Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország Alaptörvényének 11. módosítására irányuló javaslat szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a költségcsökkentés jegyében minden ötödik évben az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg tervezik lebonyolítani. A következő, 2024. évi önkormányzati választásokra tehát október helyett április és július között kerülne sor, így a 2019. évi önkormányzati választások óta négy és fél év telne el addig. (Nacsa Lőrinc: Ez nem az!  Dr. Répássy Róbert: Ez másik!  Nacsa Lőrinc: Ez nem az a törvény!) Jó. Az indokolás szerint a választások együttes megtartása jelentős (Az elnök csenget.), több mint tízmilliárd forintos megtakarítást eredményezne. A Mi Hazánk Mozgalom egyetért azzal, hogy a két választást gazdaságossági szempontok miatt egy időpontban célszerű megtartani, ezzel mi abszolút egyetértünk.

Azonban érdekes kérdésként merül fel az, hogy a 2010 óta kétharmados többséggel kormányzó Fidesz ezt a javaslatát miért nem korábban tette meg. A 2019. évi európai parlamenti és önkormányzati választásokat miért nem egyidejűleg bonyolították le? Véleményünk szerint a költségvetésre akkor is ráfért volna a költségcsökkentés. Az önkormányzati választások közötti ötéves időközt az Alaptörvény vezette be, a kapcsolódó részletszabályokat azonban egy külön dokumentum tartalmazta, amely átmeneti rendelkezések néven 2011. december 31-én lépett hatályba. (Nacsa Lőrinc dr. Répássy Róberttel egyeztet.) Igen ám, tisztelt képviselőtársaim, már az átmenti rendelkezések tartalmazták azt a szabályt, hogy az önkormányzati választásokra az európai parlamenti választásokkal egy napon kerüljön sor. Ez most csak egy előzetes információátadás arra, hogy fölvezessem a jelenlegi módosítást, csak hogy úgy helyére tegyük a dolgokat, és köszönöm szépen.

Az átmeneti rendelkezések arra is kitértek annak idején, hogy a 2014 októbere és a következő, ’19. évi önkormányzati választás közti időköz öt évnél rövidebb lehet. Megmondom, hogy ennek miért van jelentősége. Nem értünk egyet azzal, az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezéseinek azzal a tervezett kiegészítésével sem, hogy a 2024. április-július hónapokban lebonyolított önkormányzati választások után a hivatalban lévő képviselő-testületek és polgármesterek megbízatása csak október 1-jével szűnne meg. Ha a Fidesz ezt a közéleti anomáliát fennhagyja, az egy óriási hibának tekinthető. Álláspontunk szerint ez a felemás helyzet a helyi közügyek párhuzamos intézéséhez vezetne, és alkalmat adna a leváltott polgármesternek és a képviselő-testületnek, hogy fél év alatt minden mindegy alapon magánérdekeiket kiszolgáló döntéseket hozzanak, esetleg kiüresítsék a költségvetést, hatalmukkal visszaélve lejárassák utódjaikat, az újonnan megválasztott tisztségviselőknek pedig ezt csendben végig kell nézniük, mert hivatalba lépésükig semmiféle jogosultsággal nem fognak rendelkezni. Ezért arra hívom fel a figyelmet, illetve arra hívjuk fel a figyelmet, hogy ha ebben az esetben módosítani lehet és illik azt, hogy mondjuk, akkor az öt év helyett a négy és fél év lenne ezzel a módosítással a ciklusidő, akkor ez az anomália nem fordulhat elő.

Másrészt ez a helyzet a választókkal szemben is méltatlan  nem tudom, hogy ebben azért egyet tudunke érteni, vagy esetleg ebbe belegondoltake , hiszen a választók nem arra adják le a szavazatukat tavasszal, hogy októberig a leváltott polgármester és képviselő-testület irányítsa a településüket, és esetleg bosszút álljanak azokon, akik nyíltan felvállalták ellenvéleményüket velük szemben.

További észrevétel, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény tervezett módosítása egyértelművé tenné, hogy a magyar választási bizottságok a nem Magyarország területén elkövetett esetleges jogsértések kivizsgálására és elbírálására is hatáskörrel rendelkeznek. (Nacsa Lőrinc dr. Répássy Róbertnek: Most!) A hatályos szabályozás alapján ugyanis a külföldön elkövetett, a magyarországi választásokat érintő jogsértések elbírálására jelenleg nem terjed ki a magyar választási szervek joghatósága, erre a Kúria áprilisi parlamenti választások kapcsán meghozott döntései világítottak rá. A Mi Hazánk Mozgalom a külföldön elkövetett választási jogsértések kivizsgálása érdekében egyetért a magyar joghatóság kiterjesztésével, de ebben az esetben is kifogásolja azt, hogy erre miért nem korábban került sor, ugyanis a levélszavazás intézményét a választási eljárásról szóló törvény már a hatálybalépésekor, 2013. május 3-án tartalmazta, már akkor is lehetett volna.

