A felszólalás szövege:

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen először is a Külügyi bizottság munkáját, amellyel lehetővé tette, hogy a törvényjavaslatról holnap szavazhassunk, és szeretném megköszönni a képviselői felszólalásokat is, különösen azokat, amelyek támogatják a megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.Egy pontosítást szeretnék tenni, nem 180 napra emelkedik a diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkezők vízummentes tartózkodásának lehetősége, hanem adott 180 napon belül 90 napra. Mindennek az a célja, hogy Magyarország és a Kazah Köztársaság közötti kapcsolatok, oktatási, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok a jövőben zökkenőmentesebben, egyszerűbben lebonyolíthatók legyenek.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr kérdése egy kicsit szétfeszítette ennek a törvényjavaslatnak a kereteit. Az expóra vonatkozó kérdésében nem a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hanem a Földművelésügyi Minisztérium, illetve az Agrárminisztérium illetékes, ezért javaslom, hogy őket kérdezze; illetve a ránk vonatkozó kérdésre, amennyiben ezt képviselő úr írásban benyújtja, akkor tisztelettel a megadott keretek között válaszolni fogunk.

(17.30)

Köszönöm szépen Gurmai Zita képviselő asszonynak a gratulációt. Jobbulást kívánok! Sajnálom, hogy Strasbourgban nem képviselhettük együtt Magyarországot. Köszönöm szépen a támogatását, és arra kérem az Országgyűlés minden frakcióját, hogy a holnapi szavazáskor támogassa a törvényjavaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretnék mindannyiunk emlékezetébe idézni néhány számot. Létezik a brit védelmi minisztériumnak és a NATO-nak is egy becslése, amely szerint csak az afrikai, szubszaharai, a Szahara alatti régióból, övezetből 20-25 millió ember készül elhagyni hazáját és indulni Európa felé. De magának az ENSZ-nek a legkonzervatívabb becslése is 30-35 millió emberről beszél, aki Afrikából és a Közel-Keletről elindulhat. Más számítások szerint ez a szám 50-60 millió, és akkor még a későbbi időszakról nem is beszéltünk.Ez a globális migrációs csomag, amelyről képviselő úr beszélt, és amelynek az első szövegváltozatát február 5-én kezdték megalkotni, egy nagyon kiegyensúlyozatlan és rendkívül veszélyes dokumentum. Veszélyes, mert a migrációt pozitív, hasznos és megállíthatatlan folyamatnak írja le, és ami még veszélyesebb, olyan kötelezettségeket írna elő a tagállamoknak, amelyeket  ahogy képviselő úr is fogalmazott  meghívásként értelmezhetnének azok a migránsok, akik el kívánnak indulni Európa felé, és ez újabb migrációs bevándorlási hullámot generál.

Csak három veszélyes megállapítás a dokumentumból: minden országnak az állampolgárokkal megegyező szolgáltatásokat kellene biztosítani a migránsok számára. Folyamatos információellátást és állandó kommunikációs lehetőséget kell biztosítani a migránsoknak. Indulásuk előtt és érkezésük után a migránsok számára képzéseket kell biztosítani. Ez azt jelentené, hogy egy évtizedek óta Magyarországon dolgozó és adót fizető magyar emberre és egy határsértéssel érkező illegális migránsra ugyanazok a szabályok vonatkoznának és ugyanazokra a szolgáltatásokra lenne jogosult. Ez a mi számunkra, Magyarország számára elfogadhatatlan, Magyarország ilyen rendelkezéseket soha nem fog elfogadni.

A legfontosabb és legveszélyesebb, hogy a korábbi állításokkal ellentétben ez a globális migrációs csomag egy hivatkozási pont lenne, amely beépülne a nemzetközi jogalkotásba, és pontosan ezért írja elő, hogy minden országnak saját nemzeti programot kell kidolgozni a csomag intézkedéseinek alkalmazására és végrehajtására. Jól ismerjük ezt az Európai Unió gyakorlatából, a kvótákkal kapcsolatban ugyanezt a játékot játszották el.

