakmailag megalapozott, hasznos képzések válnak elérhetővé.

A szakképzési munkaszerződésekhez kapcsolódó, hibátlan és pontos adatszolgáltatást könnyítő intézkedések hozzájárulnak a duális képzés szélesítéséhez és a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező fiatalok számának növekedéséhez. A felsőoktatás, szakképzés és felnőttképzés központjában a versenyképes végzettség, a biztos és megalapozott versenyképes szaktudás megszerzése áll, nem kevésbé fontos célja továbbá, hogy a felnőtt munkavállalók képzéseihez, továbbképzéseihez megfelelő tanulási környezetet biztosítson. Csak zárójelben jegyzem meg egyébként, hogy a magyar munkaerőpiacon ez napi kihívás most már.

Az önök előtt lévő javaslat a felnőttképzést érintő módosításokat is tartalmazza, amelyek közül az egyik legfontosabb az állami forrásból megvalósuló képzések ellenőrzése során alkalmazható szankciók további szigorítása, amelyekre az állami támogatásokkal való visszaélések elkerülése érdekében van szükség.

A képzési hitel igényléséhez követelményként határozza meg a javaslat a legalább egyéves, folyamatos társadalombiztosítási jogviszony meglétét és annak igazolását is, valamint a képzési díj legalább 20 százalékát kitevő önrész megfizetését a képzési hitel igénylése előtt.

Úgy vélem, hogy a törvénytervezet tárgyalása során mindenki megértette a változtatás célját. Ha a megvalósítás módjaiban, elképzeléseiben, útjaiban nincs is maradéktalan egyetértés közöttünk, mégis pozitívan értékelhető az az ellenzéki támogató gondolat, amely itt elhangzott. A törvényjavaslat támogatása egyben állásfoglalás is a fejlődés, az előrelépés mellett, amely hosszú távon a társadalom és a gazdaság minden tagja számára egyértelmű nyereséget jelent.

Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)