Felszólalás adatai

ÉKES JÓZSEF (MDF): Nagyon köszönöm a szót, elnök úr. Én határozottan visszaemlékszem a múlt heti vitákra, hiszen jómagam is kezdeményeztem és kértem önöket, kormánypárti képviselőket, hogy ezt a napirendet akkor ne zárjuk le, hanem kapjon egy lehetőséget arra, hogy a másnapi esetleges lezárással tulajdonképpen egyfajta olyan megoldást találjunk, hogy ne erőből és ne a patkó fele szavazza meg azt a törvénytervezetet, amit önök javasoltak a parlament elé.

(17.50)

Ennek ellenére igazat adok Salamon László képviselőtársamnak, akkor is igazat adtam ebben a kérdésben. De én úgy érzem, hogy akkor tulajdonképpen a döntést önök meg tudták volna hozni. Kompromisszumkészek voltak abba az irányba, hogy adott esetben azok az észérvek, amelyeket az ellenzéki oldalról megpróbálunk felsorakoztatni, bekerüljenek akár a preambulumba, akár magába a törvényi szövegkörnyezetbe.

Én úgy érzem, hogy az MDF által benyújtott módosító indítványok elfogadásával egyfajta gesztust tettek az egyezség irányába, de nem az a teljes érték, amit Salamon László is elmondott, hogy valóban egy politikai konszenzusnak kellett volna ebben a kérdésben kialakulni. De - ahogy elmondtam az előbb is - én már annak is örültem a múlt héten, hogy önök partnerekké váltak abban, hogy ezt a kérdést azon a napon ne zárjuk le, hanem próbáljuk meg olyan irányba elvinni, amely a patkó mindkét oldalán egyfajta megelégedést próbál kialakítani. Tehát azt a vitát, amit a múlt héten lezártunk, én már önmagában egy eredménynek tartom abban az értelemben, hogy önök már készséget mutattak arra, hogy valóban ne az árkok mélyüljenek, hanem próbáljunk egy közös nevezőt találni.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)