Felvetődött, hogy Magyarország az Egyesült Államokhoz hasonlóan, az amerikai döntéshez hasonlóan a tárgyalási folyamatból kilépjen, akkor azonban a maradás mellett foglalt állást Magyarország, mert lehetővé tette ez a bennmaradás, hogy javaslatokkal élhessünk. Viszont a tárgyalások során bebizonyosodott, hogy semmi lehetőség a szövegváltozatok, a javaslatok beépítésére. Ezért Szijjártó Péter külügyminiszter úr a kormánynak arra fog javaslatot tenni, hogy Magyarország a dokumentum elfogadási folyamatában már ne vegyen részt. Ez a szélsőséges, bevándorláspárti migrációs csomag ugyanis teljesen ellentétes a józan ésszel, Magyarország biztonsági érdekeivel, hiszen nem törődik az emberek alapvető emberi jogával, azoknak az embereknek a jogával, akik saját hazájukban biztonságos és nyugodt körülmények között kívánnak élni.

A magyar kormány álláspontja 2015 óta változatlan; azt mondjuk, hogy a migrációs folyamat rossz, kezelhetetlen helyzetet teremt, párhuzamos társadalmak alakulhatnak ki, terrortámadással jár, a biztonsági kockázat növekszik, és egyre több bűncselekmény követi az illegális migrációt. Mint ahogy képviselő úr fogalmazott, 29 terrortámadást hajtottak végre Európában a migrációs folyamat, a válság kezdete óta, és az áldozatok száma meghaladja a 330-at, a sérülteké pedig az 1300-at.

A migrációt tehát nem megszervezni kell, nem irányítani kell, hanem megállítani kell, és minél előbb. Az a mi határozott álláspontunk, hogy abban kell segíteni az illegális migrációt választóknak, hogy ott tudjanak emberhez méltó életet élni, ahol megszülettek, és abban kell nekik segíteni, hogy ha a háborús helyzet nem engedi ezt, akkor a szülőföldjéhez legközelebbi biztonságos ponton tudjon biztonságosan, megfelelő körülmények között élni.

Mi, magyarok magyar országot szeretnénk és európai Európát szeretnénk, hiszen azt valljuk, hogy csak mi, magyarok dönthetjük el, hogy kit engedünk be az országba, az országunkba, a hazánkba, és kikkel kívánunk együtt élni.

A migrációt meg lehet és meg is kell állítani, erre a példa a magyar döntés: hatékony határvédelem. Nem fogadjuk el azt az álláspontot, miszerint a határvédelem egy választható feladat lenne. A magyar kormány elkötelezett, a jövőben is megvédi Magyarországot és a magyar emberek biztonságát. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Kétségtelenül tény, hogy kontinensünk számára a legnagyobb kihívást az illegális migráció és az arra adandó válasz jelenti. Európának vannak bevándorláspárti és biztonságpárti kormányai. A mi kormányunk egyértelműen a biztonságot helyezi előtérbe, a magyar kormány számára a magyar emberek biztonsága a legfontosabb, és ennek garantálása. Ezért egy rossz és veszélyes folyamatnak tartjuk a migrációt, amit, azt gondoljuk, nem megszervezni kell, hanem megállítani.Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kérdés az sem, hogy az Európai Bizottság, a jelenlegi Európai Bizottság minden idők legrosszabb mérlegét tudhatja magáénak, és óriási károkat okoz magának az Európai Uniónak. Brüsszel képtelen volt kezelni a migrációs hullámot, és ezzel Európa terrorfenyegetettsége soha nem látott mértéket öltött. 2015-ben több mint 30 terrortámadást hajtottak végre Európában, aminek elkövetői vagy migránsok, vagy migrációs hátterű személyek. Az áldozatok száma meghaladja a 330-at, a sérülteké pedig az 1300-at. Emellett az Unió történetében először fordul elő, hogy a tagállamok száma csökken, és nem növekszik.

A migránsoknak kibocsátott bankkártyák, névtelen bankkártyák ügye azonban minden határon túlmegy, még ettől a gyengén szereplő Európai Bizottságtól is. Ez nem más ugyanis, mint a bevándorlás, a szervezett embercsempészet finanszírozása és támogatása. Felháborító tény, amit képviselő úr is említett, hogy Magyarország 900 millió eurót költött határvédelemre, addig az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága több millió eurót oszt szét migránsok tízezrei között különböző NGO-k, nem kormányzati szervek segítségével. Ez nem csupán elfogadhatatlan, de az egyik legkomolyabb biztonságpolitikai kérdés ma Európa számára.

