Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.18.12:50:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

189. ülésnap (2016.11.22.), 58. felszólalás
Felszólaló Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 5:34


Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amint az önök előtt is ismert, az Országgyűlés több alkalommal módosította az elmúlt időszakban a diákmunkára vonatkozó szabályozást a felmerülő problémák hatékony kezelése végett. Legutóbb pedig reményeink szerint új alapokra helyeztük azt.

Időszerű és fontos a jogszabályi változások végrehajtásának nyomon követése, főként a diákok érde­keinek szem előtt tartásával. Tudvalevő, hogy a diákszövetkezetek rendszere kiemelkedően fontos és hasznos feladatot lát el annak érdekében, hogy a fiatalokat bevezessük a munka világába, és minél kevésbé sújtsa őket a fiatalkori munkanélküliség.

Egy speciális magyar modellről beszélünk, így az Európai Unió nem ismeri ezt az atipikus foglalkoztatási formát. Ezért is fontos az előttünk fekvő törvényjavaslat benyújtása, hiszen reményeink szerint a helyére kerül, egyértelműsödik a vonatkozó jogi keret. Ilyen módon a diákok érdekeinek és a közösségi jog szabályainak is minél jobban meg tud felelni.

A legutóbbi módosítások óta eltelt időben folyamatosan kikértük a diákszövetkezetek tapasztalatait a változások kapcsán. A visszajelzésekből kiderült, hogy az új szabályozás egyszerű és következetes, a jogalkotói szándék egyértelmű és kiolvasható a szabályokból. Azonban sok helyről érkeztek kérdések, és ezek láttán célszerűbbnek tűnt, hogy egyes kérdésekre jogszabályi környezetben adjunk konkrét választ. Ennek megfelelően indítványunk legfőbb célja a jogszabályi környezet gyakorlati alkalmazása folyamán felmerült bizonytalanságok kiküszöbölése.

Kérdésként merült fel például, hogy a diákok személyes közreműködése a szövetkezetekben önálló vagy megbízási jogviszony. A kérdés azért fontos, mert megválaszolásán több jelentős kérdés további megválaszolása múlik, egyes személyi jövedelemadót érintő kérdések vagy akár a munkaerő-kölcsönzéssé minősítés lehetőségének kizárása is, továbbá az, hogy kiterjed‑e a munkavédelmi törvény hatálya a diákok szövetkezeti munkavégzésére. A jogalkotói szándék természetesen az önálló jogviszony megteremtése volt, a korábbival azonos adózással és munkavédelmi garanciákkal. A felmerült kérdés a benyújtott javaslat által reményeink szerint egyértelműsítésre kerül.

Az Országgyűlés által tavasszal elfogadott törvény által lehetővé vált, hogy az iskolaszövetkezet és megbízója együttesen biztosítsák a szakmai gyakorlat feltételeit. A törvény elfogadásával sikerült feloldani azt az ellentétes helyzetet, miszerint a gyakorlóhely nem igazolhatta a szakmai gyakorlatot, mert az nem minősült munkáltatónak ebben a fontos kérdésében. A szövetkezet pedig szintén nem igazolhatott, mert szakmai gyakorlóhelyként történő regisztrálásához nem rendelkezett kellő saját erőforrással. Az új jogszabály gyakorlati alkalmazása során azonban kérdésként merült föl, hogy a gyakorlat teljesítése lehetséges‑e tisztán iskolaszövetkezeti közreműködés keretében vagy csak hallgatói munkaszerződéssel. A szándék itt is természetesen a lehetőségek szélesítése volt, ezért az előttünk fekvő javaslat tisztázza, hogy az iskolaszövetkezeti hallgatók a szakmai gyakorlatot tagsági megállapodással is abszolválhatják.

(12.50)

A javaslat továbbá egyértelműsíti a szabadságra vonatkozó szabályozást is, ezzel elkerülheti azon téves értelmezések lehetőségét, hogy egy nappali tagozatos hallgató esetén hogyan kell alkalmazni a szabadság jogintézményét. Az előterjesztés kimondja, hogy a munka törvénykönyvének szabályozásra vonatkozó rendelkezéseit kizárólag azon iskolaszövetkezeti tagok esetében lehet alkalmazni, akik nem állnak tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

Végezetül pedig az iskolaszövetkezeti tagok szabályozása az év szeptember 1-jétől már nem a munka törvénykönyve, hanem a szövetkezetekről szóló törvény hatálya alá tartozik, erre való tekintettel szükséges volt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseiben is átvezetni a változásokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hónapok tapasztalatai és visszajelzései mind azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban véghez vitt módosítások szükségesek és hasznosak voltak, csakúgy reményeink szerint a mostani előterjesztésünk. A szabályozás sikerének talán legfőbb bizonyítéka, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében a 2015 nyarán az iskolaszövetkezeti tagok munkaidő-szervezése vonatkozásában indított kötelezettségszegési eljárást épp a minap lezárta az Európai Unió, tekintettel arra, hogy a módosított magyar szabályozás a közösségi joggal összeegyeztethetőnek tűnt és találtatott.

Célunk továbbra is az, hogy a jogszabályok elfogadására kerülhessen sor a Ház falai között oly módon, amely által egyértelmű jogszabályi környezetet teremtünk az igen hasznosnak ítélt diákmunka számára. Fontos az a szempont is, hogy a diákok az elvégzett munkáért biztosan megkapják a bérüket. Mindezek által hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a fiatalokat minél sikeresebben vezessük be a munka világába.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat vitathatatlanul jó célt szolgál, és ezért is kérem a tisztelt frakcióképviselőket akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalon, hogy támogassák a benyújtott javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai