Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! „Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat (…) teszik a közerőt, hanem az ész, amely azokat józanon használni tudja.” Ezeket a szavakat Széchenyi mondta annak idején.

Azt gondolom, hogy a központi költségvetésről szóló vita legfontosabb eleme vagy legfontosabb jellemzője lehet a józanság. Nyilván sok indulatot felkavart ez a költségvetés, de azt gondolom, hogy a legnagyobb erénye ennek a költségvetésnek, hogy józanul gondolta végig az ország gondjait és bajait.

Mindnyájan tudjuk, hogy a papír mindent elbír, az ország azonban bizony nem bír el mindent. (Arató Gergely: És milyen igaza van!) Ezért tartom nagyon jónak, hogy a kormány a nagyon nehéz jelenben a bizonytalan jövőt látva, józanul és reálisan építette, töltötte fel a nemzet közös kasszáját.

Tisztelt Képviselőtársaim! Háborús időket élünk, kimondani is szörnyű. A mi nemzedékünk és a mostanáig utánunk következők nem erre rendezkedtek be. Mindannyian azt hittük, hogy Európában többé nem dörögnek majd a fegyverek, sőt úgy láttuk, hogy a második világháború borzalmas tanulságát levonó politikai, társadalmi, gazdasági és intézményi változásoknak köszönhetően a globális vérontás közvetlen veszélyét is sikerült oda száműzni, ahova való, a történelemkönyvek lapjaira.

(Folytatás 72/2-ben!)

2022-2026. országgyűlési ciklus Budapest, 2023. június 14. szerda 72/2. szám

Országgyűlési Napló

Ami azonban a szomszédságunkban történik, az nem regénybeli fikció vagy játékfilm és fantázia, hanem a szó szerinti véres valóság. Egy háború, amelyben magyar emberek is meghalnak, és amelynek soha nem lesz győztese. Nem mi tehetünk erről a helyzetről, de ha ez a helyzet, akkor ezt kell kezelni. Háborús időkben pedig olyan védelmi költségvetésre van szükség, olyan büdzsére, amely megvédi az ország biztonságát, a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést. Mindenekelőtt azonban meg kell védenünk a békepártiságunkat. Magyarország nem ül fel a nemzetközi világ és a hazai baloldal háborús uszításainak, a magyarok ki akarnak maradni ebből a háborúból.

Törvényhozóként az az elsődleges feladatunk, hogy ne hagyjuk veszni az eddig elért eredményeinket. A gazdaság tavaly 4,6 százalékkal bővült, idén csak 1,5 százalékkal, jövőre viszont már 4 százalék növekedéssel számolunk. A költségvetés egyensúlyban van, az államadósság és az infláció csökkenő pályán marad.

Garantálnunk kell az ország fizikai és gazdasági biztonságát. Éppen ezért mi, kereszténydemokraták is üdvözöljük, hogy a 2024-es költségvetésben több pénz, közel 1310 milliárd forint kerül a Honvédelmi Alapba, megújul a családtámogatási rendszer és megmaradnak a családi adókedvezmények, illetve az extraprofitadó fenntartásával biztosított a Rezsivédelmi Alap mintegy 1360 milliárd forintja. Jövőre is megőrizzük a 2010 óta létrehozott egymillió új munkahelyet, valamint a nyugdíjak értékét, és a 13. havi nyugdíjat is kifizetjük.

Felhívom szíves figyelmüket a fokozódó migrációs nyomás elleni küzdelem fontosságára is, hiszen Magyarország sajnos csak magára számíthat a határok védelmében, amelyeket immár fegyverrel ostromolnak az embercsempészek. Bőven van tehát feladat, ezért nagyra értékelem, hogy a 2024-es költségvetés 220 milliárd forintos, a bruttó hazai termék mintegy 0,25 százalékát kitevő központi tartalékkal is rendelkezik.

Tisztelt Országgyűlés! Két témát részletesebben is kifejtenék a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Az első a családok védelme. A családokra a nemzeti boldogulásunk legerősebb bástyáiként tekintünk, ezért támogatásukat továbbra is kiemelt fontosságúnak tartjuk. Nemzetstratégiánknak ezt az alapját, a családtámogatási rendszert folyamatosan felülvizsgáljuk. A tapasztalatok és a költségvetés lehetőségeinek függvényében úgy igyekszünk finomhangolni, hogy továbbra is minden család számára segítséget nyújtson. Ez a komplex, több mint 30 intézkedésből álló, több ágazattal is kölcsönhatásban álló rendszer nemzetközi szinten elismert, mert innovatív megoldásokat alkalmaz.

