Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.15.22:25:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

19. ülésnap (2002.09.17.), 182. felszólalás
Felszólaló Dr. Isépy Tamás (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Mentelmi bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 3:21


Felszólalások:  Előző  182  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ISÉPY TAMÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A mentelmi bizottságnak az elnök személyétől függetlenül, de a bizottság paritásos jellegének függvényében 1994 óta kialakult az Országgyűlés által is méltányolt és elfogadott gyakorlata, hogy az úgynevezett magánvádas, vagyis a rágalmazási és becsületsértési ügyekben nem javasolja az érintett képviselők mentelmi jogának a felfüggesztését.

Tegyük hozzá, hogy ez a gyakorlat nem a bizottság önálló szellemi találmánya, hanem az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozatán alapul. Az említett határozat ugyanis az indokolásban részletesen megjelölt alkotmányos korlátok között az állampolgárokét meghaladó, nagyobb - hogy ezt az egyszerű kifejezést használjam - sértéstűrési kötelezettséggel terheli a közéleti szereplőket.

A mérték érzékeltetésére csupán egy mondat a határozat indokolásából. Idézem: “A véleménynyilvánítás szabadsága ezért általában mindenféle közlés szabadságát magában foglalja, mégpedig függetlenül a közlés módjától és értékétől, erkölcsi minőségétől és többnyire valóságtartalmától is.ö Az Országgyűléshez írásban benyújtott határozati javaslatunk ismételten utal arra, hogy a mentelmi bizottság nem jogosult annak vizsgálatára, hogy az adott ügyben megvalósultak-e a megjelölt bűncselekmény tényállási elemei. A javaslat soha nem jelent a bűnösség vagy az ártatlanság kérdésében történő állásfoglalást.

Ugyanakkor a mentelmi bizottság hatáskörébe tartozik annak vizsgálata, hogy a sérelmezett vélemény vagy nyilatkozat büntetőjogi értékelésére irányuló törekvés nem veszélyezteti-e a képviselői tevékenység mentelmi joggal védett zavartalanságát, különösen akkor, amikor az esetleges személyiségi jogi sérelem orvoslására rendelkezésre állnak a jogkövetkezmények szempontjából hatékonyabb, és a mentelmi joggal nem védett polgári jogi eszközök is.

Az említett szempontok alapján a mentelmi bizottság egyhangú döntéssel azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Szili Katalin országgyűlési képviselőtársunk mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  182  Következő    Ülésnap adatai