Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem bírom kivárni a normál felszólalást, ezért megpróbálom néhány kétpercesben elmondani önnek, amit szeretnék. Nos, tisztelt államtitkár úr, a következőre szeretném kérni: gondolkodjunk együtt a következő dolgon.

Messze egyetértek azzal a négy ponttal, amit önök fölsoroltak. Hatékony felhasználás, területi szolgáltatásokat végző intézmények előnyben részesüljenek, anyagi erőforráshoz mérten járuljanak hozzá, és legalább egy-két beruházás valósuljon meg a megyében.

Nos, tisztelt államtitkár úr, nem véletlenül kérdeztem azt az előbb öntől, hogy vajon megnézték-e a 455 elutasítottnál, hogy hogyan állunk. Ha megnézték, akkor egy biztosan szembe kellett hogy tűnjön. Igazából nem értem, hogy Mosonmagyaróvár miért kerül mindig egy kicsit a perifériára. Ha megnézi, az előző ciklusban volt olyan ellenzéki fölszólaló, aki azt mondta, hogy Mosonmagyaróvár miért kap, az is kormánypárti város. Elfelejtették, hogy a mostani képviselőjük volt az akkori polgármester is. Most megint kiesett a kalapból.

Miért logikátlan a kiesése? Azért, államtitkár úr, mert a második ütemet szeretné Mosonmagyaróvár megvalósítani a kórház-rekonstrukciónál. Hol valósul meg a hatékonyság, hol valósul meg az, hogy területi szolgáltatást lát el, és olyan szintre emeli, amilyenre kellene?

(14.50)

Mosonmagyaróvár második ütemét kihúzták. Azt gondolom, hogy ez logikátlan. Ha kevés pénz áll rendelkezésre, akkor a kevés pénzt úgy tudjuk hasznosítani, hogy hatékonyan és ésszerűen használjuk fel. Ez a megoldás, amit Mosonmagyaróvár esetén választottak önök, nem hatékony, nem ésszerű, és a kevés pénznek is az elpazarlása.

Tehát tisztelettel arra kérem önt, most már nyilvánvalóan nem lesz benne ebben a törvényjavaslatban, és a törvénybe se kerül be, bár 2004-ben valamilyen formában folytatódik a rekonstrukció, de arra kérem önt, hogy 2005-től még csak véletlenül se hagyják ki Mosonmagyaróvár kórház-rekonstrukciójának második ütemét, mert teljesen ésszerűtlenné válik az is, amit eddig megtettünk, és azt gondolom, hogy egy dolgot akkor lehet szépen folytatni és kormányzatokon átívelő feladatként megvalósítani, ha valóban ésszerűen és jól csináljuk.

A hozzászólásom második részét pedig egy következő kétpercesben mondanám el. Köszönöm szépen, elnök úr.