Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Igyekszem röviden három témában reagálni az ön felvetésére a közoktatás, a felsőoktatás és a kultúra területén.

A közoktatás területén hadd kezdjem azzal a talán közhelyszerű megállapítással, ami azért lényeges, hogy abban biztosan egyetértünk, hogy közös célunk az oktatás színvonalának emelése. Ismétlem: ez szerintem vitán felüli. A második megállapításom azért e kapcsán már az, hogy én azt gondolom, hogy 2010 után számos olyan változtatás volt, ami ennek a célnak az elérését célozta. Ön, ugye, akkor úgy fogalmazott, hogy az az új koncepció, ami 2010 után a köznevelésben megvalósult, ugyan gondolattal jellemezhető, volt mögötte gondolat, de képviselő úr, miniszter úr úgy fogalmazott, hogy alapvetően elhibázott a koncepció, és megbukott a rendszer.

Engedjék meg, hogy én ezzel vitatkozzak! Miért vitatkozok vele? Egyrészről pénzügyi szempontból tudjuk, hogy az a köznevelési rendszer, ahol a helyi önkormányzat anyagi lehetőségei határozták meg, hogy milyen képzésben részesülnek a gyermekek, egy alapvetően fenntarthatatlan rendszert jelentett pénzügyi szempontból is, és különböző esélyeket adott a különböző településeken élő gyermekek számára: volt olyan iskola, ahol a legmodernebb eszközöket tudták biztosítani a gyerekek oktatására, és volt, ahol krétát sem tudtak vásárolni. Tehát ezen a rendszeren szerintem pénzügyi szempontból is változtatni kellett. Éppen ezért azt gondolom, hogy ha a gyerekek oktatási színvonalának a növelése a cél, akkor egy egységes finanszírozású és egységes minőségi követelményeket előállító rendszer a letéteményese lehet annak, hogy az oktatási színvonal, a gyerekek képzettsége növekedjen.

Egy másik aspektusból hadd vitatkozzak miniszter úr hozzászólásával! Ha az a cél, hogy minden szempontból képzett és egészséges gyermekek kerüljenek ki az iskolákból, akkor én igenis értéknek tekintem azt, hogy a mindennapos testnevelés bevezetésre került. Tudjuk, hogy milyen egészségügyi állapotban van az ország  államtitkár úrra nézek, talán kijavít majd, ha rosszul fogalmazok , de az egészségi állapotunkért alapvetően az életmód felelős, az, hogy hogyan élünk, mit étkezünk, mennyit mozgunk; alapvető egészségügyi jellegű változtatás is az, ami a mindennapos testnevelés bevezetéséhez kapcsolódott. Szerintem ez egy lényeges és pozitív változtatás.

(Bakos Bernadettet a jegyzői székben Berki Sándor váltja fel.)

Sokan kritizálták a hit- és erkölcstan finanszírozását. Szerintem az a legfontosabb, hogy ne csak szellemileg, hanem lelki értelemben és fizikailag is felkészült és egészséges gyermekek nevelődjenek a közoktatási intézményekben. Ebben nemcsak az játszik szerepet, hogy azonos sztenderdek szerint képezzük őket a különböző szaktantárgyakból, hanem az is, hogy – ismétlem  a mindennapos testnevelésre is rászoktatjuk őket, és egy tartással bíró gyermek nevelése, azt gondolom, a hit- és erkölcstan finanszírozását is indokolttá teszi.

A következő pont, amivel azért némileg vitatkoznék, az ígéretek megszegése  a bér kérdése. Az megint vita fölött áll, hogy az oktatás színvonalának növeléséhez a tanárok bérének növelése szükséges. Tehát ismétlem, ebben nincsen vita közöttünk, de ha visszanézek a 2010-es bérszinthez, és ezt összevetem a 2023-as, illetőleg a tisztelt Ház előtt lévő 2024-es törvényjavaslattal, akkor azt látom, hogy a felsőoktatáson kívüli oktatási kiadások bérrésze a 2010-es 602 milliárd forinthoz képest 2023-ban 1226 milliárd forint; ez több mint duplázódás, ez infláció feletti tétel. Tehát ismétlem: abban nem vitatkozok képviselő úrral, hogy szükséges a bérek emelése, de visszanézve azért a múltra azt tudom elmondani, hogy a pedagógusok bére  akár a béremelések részeként, akár a minősítés rendszerének köszönhetően  összességében infláció felett növekedett.

A következő rész az  amelyben megint nincsen vita közöttünk, és köszönöm képviselő úrnak, hogy felhívta a figyelmet a nehéz helyzetre , hogy igen, nehéz helyzetben vagyunk. Ön is említette a pandémiát, említette a háborút, tudjuk ennek a gazdasági következményeit, szerintem önmagában eredmény az, ha az eddig elért béreket meg tudjuk őrizni. Képviselő úr pontosan tudja, hogy voltak olyan válságos időszakok 2010 előtt, amikor az addigi béreket sem lehetett megőrizni, bércsökkenés volt. Mind a pandémia alatt, mind most ilyennel nem számolunk, a pedagógusok bére a pandémia utáni időszakban is emelkedett, 2020 után is emelkedett.

