Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÚRÓ DÓRA, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem fogok meglepetést okozni azzal, hogyha a támogatásomról biztosítom ezt a javaslatot, ugyanis hasonló kezdeményezéssel éltem a Belügyminisztérium felé a tavalyi év januárjában is, illetve továbbmentem volna természetesen akár az energiaitalok kapcsán is, és ha már ez a javaslat a Ház elé került, akkor ez lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek egészségi állapotáról és az ezzel kapcsolatos teendőinkről is beszéljünk pár mondatot.

Egyrészt kritikával szeretném illetni a kormányt abból a szempontból, hogy miközben ez a javaslat élvezi a kormány támogatását, aközben ne felejtsük el, hogy önök úgy harcolnak az energiaitalokkal szemben, hogy közben az energiaitalokat gyártó céget a magyar adófizetők pénzéből 18 milliárd forinttal támogatták az elmúlt években. Tehát azoknak a gyerekeknek a szülei, akik adóznak, és akiknek a gyerekeit meg akarják védeni az energiaitaloktól, az ő adóforintjaiból 18 milliárd forintot fordítottak egy olyan cég támogatására, amely gyártja azt az italt, amely károsítja az ő gyermekeik egészségét. Ez egy farizeus megoldás. Arra biztatom tehát a kormányt, hogy fogadjuk el akár ezen törvényjavaslat keretében, akár egy új javaslatként, hogy a kormány nem támogat a magyar adófizetők pénzéből a gyermekeket bizonyítottan károsító, az ő egészségükre káros élelmiszertermékeket előállító cégeket, illetve gyárakat.

De ha már itt egy, tényleg úgy néz ki, konszenzusos állapot alakul ki, akkor szeretném még felhívni a figyelmet arra, hogy milyen további teendői lennének elsősorban a kormánynak, és ebből a szempontból nyilván nem az előterjesztők a címzettjei leginkább a mondandómnak, hiszen a kormánynak kellene megalkotnia egy átfogó stratégiát, lévén ez a javaslat mindössze csepp a tengerben; nagyon fontos előrelépés, nem szeretném a jelentőségét csökkenteni, de egy olyan átfogó stratégiára lenne szükség, amelynek része a mozgás, a táplálkozás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a drogfogyasztás is, ez utóbbi kapcsán különösen a dizájnerdrogok.

A magyar lakosság Európában a második legelhízottabb, a világon pedig bizonyos kimutatások szerint a negyedik vagy a hatodik legelhízottabb nemzet, bőven lenne tehát teendőnk e tekintetben, és sajnos a saját bevallásuk szerint soha nem sportoló emberek aránya 59 százalék hazánkban. Ha azokat is hozzávesszük, akik azt mondják, hogy csak nagyon ritkán sportolnak, akkor máris a magyar lakosság 75 százalékát, tehát háromnegyedét találjuk ebben a csoportban, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unión belül Magyarország az elkerülhető halálesetek tekintetében a második legrosszabb mutatóval rendelkezik.

Sokkal kevesebbet beszélünk az életmód fontosságáról, mint amennyire az a valós életünket meghatározza, hiszen például az egészségügyi ellátórendszerről nagyon sok szó esik, és nagyon helyesen beszélünk erről, csakhogy a szakértők egyetértenek abban, hogy a saját életmód kétszer annyira határozza meg az ember egészségi állapotát, mint az, hogy milyen az egészségügyi ellátórendszer állapota, még sincsenek akár a parlamentben, akár a közélet más színterein viták, vagy stratégiaalkotás akár a kormány részéről arról, hogy hogyan tudnánk ezt a már említett, általam említett vagy részben említett egészségtelen életmódot megváltoztatni, mert bár vannak a kormány részéről kezdeményezések, ezek nagyon alacsony hatékonysággal működnek.

(15.50)

Ezt mutatja az is, hogy az elmúlt tíz évben több tekintetben romlottak az eredményeink, és nemcsak a gyerekek, hanem sajnos a felnőttek körében is.

Még egy rendkívül sokkoló adat  és ezzel is igyekszem alátámasztani annak a fontosságát, amiről beszélek , hogy Magyarországon statisztikailag naponta 37 ember hal meg azért, mert nem mozog rendszeresen. A három legfőbb halálok Magyarországon a mozgásszegény életmóddal függ össze és annak következménye is, tehát kizárólag ennek megváltoztatásával megelőzhető lenne a haláleseteknek a többsége, mégsem történt ebben áttörés az elmúlt években.

Két ilyen kezdeményezés van a kormány részéről, amely említésre méltó, az egyik az olimpiai ötpróba mozgalma, a másik pedig a „Sportoló nemzet”. Államtitkár úrnak az a szerencséje, hogy egyik sem a Belügyminisztérium égisze alatt működik, így nem tehetem önt személy szerint felelőssé azokért a kritikákért, amiket megfogalmazok ezekkel kapcsolatban. Én magam egyébként mind a kettőben részt is veszek, ezért is ismerem ezeket kvázi felhasználóként is.

Nagyon nagy különbség van a kettő között, azt is el kell mondani, de sajnos mind a kettő megrekedt egy bizonyos szinten. Összesen néhány tízezer embert tud elérni az olimpiai ötpróba mozgalma, akik pedig rendszeresen részt vesznek ezeken a rendezvényeken, mindössze néhány ezer ember a tízmilliós Magyarországról, tehát az erre ráfordított összegekhez képest ez vajmi kevés.