Az áprilisi parlamenti választásokkor határon túl elkövetett választásijog-sértés ügyében közvetlenül is érintettek voltunk, mivel a hetedik mandátumunk mindössze pár szavazat alapján ment el tőlünk, vették el azt tőlünk, tekintettel arra, hogy Marosvásárhelyen egy zsáknyi félig megsemmisített szavazólapot találtak, amelyeken jól láthatóan a Mi Hazánkra adott voksok is voltak, Délvidéken pedig a Fidesszel szoros kapcsolatot ápoló Vajdasági Magyar Szövetség aktivistái átvételi elismervény nélkül kézbesítették a választásokon szavazati joggal rendelkezők szavazólapjait  ez több mint aggályos. Így fordulhatott elő az a helyzet, hogy gyakorlatilag a Mi Hazánk tagjaihoz kapcsolódó baráti kör népesebb volt, mint ahány szavazat érkezett a határon túlról.

A választási eljárásról szóló törvény módosítására irányuló javaslatból hiányoljuk azoknak a garanciális szabályoknak a beépítését, hogy a Nemzeti Választási Iroda a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás és a választási eljárás nyilvánossága alapelveknek megfelelően a választási eredményt megalapozó adatok nyilvánosságra hozásával kapcsolatos kötelezettségét teljesítse. A választási szervek rendelkezésére álló adatok ugyanis nyilvánosak, ennek értelmében a Nemzeti Választási Irodának nemcsak az eredménymegállapító jegyzőkönyvek, hanem a rendelkezésre álló összes adat nyilvánosságát biztosítania kell, legalábbis napi frissítéssel.

A Mi Hazánk Mozgalom bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választás országos listás eredményét megállapító határozat ellen, ebben a levélszavazatok újraszámlálását kértük, mert az így érkező voksok egy része sérült volt, mivel a posta ellenőrizetlen körülmények között csomagolta át őket. A Nemzeti Választási Iroda megakadályozta a levélszavazatok ellenőrzése során felvett napi jegyzőkönyvek és nyilatkozatok megismerhetőségét.

(21.00)

A jogsértés odavezetett, hogy adatok hiányában a Nemzeti Választási Bizottságba delegált tagunk nem tudta kétséget kizáró módon eldönteni, hogy a sérült borítékban érkezett, a posta által átcsomagolt levélszavazatok érvényesek-e. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria egyaránt elutasította a kérelmünket.

Újabb észrevétel, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2022. január 1-jétől hatályos módosítása megváltoztatta a lakóhely fogalmát. Eszerint 2022-től a bejelentett lakóhely már csak értesítési címként funkcionál, az ottélés mellett csak egy vélelem szól, nem kell ténylegesen ezen a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít. A nem véletlenül az áprilisi országgyűlési választások előtt hatályba lépett törvénymódosítás alapján már fiktív lakcímmel is lehetett szavazni, ami megnyitotta a kaput a voksturizmus előtt. Ez azért volt veszélyes, mert az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek tényleges ottélés nélküli lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson.

Továbbá a választási tárgyú törvényeken túl a Mi Hazánk Mozgalom kifogásolja azt is, hogy a választási eljárás alapelvei, úgymint a választás tisztaságának megóvása és az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között az áprilisi országgyűlési választások során  de akár említhetnénk itt a korábbi választásokat is  nem érvényesültek. A globális techóriások amellett, hogy évente a magyar államháztartás bevételének a többszörösét keresik meg, ami után Magyarországon egy forint adót sem fizetnek, a választások eredményét is egyértelműen befolyásolják. Például a Facebook az európai parlamenti választások előtt egy héttel törölte Toroczkai László elnök úr oldalát, a 2022. évi parlamenti választások előtt egy héttel pedig a párt oldalát, ezzel beavatkozva a választásokba. De nemcsak a Facebook volt ellenünk, hanem a kormány médiabirodalma is. A Mediaworkshöz tartozó MediaLOG nevű terjesztő cég felsőbb utasításra nem vitte ki az újságunkat, és az alvállalkozókat is megfenyegették, hogy ne dolgozzanak nekünk, de a Magyar Posta sem vihette ki a politikai kiadványunkat, nyilván tudjuk, hogy milyen okból. Honlapunkat kibertámadás érte a választás előtti napokban, hogy ne tudjunk mozgósítani. Nyomtatott újságokkal nem tudtunk maradéktalanul eljutni a választókhoz, és az utolsó két évben  két évben!  elnök urunk nem volt látható a köztévében. S még van olyan kereskedelmi csatorna is, még a nevét sem mondom ki, mert nem érdemes, amely a választásokig egyszer sem adott szót és nem mutatta a Mi Hazánk Mozgalmat.

Mindez előrevetíti, hogy nem azon van a legfőbb hangsúly, hogy a 2024. évi önkormányzati választásokat októberben vagy tavasszal, az európai parlamenti választásokkal egyidejűleg tartják, hanem azon, amin a kormánypártnak egyáltalán nem áll érdekében változtatni, mégpedig hogy a választásokon a valódi esélyegyenlőséget biztosítsák.

Végezetül egy-két technikai módosítással kapcsolatosan is lenne egy észrevételünk. Azt, hogy a Nemzeti Választási Bizottság választott vagy megbízott tagja csak az lehet, aki jogi egyetemi diplomával rendelkezik, tehát jogász, nem tartjuk helyesnek. Ez eddig sem volt így, és úgy gondoljuk, hogy ez nem volt hátránya a mindenkori választásoknak. Ezért ezt a módosítást mi nem tudjuk elfogadni. Köszönöm szépen.