Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpellációjára adott válaszomat rögtön egy pontosítással kell kezdenem. Az időszámítás, az időzónák alakítgatása nem a Jobbiknak vagy önöknek jutott elsőként eszébe, bár az önök pártja ebben az ügyben is a spanyolviaszt feltalálva kétségkívül megkísérelte kisajátítani ezt a kérdéskört. A napsütéses órák hosszának változását már az ókor embere is megpróbálta a saját életritmusához igazítani. Például a rómaiak attól függően nyújtották meg vagy rövidítették meg az egyes órák hosszát, hogy mennyi ideig volt világos az év azon szakaszában. A kora újkori Magyarországon az egyes városokban a napkeltéhez igazodó helyi időket alkalmaztak. A XX. század is többször, többféle formában kereste az ideális megoldást, hol bevezetve, hol kivezetve, hol kontinentális vagy szövetségi állami szinten egységesítve az időzónák, a téli és a nyári időszámítás alkalmazását. Magyarországon is egymást váltották a nyári időszámítást alkalmazó és nem alkalmazó időszakok a változó adottságok és lehetőségek függvényében. Képviselő úr azonban, úgy tűnik, nem hagy fel azzal a szokásával, hogy felelőtlen felvetésekkel igyekezzen bármilyen témában elhamarkodott döntésekre, idő előtti intézkedésekre kérni a kormányt.

Tisztelt Képviselő Úr! A nyári időszámítás és az időzóna-választás fajsúlyos, a mindennapjainkat sokoldalúan befolyásoló kérdés, amelyben számos érv szól az óraátállítás mellett és ellen, és legalább annyi megfontolás sorakoztatható fel a téli és a nyári idő esetleges állandósítása mellett. Például Magyarország közösségi közlekedésének menetrendi rendszerét lényegesen befolyásolja a szomszédos országok menetrendi struktúráját megalapozó időzóna, elsősorban a vasúti alágazat tekintetében. Másik példa lehetne az energiamegtakarítás területe. Magyarországnak az óraátállítás 1980 óta 4 ezer gigawattórányi kumulált energiamegtakarítást hozott. Az energiatakarékos megoldások terjedése ellenére is 2017-ben a számított megtakarítás 80 gigawattóra volt, ami 40 ezer háztartás teljes éves fogyasztásával egyenértékű.

De ne álljunk meg itt! Nemcsak energetikai vagy közlekedési, hanem környezetvédelmi, egészségügyi, mentálhigiénés, közbiztonsági megközelítésből, az agrárszektor, a kiskereskedelem, a turizmus szempontjából, sőt közvetetten még a termékenység vagy éppen az igazságszolgáltatás megfelelő működése terén is azonosíthatók összefüggések az időzóna-választással, a nyári időszámítással kapcsolatban. Bizonyára belátja képviselő úr, hogy egy ilyen kiterjedt hatással bíró döntést nem lehet egyik pillanatról a másikra, megfelelő előkészítés nélkül meghozni, ahogy megfelelő hatásvizsgálat nélkül a jelenlegi óraátállítással járó időrendszer kategorikus elvetése sem lenne bölcs dolog. Nem véletlen, hogy az Európai Unió szintjén sem az már a helyzet, amit ön elmondott az előbb az interpellációjában. Ha kellőképpen tájékozódott volna, tudná, hogy a 2019-re tervezett időszámítási reformmal összefüggésben felmerültek olyan tagállami javaslatok, hogy azt 2021-ig tartó egyeztetéseknek kell megelőzniük.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány az óraátállítás és az időzónák kérdésében sem a könnyű politikai haszonszerzés alapján fog dönteni. Lehet, hogy az ellenzéki logika megengedne egy felelőtlen lépést, mi azonban valóban az emberek érdekeit képviseljük, és ennek megfelelően fogunk alapos megfontolást követően intézkedni ebben a kérdésben is, amikor ez valóban időszerűvé válik. Köszönöm a figyelmüket, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)