A „Sportoló nemzet” program, amelyet pedig a sportállamtitkárság hirdetett meg, az meg egész egyszerűen nem sportoló nemzet, hanem szurkoló nemzet. Tavaly októberben vagy novemberben indult el ez a kezdeményezés, hogy sportnemzetből váljunk sportoló nemzetté, és azt vártam, hogy majd lesznek olyan események, amelyeket például kedvezményes áron tudnak látogatni azok, akik részesei, és beregisztrálnak ebbe a „Sportoló nemzet” programba.

Ehhez képest az összes hírlevelük arról szól, hogy kedvezményesen mehetünk szurkolni, ami nagyon jó és biztos nagyon remek élményt jelent. A „Sportoló nemzet” programban felhasználóként majdnem egy év elteltével még egyszer sem kaptam olyan levelet, amely kedvezményes sportolási lehetőségre hívta volna fel a figyelmet, ellenben körülbelül tizenötször kaptam olyat, hogy menjek el szurkolni, amit szintén, még egyszer mondom, nagyon szívesen megteszek, de ezt nem lehet „Sportoló nemzet” programnak tekinteni.

Ezzel párhuzamosan viszont Magyarországon remek kezdeményezések vannak, és nagy létszámú szabadidősport-rendezvényeket szerveznek meg olyan emberek, illetve olyan szervezetek, amelyekkel a kormánynak  akár ezeknek a programoknak a keretében  együtt kellene működni, és kedvezményeket kellene adni ezeknek a szervezeteknek, hogy bővíteni tudják azoknak a körét, akik részt vesznek ezeken. Mert ha megkérdezzük az embereket, hogy miért nem sportolnak ilyen magas számban Magyarországon, akkor első helyen a szabadidő hiányát jelölik meg okként, második helyen viszont az emberek fele az anyagiakat jelöli meg, tehát hogy pénzügyi okai vannak annak, hogy nem tudnak rendszeresen sportolni.

Ha a gyerekekre tekintünk, akkor nem ennyire tragikus a helyzet, de nemzetközi összehasonlításban sajnos a gyerekek vonatkozásában is borzasztó számokat láthatunk. Magyarországon minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, ami a felnőttkorba érve minden társadalomban növekvő arányt mutat, és ami ennél is szomorúbb, hogy a NETFIT-mérések alapján 2015 óta minden évben növekedett a túlsúlyos vagy elhízott gyerekek száma az előző évihez képest.

Tehát a mindennapos testnevelésnek nem következett be az a hatása, hogy csökkent volna az elhízott gyerekeknek a száma, pedig, ha csak a mindennapos testnevelést nézzük, többet mozognak a gyerekek. Tehát ez mutatja, hogy táplálkozási oldalon is szükség lenne a beavatkozásra. Amiket az államtitkár úr említett, azok valóban pozitív lépések voltak, de ezek az eredmények is azt mutatják, hogy kevés az, amit a kormány e tekintetben is tett.

Szintén az önök egyik államtitkára hívta fel a figyelmet arra, hogy a NAT-ban nem jelenik meg a szabadidősport mint olyan, és az egészségről egyetlen alkalommal beszél maga a kerettanterv is. Tehát ha az oktatási rendszert, mondjuk, gyermekvédelmi szempontból vizsgáljuk meg vagy az egészségmegőrzés szempontjából, akkor rendkívül siralmas, hogy a gyerekek gyakorlatilag egyáltalán nem is találkoznak az iskolákban ezzel a szemlélettel.

Amire még fel szeretném hívni a figyelmet, a Covid-lezárásoknak a hatása. Nemcsak az online oktatás tekintetében és az akkor elmaradt testnevelés óráknak a tekintetében, hanem sajnos az egész társadalomra jellemző volt, hogy az emberek saját bevallásuk szerint 53 százalékkal kevesebb időt töltöttek sportolással, nassolással viszont 68 százalékkal többet. Tehát ez is hozzájárult ahhoz, hogy ezekben a mutatókban romlottunk, akkor volt az az időszak, amikor még a játszótereket is lezárták, illetve esténként kijárási tilalmat is elrendeltek, az edzőtermeket is bezárták, tehát ennek nyilvánvalóan súlyos következményei vannak.

Ha a nagy szabadidősport-rendezvények létszámát nézzük, akkor az elmondható, világszerte tendencia, hogy azok a nagyon nagy létszámú, és korábban is tízszeres, tizenötszörös túljelentkezéssel futó rendezvények, mint mondjuk, a London Marathon vagy a Boston Marathon, ezek tudták elérni a Covid előtti létszámot, tehát ott akkor is telt ház volt, most is telt ház van, nem tudjuk ott lemérni, hogy a túljelentkezés aránya növekedett vagy csökkent. Viszont azok a szabadidősport-rendezvények, amelyek körébe a magyarországiak is tartoznak, sajnos még mindig nem érték el a Covid előtti időszak létszámát. Tehát ennek a szektornak nagyon erőteljes lökésre és segítségre lenne szüksége a kormány részéről ahhoz, hogy ez visszaálljon az ezt megelőző szintre.

A javaslatot tehát a Mi Hazánk részéről természetesen támogatjuk, és nagyon várjuk, hogy a kormány megalkossa azt a stratégiát, amely a magyar lakosság széles körében elő tudja idézni azt az életmódváltást, amelynek eredményeképpen az elkerülhető halálesetek nagy részét valóban el is tudjuk kerülni. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Mi Hazánk soraiból.)