Felszólalás adatai

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Ez országgyűlési határozati javaslat, amelyhez a módosító indítványok csatlakoznak - csak annyit szeretnék megjegyezni az országgyűlési határozat műfajáról, hogy ez nem arra alkalmas, hogy konkrétan mindenben százalékokat határozzon meg és utasításokat adjon a kormánynak, hanem ez átfogó jelleggel a kormány figyelmébe ajánlja azokat az elképzeléseket és azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amit az Országgyűlés szükségesnek tart. Több törvényt érintenek egyébként a határozati javaslatban szereplő különböző elképzelések, amelyek több törvény módosítását teszik szükségessé, így jelesül a költségvetési törvény tárgyalásakor sor kerül ezeknek a megfelelő konkretizálására.

A 4. ponttal kapcsolatosan, amiről képviselőtársam az imént szólt, az egyik leglényegesebb pontja a határozati javaslatnak, ami világosan kifejezi azt, hogy az Országgyűlés szükségesnek tartja azt, hogy a nyugdíjemelés jelenlegi rendszerével kapcsolatos továbblépés történjen meg. Fenyvesi képviselőtársam is szólt arról, hogy vissza kellene térni ahhoz a rendszerhez, amely az előző évi nettó bérkiáramláshoz igazítaná a mindenkori nyugdíjak emelését.

Ez a módosító javaslat, ami a 4. pont alatt szerepel, és amit Korózs Lajos képviselőtársam nyújtott be, ezt a célt szolgálja. Természetesen nem mondhatja azt, hogy egyetlen tollvonással kell ezt megcsinálni, mert akkor valóban becsapnánk a nyugdíjas-társadalmat. Éppen ezért fogalmaz nagyon korrektül, hogy milyen módon lehet megalapozni a nettó bérkiáramlás és a nyugdíjak összegének az egymáshoz való közelítését. Miért?

(10.10)

Azért, tisztelt Országgyűlés, mert mi sosem tagadtuk azt el, hogy még a jelenleg hatályos nyugdíjrendszer is, ha kisebb mértékben is, de tovább fokozza az átlagjövedelmek és az átlagnyugdíjak közötti különbséget. Ennek a megszüntetésére kívánjuk a határozott, konkrét lépést megtenni ennek a határozati javaslatnak a végrehajtásával.

Hogy miért érzem én - Sisák képviselő úrék javaslatával kapcsolatosan -, hogy a 10 ezer forint bizonyos mértékig diszkréciót jelent? Azért, mert úgy fogalmaz a határozati javaslat a 7. pontban, hogy kizárólag az öregségi nyugellátásban részesülőket emeli ki. Tudjuk jól, hogy nálunk nemcsak öregségi nyugdíjjal rendelkeznek az ellátottak, hol vannak például a rokkantnyugdíjasok ebben a körben? Nem is kívánok erről vitatkozni, mert a megítélésem szerinti diszkriminációnak ez csak az egyik része, a másik része abból adódik, hogy eltér a társadalom által elfogadott nyugdíjemelési módszerektől, jelesül attól, hogy a nyugdíj nálunk egy biztosítással és ellentételezéssel szerzett jog, ami a szolgálati időhöz és a befizetett járulékokhoz igazodik.

Abban a pillanatban, ha ez így lépne életbe, függetlenül attól, hogy irreális, mert nincs meg a költségvetési fedezete, és nem is várható, hogy a közeljövőben meglegyen, a nyugdíjas-társadalmon belüli ellentétet élezné ki és fokozná, amit a '99-es 25 százalékos emelés is gerjesztett, és éppen elég nehéz volt a társadalomban megvédeni. Nem azt mondjuk, hogy az alacsony nyugdíjakat nem kell nagyobb mértékben emelni, igenis kell, de nem a nyugdíjalap terhére, mint ahogy az a javaslatokban elhangzott, annak idején pedig a törvényben is megfogalmazásra került.

Még egyetlenegy módosító javaslatról szeretnék két szót szólni, ez pedig egy nagyon jelentős módosító javaslat, ami a 11. pontban szerepel, és úgy szól, hogy a kormány javaslatait egyeztesse az Idősügyi Tanáccsal. Egyébként az Idősügyi Tanács szabályzatában, az azt létrehozó kormányrendeletben is szerepel az, hogy egyeztetni kell. Ennek a kötelezettségének a szociális kormányzat mindeddig maradéktalanul eleget tett, és a jövőben is eleget tesz; arra pedig nincs lehetőség, hogy minden egyes nyugdíjasszervezettel külön-külön egyeztessünk, azért van az Idősügyi Tanács, hogy az ott a képviseletük révén megvalósulhasson. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)