Egyetértünk a kormánnyal abban, hogy a családok védelmét háborús időkben is biztosítani kell. Ezért üdvözlendő, hogy jövőre is megmaradnak a családi adórendszer kedvezményei, a legalább négy gyermeket nevelő és 30 év alatti, gyermeket vállaló nők, illetve a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége továbbra is biztosított lesz. A családpolitikai kiadások és az adókedvezmények együttes összege meghaladja a 3300 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy 2024-ben több mint 3,5-szerese jut családtámogatásra, mint amennyi volt annak idején 2010-ben.

Pest vármegyei kistelepülések képviselőjeként a „Magyar falu” program folytatását is nagyon fontosnak tartom. Érdemes felidézni, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok tudatos faluromboló politikát folytattak, büntették a vidéki Magyarországot, erőltették az urbanizációt, hogy elnéptelenítsék a kistelepüléseket, önkormányzatokat vittek csődbe azzal, hogy összesen 1369 milliárd forint értékben eladósították azokat.

(16.40)

Ezen belül az 5 ezer lélekszám alatti települések csaknem 85 milliárd forint tartozást halmoztak fel. Ne felejtsük el azt sem, hogy a baloldali vezetők szabadították rá az országra a devizaalapú hiteleket, amelyekkel kizárólag nyugat-európai és banki érdekeket szolgáltak 2010-ig. 400 kistelepülésen teljesen megszűnt az oktatás, 38 vasúti mellékvonalon leállították a személyszállítást, kiárusították a termőföldet, és elüldözték a falvakból az orvosokat. Hosszan lehetne sorolni a baloldali falurombolás bűneit.

Mindezekkel szemben a polgári kormány 1369 milliárd forintos adósságtengert vállalt át az önkormányzatoktól, megszüntette a devizahiteleket, rögzítette a kamatokat, és 2019-ben elindította a „Magyar falu” programot, amely azóta több mint ezermilliárd forintos támogatást eredményezett. Ezt a programot maguk a falvak írják, hiszen az ő kéréseik épülnek be a támogatási rendszerbe. Az a célunk vele, hogy az alapszolgáltatások szintjén az életminőség minden kistelepülésen legalább olyan legyen, mint a környező városokban. Négy év alatt közel ezer kistelepülési óvoda és iskola újult meg. 1700 településen több mint 2200 projekt keretében fejlesztettünk óvodai játszóudvart vagy közterületi játszótereket. 10 milliárd forintból bölcsődék fejlesztésére lehetett pályázni, 2 ezer helyszínen támogattuk az orvosi és védőnői eszközök beszerzését, több mint 600 projekt során pedig orvosi rendelőket fejlesztettünk. Az én választókörzetemben szinte minden 5 ezer fő alatti település részesült ezekből a javakból.

2019 óta közel 3700 kilométernyi mellékutat újítottunk fel a Falusi Útalap elnevezésű programelem keretében. Idén további 1000 kilométernyi szakasz fejlesztése valósulhat meg. 2800 falusi kisbolt 8 milliárd forintos működési támogatást kapott. Ez az én választókerületemben két-három településen a boltok megmaradását jelentette. A falusi CSOK bevezetése óta több mint 1200 olyan kistelepülésen indult újra a népesség növekedése, ahol korábban lélekszámcsökkenés volt tapasztalható. Azt is elmondhatom, hogy az én választókerületemben ma már nincs olyan falu, ahol lehet találni üres házat. Elkeltek a házak. Tovább működik, mozgásban marad a pályázati rendszer és a kistelepülési üzletek támogatása is.

Tisztelt Országgyűlés! A „Magyar falu” program elindításával 2900, 5 ezer lélekszám alatti településen erősítettük meg azt a hitet, hogy a magyar falvaknak van jövőjük, tehát érdemes ott maradni, ott dolgozni és ott családot alapítani. Arra kérem a kormányt, hogy 2024-ben is tegyen meg mindent a vidéken élőkért, a kistelepülések lakóiért, a falvak megmaradásáért és fejlődéséért. Ez a jövő évi költségvetésben biztosított lesz. Köszönöm, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)