Felszólalás adatai

DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Elnök úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MDF a bizottsági ülésen a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról folytatott vitában lényegében hasonló módon nyilatkozott, mint ahogy ezt most a Fidesz nevében felszólaló Salamon László tette. Mi sem tartjuk megengedhetőnek, hogy egy olyan törvény, amelyik címe szerint különböző közjogi méltóságok tiszteletdíjáról, valamint juttatásairól szól, és a tartalma is ez, az egyik közjogi méltóság székhelyét rendezze, úgy, hogy a székhelyét illetően egy technikainak tűnő és az elmondottak szerint - bár a vélemények ebben eltérőek - nem is minősített többséget igénylő kérdés legyen e törvényi szabályozás tárgya. Ezért mi szintén elhibázottnak, nem oda illőnek és nem megfelelő törvényhozási eljárásnak tartjuk e törvény keretei között ezt a kérdést szabályozni. Sokkal szívesebben tárgyalnánk annak az országgyűlési határozati javaslatnak a kapcsán a kérdés teljes körű, megnyugtató, nem azonnali rendezését, amelyre egyébként indítványt tett Salamon képviselőtársunk. Az a javaslat a tizenhárom éve megoldatlan, több más közjogi méltóságot is érintő kérdést és magát az államhatalmi ágak jelenlegi, azt hiszem, példátlan megjelenítését az Országgyűlés épületében véglegesen elintézné, nem azonnal, hanem megfelelő határidővel megszabná, és erről az Országgyűlés saját ügyeként, természetesen nem törvényben, hanem határozatban döntene.

Mindennek az előrebocsátásával és mindarra tekintettel, amit ebből a szempontból kritikaként megfogalmaztunk, ugyanakkor nem kívánjuk megszegni azt a megállapodást, amely a köztársasági elnök személyes igényeként és nyilatkozataként a parlament törvényi szintű döntését kérte. Nem tudjuk pontosan, de nyilvánvalóan nem erre a megoldásra gondolt az elnök úr, de tekintettel arra a megállapodásra, amelyet az elnök úr a parlamenti pártok nyilatkozatra jogosult képviselőivel megtárgyalt, úgy gondoljuk, hogy ez kötelezi a képviselőcsoportunkat. Úgyhogy mi ezt a szükségmegoldást, jobb híján, nem fogjuk elutasítani. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az Országgyűlésnek rövid időn belül normális, szabályos eljárási keretben döntenie kell arról a helyzetről - erre az államtitkár úr meglehetősen távoli és homályos ígéretet tett -, amely hangsúlyozom, egy példátlan állapotot rögzít 1989 óta. Hiszen ennek a problémának vagyunk a mostani tárgyalást illetően az alanyai, amely 1989-ben arról szólt, hogy az Országgyűlés elnöke látta el az ideiglenes köztársasági elnöki minőségében az államfői tisztséget, majd ezt követően Göncz Árpád első megválasztásáig konzerválódott közel egy évig ez az állapot. Akkor senki, hogy úgy mondjam, nem gondolt erre, nem beszélve azokról a vitákról, amelyek a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban az akkori ellenzéki erőket is megosztották, és amelyről végül is népszavazás alakult ki. Tehát ennek az egész kérdéskörnek az akkori megoldatlan és nagyon eltérő álláspontokat tartalmazó, teljesen, mondhatnám, kaotikus állapota az, amit ma részlegesen próbálunk orvosolni.

De nem tekintjük ezt a megoldást véglegesnek, hangsúlyozom, és nagyon szeretnénk, ha az Országgyűlés legalább Európa újraegyesítésének egyik résztvevőjeként ezt a kérdést az Európában szokásos módon rendezné: tehát az Országgyűlés épületében a törvényhozásra megválasztott személyek foglalnának helyet; a kormány, a miniszterelnök és a kormányhivatalok pedig a végrehajtó hatalom elkülönülését is jelezve máshol székelnének; és természetesen a köztársasági elnök is ebben a körben kerülne ismét felsorolásra.

Ezért ezt az álláspontunkat hangoztatva, jobb híján a szükségmegoldást támogatni fogjuk, kizárólag a köztársasági elnök úrra tekintettel.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz és az MDF padsoraiból.)