Felszólalás adatai

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 37. ajánlási ponttal szeretném kezdeni. Ez a filmszakmai bizottsággal foglalkozik, és persze a nemzeti filmirodával és annak jogállásával. A 18. §-ban a III. fejezet kezdetekor ír a törvény erről az új szervezetről. Ez a nemzeti filmiroda. Amiről már szó volt itt korábban, úgy látom, hogy amit a 37. ajánlási pontban megfogalmaztunk, ami összefügg az 53. ajánlási pontunkkal is, egy fontos, új és demokratikusabb helyzet állhat elő, ha ezeket a módosító indítványainkat a parlament is támogatja. Ugyanis a törvény úgy született meg, hogy ennek a nemzeti filmirodának az igazgatóját az eredeti szöveg szerint a miniszter nevezi ki és menti föl, de nem szerepelt ebben az, hogy nyílt pályázat útján teszi.

Köszönöm szépen, hogy ezt befogadták és támogatják; mert emellett arról is szólt ez a javaslat, az eredeti törvényjavaslat, hogy az úgynevezett filmszakmai bizottságot ez az igazgató nevezi ki, szintén pályázat nélkül. Ez a filmszakmai bizottság pedig az a testület, amely a mozik és a filmek art besorolásáról rendelkezik, és ez pedig már lehetőségeket, támogatásokat jelent. Én úgy láttam, hogy így a miniszter közvetett befolyása túlságosan nagy lehetett, mert ő kinevez egy embert, az pedig kinevez másokat a filmszakmai bizottságba, akik meghatározzák, hogy mi art besorolású, és mi nem.

Nagyon fontos, hogy mindkét módosító javaslatunknál, a 37. ajánlási pontban, meg az 53. ajánlási pontban megfogalmazott javaslatunknál is ezt a nyílt pályázati lehetőséget beépítjük a törvénybe, és fontos, hogy ezt a bizottság és az előterjesztő is támogatta. Így megvan az esély rá, hogy ez az eleme, ez a része a törvénynek javulni fog.

Ehhez az elemhez, vitaszakaszhoz kapcsolódik a 45. és a 49. ajánlási pontunk is, amelyek a korhatárbizottsággal foglalkoznak. Szintén a nemzeti filmiroda kebelén belül működik ez a korhatárbizottság. A korhatárbizottság taglétszámára vonatkozik egy javaslatunk. Ez a törvény 22-23. §-ában található testület. A korhatárbizottság az, amely besorolja a filmeket. Ez egy hattagú testület. Mi úgy gondoltuk, hogy az nem feltétlenül jó, ha egy testület páros számú, amely testület döntést hoz egyébként. Ezért gondoltuk, hogy legyen ez öttagú. Elnézést a filmterjesztőktől, de az ottani két tag helyett gondoltunk javasolni egyet, és meghagynák a pedagógus kollégákat, és a pszichológus végzettségűeket, a pszichológiával foglalkozókat, akik nyilván a filmkorhatár-besorolásnál fontos szakmaisággal járulhatnak hozzá az ügyhöz. Ezért javasoljuk azt, hogy ne hattagú, hanem öttagú legyen a korhatárbizottság a 45. ajánlási pontban.

Egy kicsit a demokratizmust javíthatja az az elem, amely a 49. ajánlási pontunkban van, amely szintén a korhatárbizottság kiválasztásával foglalkozik, mert - ahogy a 49. ajánlási pontból látható - úgy gondoljuk, nem lenne helyes, ha ez a meghívásos pályázati forma benne lenne a törvényben. Mit mond most a törvény? Azt mondja, hogy ez az iroda a nyílt és meghívásos pályázati eljárás során választhatja ki a korhatárbizottság tagjait. Szerintünk nincs szükség a meghívásos pályázatra. Az egy zárt rendszer, az nem feltétlenül ad lehetőséget mindenkinek, hogy ebben részt vegyen. Szerintünk elég, ha csak azt mondjuk, hogy az iroda nyílt pályázati eljárás során választja ki ezeket az embereket. Reméljük, hogy ez a javaslatunk is így támogatást tud kapni.

Persze, nemcsak a korhatárbizottság összetételéről van szó, hanem a munkájáról is, illetve a filmalkotások közzétételéről is, merthogy a törvény rendelkezik arról is, hogy a filmterjesztő a filmalkotások közzététele során mire kötelezett. Kötelezett arra, hogy a korhatárbizottság által meghatározott korhatárokat jól láthatóan, az előírt módon a filmek kapcsán azt közli a nézővel. Vannak olyan esetek, amikor ezt esetleg nem így teszi egy filmterjesztő, és szankciók vannak a törvényben. Mi azt gondoltuk - az 51. ajánlási pontunk erről szól -, hogy nem elég elrettentő az a büntetési tétel, hogy így mondjam, amely tízezer forintban minimalizálja ezt az összeget. Úgy gondoltuk, hogy ne tízezer és hárommillió forint közötti, hanem százezer és hárommillió forint közötti legyen ez az összeg. Továbbra is tartom a véleményemet, hogy főleg egy ilyen iparban - ha lehet ezt mondani - ez a tízezer forintos büntetési tétel, ha nem haragszanak, nevetséges.

A másik, az 52. ajánlási pontunk pedig azzal foglalkozik, hogy kötelezővé is teszi, hogy legyen szankció. Ugyanis arról van szó a 24. § (2) bekezdésében, hogy amennyiben az iroda döntése ellenére a korhatár szerinti jelölés nem, vagy hamis módon kerül feltüntetésre, az iroda a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet bírság megfizetésére kötelezheti, amelyet persze a mozgóképszakma céljaira kell fölhasználni. Azt gondolom, az, hogy kötelezheti, feleslegesen megengedő ebben az esetben. Úgy gondolom, a bírság megfizetésére kötelezi, hiszen arról van szó, hogy bekövetkezett az az esemény, hogy hamis módon tüntettek föl korhatárszinteket.

(22.40)

Ebben az esetben ne mérlegeljünk, ebben az esetben kötelezni kelljen az elkövetőt - hogy így mondjam - a bírság megfizetésére. Erről szól a mi 52. ajánlási pontunk, mert úgy gondoljuk, hogy ez fontos lenne, mint ahogy a 61. ajánlási pont és minden olyan ajánlási pont, amely a nemzeti filmvagyon védelmével foglalkozik, szintén fontos. Lezsák Sándor és Balogh László képviselőtársunk nyújtottak be ilyen típusú módosító javaslatokat. Például a 61. ajánlási pont is ilyen. Azt is jó lenne, ha megfontolnánk, és tudná támogatni a parlament, mert szerintem fontos ügyre világítanak rá, és arra is rávilágítanak, hogy van még elvégzendő feladatunk a nemzeti filmvagyon védelme ügyében is.

Az rendben van, hogy a törvény rendezi az 1987-ig elkészült filmek helyzetét, de az azt követően készült filmek ügyében a tulajdonjog kérdését nem látom még teljesen meggyőzően rendezve. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt a törvényszövegben rendezni lehet, de meg kellene említeni úgy, ahogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány esetén is van néhány hónapos határidő, és arról szól a törvény, hogy néhány hónap alatt kell rendbe tenni ügyeket a közalapítványnál.

A nemzeti filmvagyon, a '87 után készült filmek tulajdonjoga rendezésében is talán érdemes lenne még beépíteni a törvénybe egy, ezt az ügyet segítő javaslatot is, hiszen a 61. ajánlási ponthoz vagy máshoz lehet kapcsolódni még bizottsági módosító indítványként.

Köszönöm szépen a figyelmüket.