(14.00)

Tehát azt gondolom, igenis eredmény az, hogy a válságok mellett  pandémiáról vagy orosz-ukrán háború, szankciók miatti gazdasági nehézségekről beszélhetünk  minimumszint az, hogy a bérek szintjét meg kell őrizni. Ehhez képest értelmezendő az, hogy a kormány azt vállalta, és az Európai Bizottság által jóváhagyott operatív programban szerepel, hogy a köznevelésben dolgozók bérét, pedagógusok bérét 2028-ig az akkori diplomás átlagbér 80 százalékára emeli. Ez egy nagyon jelentős emelés, és mivel azt feltételezzük, hogy az összes európai uniós forrás meg fog érkezni Magyarországra, és ebből béremelést is fogunk tudni finanszírozni, ezért a 2024-es költségvetésben is számolunk ezzel a tétellel. Ez 2023-hoz képest több mint 20 százalékos béremelkedést jelenthet a pedagógusok számára.

Miért európai uniós forrásból? Azért, mert azt gondoljuk, hogy a hazai adófizetők által a központi költségvetésbe befizetett pénzek, illetőleg az európai uniós források közpénzek. Tehát minden pénz közpénz. Közpénzekből szeretnénk megvalósítani a béremelést. Az első időszakban támaszkodva az Európai Bizottság által jóváhagyott operatívprogram-forrásokra, majd amint ezek a források kimerülnek, természetesen teljes egészében nemzeti forrásból tartjuk fenn a megemelt béreket, és az a vállalás, hogy 2026 után is ezt az említett 80 százalékos mértéket fenntartjuk, tehát 2025-re érheti el a pedagógusok átlagos fizetése az akkori diplomás átlagbér 80 százalékát, és ezt a szintet tehát 2026-tól az azt követő években is fenntartjuk.

Természetesen a közoktatás összes szakmai kérdését nem lehet most megvitatni, de mégis azt szeretném aláhúzni, hogy 2010 után a válságok ellenére is a bérjellegű kiadások is növekedtek, a közoktatás finanszírozása is növekedett. Ez nem elég, szeretnénk folytatni, a jövő évi terv ennek a költségvetési fedezetét tartalmazza, azzal együtt, hogy természetesen azért vannak még olyan feladatok, amelyeket meg kell oldjunk a költségvetési keretek biztosításán túl.

Ami a felsőoktatást illeti, nagyon röviden. Azért kritikaként sokszor elhangzik az oktatás szabadsága, a szabad választás lehetősége. Felsőoktatási intézmények a saját szenátusuknak a döntése alapján választották az alapítványi fenntartást. Tehát voltak olyan intézmények, ahol a szenátus a modellváltás mellett döntött, voltak, amelyek maradtak az eredeti működési formában. Ismétlem, az egyetem vezetésének döntése volt az, hogy modellváltó lesz egy intézmény vagy sem. Ha modellváltó intézményről beszélünk, akkor igen, itt egy hosszabb távú, többéves finanszírozási szerződés alapján kerül sor a források biztosítására, és az egyetem döntése, hogy ebből a többletforrásból a béreket emelie meg, vagy más jellegű kiadást teljesít.

Ami a költségvetés számait illeti, igen, ezeknek is köszönhető, hogy a felsőoktatási kiadások a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban érdemben növekednek.

(Jakab István, az Országgyűlés alelnöke elfoglalja az elnöki széket.)

Ami pedig a kultúrát illeti, itt hadd legyek tényszerű. Ha 2010-re vagy az azt megelőző időszakra nézek vissza, akkor kétségtelen, hogy egyik évről a másikra lehetnek olyan évek, amikor egyes kulturális kiadások összege csökken. Például egy nagy beruházás megvalósul, kulturális beruházási kiadások egyik évről a másikra csökkenhetnek. Mégis  azért a költségvetésben alapvetően a számokról tudunk vitatkozni  azt tudom önöknek elmondani, hogy a kulturális kiadások hosszabb távon nagyon jelentősen növekedtek 2010-hez képest. Ennek a területnek a finanszírozása 2010-ről 279 százalékkal emelkedhet 2024-re. Európai összevetésben ez azt jelenti, hogy az uniós országok közül a kultúrára szánt közkiadások aránya GDP-arányosan az első háromban volt az elmúlt években. Azt gondolom, hogy ez 2024-ben is így maradhat.

(A jegyzői székben Mihálffy Bélát Földi László váltja fel.)

Ha már ezt említettem, akkor itt annyi általános jellegű választ hadd adjak képviselő úrnak, miniszter úrnak a felvetésére, ami a közkiadások számbavételét illeti. Mindazok a számok, amiket említettem közoktatás tekintetében vagy kultúra tekintetében, a költségvetés különböző előirányzatain szereplő, de azonos célt finanszírozó előirányzatok összességét mutatja. Vagyis igen, bármilyen finanszírozásról, bármilyen fejezetről legyen szó, európai uniós vagy hazai finanszírozásról legyen szó, arról legyene szó, hogy egy köznevelési kiadás a Belügyminisztériumnál jelentkezik, vagy az európai uniós források között az úgynevezett XIX. Uniós fejlesztések fejezetben, összesen számokat említettem mind a köznevelés, mind a felsőoktatás tekintetében, úgyhogy, ha képviselő úr, mondjuk, a felsőoktatási kiadásoknak vagy a közoktatási kiadásoknak a részleteit keresi, akkor több fejezetből kell megtalálni azokat a tételeket, amelyek kiadják mind a köznevelés, mind a felsőoktatás, mind a kultúra területét. Természetesen ezek a részletes bontások rendelkezésünkre állnak, tehát mind képviselő úrnak, mind másoknak szívesen átküldöm az adott terület kiadásainak a részletezettségét.

Összességében tehát azt tudom elmondani, hogy igen, számos feladat áll előttünk azokon a területeken, amiket képviselő úr mondott, de mégis a 2024-es költségvetés pont az oktatási vagy kulturális területen, a háború, a nehéz gazdasági helyzet ellenére is a kiadások megőrzését, sőt számos területen növelését tartalmazza. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)