Brüsszel ahelyett, hogy megállítaná a bevándorlást, finanszírozza azt az európai állampolgárok, így a magyar polgárok adójából is. Amit a brüsszeli bürokraták az ENSZ-szel karöltve művelnek, az nem más, mint meghívó annak a legvisszafogottabb becslések szerint is 30-35 millió embernek, akik Európa felé szeretnének elindulni Afrikából és a Közel-Keletről, és ne legyen kétségünk, el is fognak indulni.

Szeretnénk a leghatározottabban visszautasítani azt a megközelítést, miszerint a migráció alapvető emberi jog, mint ahogy azt is, hogy Brüsszelnek előbbre valók a migránsok, mint az európai emberek biztonságának garantálása.

Ezzel ismét bebizonyosodott, hogy ez a jelenlegi Bizottság teljes mértékben alkalmatlan az Európai Unió vezetésére és az is, hogy az ENSZ bürokratái is szélsőségesen bevándorláspártiak. A migránsoknak kibocsátott névtelen bankkártyák nem csupán veszélyeztetik az Európai Unió biztonságát, sértik az Unió jogrendjét is, és ez ellen a leghatározottabban fel kell lépnünk.

Erre a határozott fellépésre kiváló alkalmat kínál a jövő év, a jövő évi soron következő európai uniós választások, amelyeken mindenki elmondhatja a véleményét, hiszen Európának olyan vezetésre van szüksége, amely az európai emberek érdekeit tartja szem előtt, képes megvédeni a kontinens biztonságát az illegális bevándorlással szemben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 1979-ben született egy, a diplomata- és szolgálati útlevelekre vonatkozó megállapodás Magyarország és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság között, amely aztán végül is nem került kihirdetésre, és igen hosszú idő el is telt azóta, ezért egy új megállapodás megkötése mellett döntött a két ország, aminek célja, hogy biztosítsa a magyar és laoszi diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosai számára a vízummentes beutazást és a legfeljebb 90 napi vízummentes tartózkodást Magyarországon és Laoszban. A részletes szakértői egyeztetéseket követően kialakult a megállapodás végleges szövege, és a márciusban született miniszterelnöki határozat megadta a felhatalmazást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, hogy aláírja a megállapodást Laosz külügyminiszterével. Március 11-én, Budapesten ez meg is történt.

Azt gondoljuk, hogy ez a nemzetközi megállapodás fontos eszköze a magyar érdekérvényesítési potenciál növelésének a térségben, a kormány-előterjesztés ennek a kormányzati célnak a megvalósítását szolgálja, ezért kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Csak egyetlen mondatot: köszönöm szépen a frakciók támogatását, és valóban, ha van hova fejlődni, akkor a jövőben a fejlődés útjára fogunk lépni. Köszönöm szépen.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A politikai, gazdasági és biztonsági változások mellett gyorsan zajló technológiai változásoknak is tanúi vagyunk, köztük az infokommunikáció területén is, és az a törekvésünk, hogy ezeknek a változásoknak ne csak követői és nézői legyünk, hanem alakítói is. Erre kötelez minket Puskás Tivadar és Neumann János munkássága, hagyománya a telefónia, illetve a számítástechnika területén. A Nemzetközi Távközlési Egyesület az ENSZ egyik legfontosabb, infokommunikációs területen működő globális intézménye, 193 tagállamában jelenleg közel 700 ágazati társult tagja van.

(15.50)

És büszkék vagyunk arra, hogy az elődjéhez, a Nemzetközi Távíró Egyesülethez, amely 1865-ben Párizsban alapíttatott meg, 1866. január 1-jén csatlakozott Magyarország az első húsz alapító tagállam egyikeként.

Ez az ITU Telecom World egy olyan globális rendezvény, ahol az információs és kommunikációs technológiák fejlesztői, kormányzati szereplők, szabályozó hatóságok, iparági szereplők találkoznak egy többnapos konferencia keretében. Magyarországon, hazánkban 2010 után ez immár a második alkalom, és a 2015-ös sikeres rendezés ráirányította az infokommunikációs szektor szereplőinek figyelmét Magyarországra, ezáltal erősödött a magyar gazdaság tőkevonzó képessége is, amire büszkék vagyunk.

