Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A Fenntartható fejlődés bizottságának is tagja vagyok, és a TAB-nak is, tehát a Törvényalkotási bizottságnak is. Mind a két helyen volt módom ehhez a törvényjavaslathoz hozzászólni. Azt gondolom, ha szakmai értelemben nézzük ezt az anyagot, a 248 oldalas előterjesztést, akkor leltárilag itt mindent megtalálunk. Ami a mai szakmai tudásban ezekről a fejezetekről elmondható, leírható, az mind szépen leltárba van szedve. Amivel gond van, úgy gondolom, az ennek az éves stratégiai cselekvési lebontása, amikor az éves vagy középtávú tervekbe beépítésre kerülnek, hiszen az itt fölsorolt szakmai kérdésekre, amelyeket az éghajlatváltozás érint és súlyosan érint, azok ellen így leltári fölsorolásban nagyon nem lehet kifogás, mert szerintem minden szépen össze van rakva. Azt viszont nem tudjuk pontosan, amit már az előttem szólók is elmondtak, hogy mindezek hogyan válnak majd a költségvetés érdemi részévé, és hogyan fognak mindezek az éghajlatváltozás okozta károkban a segítségünkre lenni.

Egypár szót és egy-két dolgot kiemelve: nagyon fontos az az itt már elhangzott kérdés, hogy a biológiai sokféleség, tehát az ökoszisztéma kérdésében hagyunk-e szerepet. Az anyag egyébként  magára az előterjesztésre gondolok  nem adja meg azt, hogy ezen a területen nagyon sok civil szervezet dolgozik. Keveset foglalkozik azzal a hatalmas kapacitással ez a nagy terjedelmű előterjesztés, hogy a civil mozgalom, tehát a lakóközösségek, a lakosság önszerveződésével létrejött, elsősorban környezetvédelemmel, településfejlesztéssel és a települések szépítésével foglalkozóknak milyen szerepet szán. Noha van benne a humánpolitikával foglalkozó fejezet, van a médiával, és sok mindennel foglalkozik az anyag, amiből az előterjesztést illetően a teljeskörűségre törekvés látszik, de úgy gondolom, hogy a végrehajthatóság, tehát az érdemben való megvalósulás nehezen fogható meg ebben a hatalmas előterjesztésben.

Szintén elhangzott, de fontos, azt kell mondanom, hogy az éghajlatváltozási stratégiának a legfontosabb része, hogy a kibocsátási kérdésekben milyen szigorúsággal mit tudunk lépni egy olyan nagyvárosban például, mint Budapest főváros, ahol a karbon, ami itt elhangzott, de elsősorban a kipufogógáz okozta szennyezés, a zajszennyezés és sok minden egyéb tekintetében olyan adottságokkal bír a város és bírnak a nagyvárosok, aminek a megoldása csak hatalmas pénzek beforgatásával módosítható.

(19.30)

1995-96-97-esek azok az alaptörvények, amelyek Magyarországon a környezetvédelmet szabályozzák, és akkor még nem ökoformában készültek ezek a törvények, hanem szakmailag szétbontottan vízgazdálkodásra, hulladékgazdálkodásra, erdőgazdálkodásra és sok minden egyébre. Külön-külön törvények, vagy 12-15 ilyen külön törvény van elfogadva itt az Országgyűlésben, és olyan, mintha egymás mellett elmennének ezek a törvények. Ma már ez az éghajlatváltozás fölülírja az akkori külön törvényekben való szabályozást, hiszen ökológiai szempontból kell ezeket értékelni. Azt érzékelem ebből, hogy továbbra is elsősorban a szakmai kérdések megbontásával megyünk tovább.

És van egy nagyon kényes ügy, ami ma itt az interpellációknál is elhangzott, ez a víz, a jó minőségű víz védelme, egyáltalán annak a víznek a védelme, amiben mi nagyon gazdagok vagyunk ebben az országban. A bizottsági ülés elején egyébként egy kicsit szélesebb körben is szóltam róla, a Duna, a Tisza és sok minden egyéb, ami a kárpátaljai vízgyűjtőket illetően itt folyik át Magyarországon földrajzi értelemben, szó szerint átfolyik, és nem tudunk visszatartani ebből a vízből, éppen az éghajlatváltozási kérdések kezelésére vizeket.

Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben bátortalan ez az előterjesztés, nem meri kimondani azt, hogy például csak a Duna esetében Paks működtetése már most is gondot jelent, pedig még csak Paks I.-ről beszélünk. Abban az esetben, ha Paks II. is megépül, ez a Duna-víz csak abban az esetben lesz elegendő hűtésre és ezáltal az atomerőmű kormányzására, ha és amennyiben a víz valamilyen módon visszatartásra kerül. Ennek sok formája lehetséges. Nyilván Paks alatt valamilyen módon a vizet vissza kell tartani. Ha pedig nem, akkor az egyoldalú, csak vízhűtésre épülő technológia igen nagy veszélyben van.

A Fenntartható fejlődés bizottságában valóban el lett fogadva egy módosítóindítvány-sorozat, egész sor kérdés kiegészítéseként, és a TAB is egy módosító indítványt fogadott el. Ezeket a módosító indítványokat, azt gondolom, ha szakmai értelemben nézem, talán még el is lehetne fogadni, de a politikai részét tekintve, tehát elsősorban a megvalósíthatóságot tekintve nem nagyon érzékelem, hogy ennek van realitása. Köszönöm szépen. (Taps a DK és az LMP soraiban.)