Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KADERJÁK PÉTER, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia általános és részletes vitájában elhangzott minden építő hozzászólást. Azért emelném ki, hogy az építőt, mert azért volt olyan is, amely nem volt építő ebben a vitában. Különösen azokra a hozzászólásokra utalnék, amelyek kifejezetten leértékelik Magyarországnak, a magyar kormánynak, a magyar embereknek, a magyar önkormányzatoknak azt a nagyon sokrétű törekvését, amely azt eredményezi, hogy Magyarország a klímapolitika, a klímavédelem területén nagyon jelentős eredményeket tud felmutatni.A most elhangzottakkal összefüggésben csak szeretném azt megemlíteni, hogy 2005-höz képest Magyarországon mára 19 százalékkal csökkent az összes üvegházgáz-kibocsátás, tehát nem értem azokat a felvetéseket, amelyek elhangoztak. Magyarországon 6 tonna/fő az egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátás az európai 8 tonna/fős átlaghoz képest, és valóban az elmúlt két évben emelkedett valamennyire Magyarországon az üvegházgáz-kibocsátás, köszönhetően a gazdasági növekedésnek. Azt gondolom, hogy a mostani második évhajlatváltozási stratégia egyik fő célja az, hogy pont hogy megtaláljuk azokat a válaszokat, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan hogyan tudjuk a klímaváltozással kapcsolatos tevékenységünket úgy alakítani, hogy a gazdasági növekedés és a klímavédelem céljait is szem előtt tartsuk.

A német iparért való lobbizáshoz pedig csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy  itt valami nagyon furcsa dolog hangzott el  nevezetesen személyesen vettem részt azon a környezetvédelmi tanácsülésen, ahol a gépjárművek szennyezéskibocsátásának csökkentésére vonatkozó új szabályozásról volt szó, ahol a magyar kormány az Európai Bizottság kiegyensúlyozott javaslatát támogatta, amely a klímavédelemnek és az európai autóiparnak az együttes célját szolgálta, és akkor, amikor Magyarország GDP-jéhez az autóipar olyan mértékben járul hozzá, amilyen mértében, akkor azt gondolom, hogy ennek az érdekét figyelembe venni nemzeti érdek, nem pedig a német ipari lobbi kiszolgálása.

Természetesen a részletes és az általános vita során is szó esett arról, hogy minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Nekem meggyőződésem, hogy ez a stratégia nemcsak megalapozottsága és céljai, hanem végrehajtása és eredményei terén is igen értékesnek bizonyul majd. Ennek egyik garanciája maga az országgyűlési határozat, amelyet a stratégiával együtt reményeink szerint hamarosan elfogad az Országgyűlés. A határozat szerint ugyanis a dokumentum elfogadását követő hat hónapon belül ki kell dolgozni az éghajlatváltozási cselekvési tervet, amely a stratégiában rögzített célokhoz konkrét intézkedéseket rendel határidőkkel, felelősökkel és költségekkel. Tehát az a sok tenni akarás, ami a vitában elhangzott, ennek a folyamatnak a részeként mindenki ehhez a folyamathoz hozzáadhatja majd a saját elgondolását. A cselekvési terv magában foglal egy értékelési és nyomonkövetési rendszert is, amely folyamatos visszajelzést adva járul hozzá a törekvések sikeres megvalósításához.

Fontosnak tartom továbbá megemlíteni azt is, hogy bár jelen keretek között elsősorban az éghajlatváltozási stratégiáról beszélünk, ennél sokkal többet teszünk az éghajlatváltozás negatív hatásai ellen. Példaként hozhatók fel erre a környezeti és energiahatékonysági operatív program keretében létrejött klímaplatformok, az elkészülő megyei és települési klímastratégiák, de említhetem a megyei jogú városok nemrég megalakult szövetségét is, amely elkötelezte magát az éghajlat-melegedés 2 Celsius-fok alatti céljának elérése melletti tevékenység és akciók mellett.

Itt szeretném külön kiemelni azt is, hogy az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete 2018. október 8-án adta közzé a másfél fokos globális felmelegedés hatásairól szóló különjelentését. A jelentés megállapításai várhatóan nagy hatással lesznek a későbbi politikai tárgyalásokra, ugyanis ez a tudományos vizsgálatokon, előrejelzéseken alapuló dokumentum mondja ki, először egyértelműen és alaposan alátámasztva, hogy a felmelegedés másfél fok alatt tartása még elérhető cél, amely radikális és azonnali változtatásokat igényel, de az ökoszisztéma szinte valamennyi területén jelentősen kisebb negatív hatásokkal jár, mint a két fokkal vagy az annál magasabban felmelegedő éghajlat. A dokumentum meghatározó hivatkozási alapként szolgálhat a jövőbeli tervezésünk során.

Végül, de nem utolsósorban szükségesnek tartom még, hogy röviden szóljak a stratégiához benyújtott módosító javaslatokról is. A módosítások kizárólag technikai, szövegpontosító jellegűek, amely elsősorban a rendelkezésre álló legújabb adatokat vezeti át a stratégián. Ennek eredményeként a dokumentum a 2016. évre vonatkozó kibocsátási adatokkal frissül, a legújabb meteorológiai adatokat tartalmazza, naprakész információkkal szolgál a kibocsátásikvóta-értékesítésekből származó bevételek felhasználásáról, az épületenergetikai korszerűsítések és a megújuló energia támogatásáról is. Az átvezetett változtatások eredményeként önök egy teljes mértékben naprakész dokumentumról hozhatnak döntést.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az éghajlatváltozás negatív hatásai elleni küzdelem mindannyiunk számára egyaránt kiemelt jelentőségű ügy. Sikere alapvetően és tartósan befolyásolja a következő generációk életminőségét is. Éppen ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát a szavazás során támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)