Felszólalás adatai

DR. KOZMA JÓZSEF, a külügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Állampolgárok és más személyek visszafogadása a tárgya a mostani határozati javaslatban foglalt egyezménynek. Rutinügy, mondhatnánk; de nem érdektelen dolog, kell mondanunk, ha felteszünk néhány kérdést. Milyen probléma kívánja meg a korábbi rendelkezések módosítását? Mit oldunk meg az egyezmény megerősítésével? Egyáltalán, mekkora horderejű dologról van itt szó?

(14.10)

Naponta találkozunk a híradásokban a hazánkba illegálisan belépő vagy itt tartózkodó személyek okozta gondokkal. Ha a napirenden szereplő egyezménnyel kapcsolatban pusztán erre figyelünk, már akkor is nyilvánvalóvá válik az ügy hordereje, beszédesek ugyanis a számok. A hatályos toloncegyezmények alapján az összes partnert számításba véve évente átlagosan két és félezer embert adnak át hatóságaink. Ami pedig a leginkább figyelemre méltó, hogy az átadottak átlagosan 60 százaléka román állampolgár.

A szomszéddal mindig fontos a kulturális, oktatási, turisztikai, gazdasági viszony, nem utolsósorban a nemzeti kisebbségek, kiváltképpen a magyarság határon átnyúló kapcsolatai. Románia esetében mindezek különös jelentőségűek, és az ezen kapcsolatokkal járó nagyobb mozgás, valamint a tranzitszerepünkből származó forgalom szükségszerűen termel ki nemkívánatos jelenségeket is.

Az idézett számok, ha nem is riasztóak, de magasak, ezért körültekintően kell megvizsgálnunk, hogy a visszaadás, átengedés feltételei megnyugtatóan vannak-e rendezve ebben a szabályozásban. Az egy rendészeti és jogi, technikai szempontból egyaránt fontos dolog, hogy a határt őrizzük, felderítjük az illegális átlépéseket, feltárjuk a törvénytelen tartózkodást. Amiről itt szó van ezen túl, hogy az így adódó helyzeteket, ügyeket, az érintett személyek problémáit gyorsan, törvényesen és humánusan rendezzük. Megfelel-e ez az új egyezmény mindezen követelményeknek?

Az egyezmény összhangban van a 2001. évi XXXIX. törvénnyel, amely a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szól. Megfelel az EU Tanácsa által megfogalmazott ajánlásoknak is. Ugyanakkor láthatóan kerüli a felesleges formalitásokat, gyors és rugalmas ügyintézést tesz lehetővé. A határidők meghatározása egyértelmű, és eltérően a korábbi egyezménytől, nem a végrehajtó szervekre bízza a megállapításukat.

Kiemelten fontosnak tartom, hogy az egyezmény részletesen szabályozza a személyes adatok védelmét, és tartalmazza az egyezmény viszonyát más nemzetközi megállapodásokkal és szerződésekkel is.

Érdemes figyelembe venni még azt is, hogy milyen nemzetközi és kétoldalú folyamatokba ágyazódik be a most tárgyalt egyezmény. A külügyi bizottság előadójaként örömmel állapíthatunk meg egy dolgot. A magyar és a román fél egyaránt figyelemmel volt Magyarország hamarosan bekövetkező európai uniós integrálódására. Ezért a kétoldalú kapcsolatoknak a visszafogadásra is kiterjedő, az uniós normákat tükröző megoldásában érdekeltek; különösen értékelendő Románia előrehaladása az EU vízum- és idegenrendészeti követelményeinek való megfelelésben.

A vízummentességi státus megadása Románia polgárai számára szinte azonnal éreztetni kezdte jó hatását. Év eleje óta közel 50 százalékkal csökkent a szükségessé vált átadások száma. Magyar részről kezdeményezzük a vízumrendszer liberalizálását, a határátkelő-infrastruktúra és a konzuli intézményhálózat további fejlesztését.

Tisztelt Ház! A két ország közötti kapcsolatok alakulása az utóbbi évek fontos nemzetközi politikai tényezője a közép-európai térségben. A közös Európa kapcsolatépítési trendjébe illeszthető egyezmény javítja mindkét ország jogi és igazgatási rendszerének működését, a nemzetbiztonsági célok elérését, az illegális migrációból fakadó jelentősebb kockázati tényezők csökkentését, az európai normáknak való megfelelést. Kifogás alá eső pontot nem találtunk. Módosítanivalót az egyezményben a külügyi bizottság nem állapított meg. Egyhangúlag általános vitára ajánljuk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)