Ez a rendezvény alapvetően azt a külpolitikai célt szolgálja, hogy a magyar érdekeknek a nemzetközi fórumokon és a kétoldalú kapcsolatokban is történő következetes képviseletével elősegítsük országunk súlyának növekedését. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a beterjesztett törvényt.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Köszönöm szépen, elnök úr. Csak egyetlen gondolat: Magyarországon a digitális gazdaság a GDP 20 százalékát állítja elő, és Európában élen járunk ebben. A kis- és középvállalkozók állnak a rendezvény fókuszában, az 5G technológia. Én azt gondolom, hogy nagyon nehéz kiszámolni  értem képviselő úr aggodalmát , az előnyöket és hátrányokat számszerűsíteni és pontosan számokba foglalni, hiszen nem csak egyetlen területen és nem csak egyetlen évben van hozadéka egy ilyen rendezvénynek. Azt gondolom, hogy hosszú távon és általánosságban Magyarországot olyan központi szerepbe tudja helyezni ez a rendezvény, hogy mindenképpen hasznos lesz Magyarországnak és a magyar embereknek. Köszönöm szépen.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen alelnök úrnak, hogy ráirányította a figyelmünket erre az igen fontos, kettős évfordulóra. Ez év júniusában tett látogatást itt Magyarországon Gabriela Cuevas Barron elnök asszony és Martin Chungong úr, az Interparlamentáris Unió főtitkára. Azért jöttek, hogy részt vegyenek az Interparlamentáris Unió alapításának, illetve a magyar Országgyűlés IPU-tagságának 130. évfordulója alkalmából rendezett parlamenti emlékülésen, valamint azon a kibocsátási ceremónián, amelyen az alelnök úr által ajánlott és kapott emlékbélyeget mutatták be. Az Országgyűlés elnökével, Kövér László úrral közösen megnyitották a parlamentek világszervezetének és az Országgyűlés IPU-ban folytatott tevékenységének történetét bemutató, magyar-angol nyelvű fotókiállítást. Ezt követően megbeszélést folytattak Kövér László házelnök úrral, valamint udvariassági látogatáson fogadta elnök asszonyt és főtitkár urat Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr is. Ezen a megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a folyamatosan változó világpolitikai és gazdasági helyzetben a parlamentáris diplomácia szerepe és jelentősége egyre növekszik. Világszerte számos olyan feszültség van, létezik, amelynek megoldására a parlamentáris demokráciának széles eszköztár áll rendelkezésére. A külügyminiszter úr felhívta az Interparlamentáris Unió elnökének figyelmét arra, hogy a gyorsan változó világban Magyarország versenyképességének egyik kulcsa a kormány mögött álló, stabil parlamenti háttér, amely segíti a gyors és észszerű határozathozatalt és döntéshozatalt.

Az elnök asszony és a főtitkár úr a rendezvényt követően levélben mondtak köszönetet Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, a magyar törvényhozásnak és a magyar IPU-csoportnak a 130. évfordulós megemlékezés megrendezésében vállalt szerepéért. A nemzetközi szervezet honlapja külön cikkben foglalkozik a magyar rendezvénnyel, és kiemeli Magyarország úttörő szerepét, továbbá azt, hogy világviszonylatban elsőként emlékezett meg az IPU fennállásának kerek évfordulójáról és indította útjára ezt a rendezvénysorozatot.

A 130. évforduló alkalmából kibocsátott magyar parlamenti bélyegblokk méltó emléket állít az Országgyűlés és az Interparlamentáris Unió közötti kapcsolatoknak és a parlamenti diplomácia kiemelt jelentőségének. Amint azt képviselőtársam, Latorcai János alelnök úr, aki egyben a magyar IPU-csoport alelnöke is, elmondta, ez az emlékbélyeg, a 130. évfordulós emlékbélyeg az Országgyűlés elnökének levelével együtt kerül megküldésre a Föld valamennyi parlamenti elnöke, 193 ország 79 kétkamarás és 114 egykamarás törvényhozása mintegy 272 parlamenti elnöke számára.

Az Interparlamentáris Unió a 130. évforduló kapcsán az ENSZ genfi és New York-i épületében is fotókiállítást rendez. Az IPU vezetőivel egyetértésben kezdeményeztük, hogy a magyar parlament a 130. évfordulós kiállítás révén megjelenhessen a New York-i ENSZ-ben is. Erre terveink szerint a fenntartható fejlődési célokról júliusban rendezendő, magas szintű politikai fórumon kerül sor, amelyen az Országgyűlés parlamenti delegációval képviselteti magát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül engedjék meg, hogy ezúton is megköszönjem az Országgyűlés jelenlegi és volt képviselőinek azt a munkát, amit az Interparlamentáris Unióban végeznek és végeztek, és amellyel öregbítették és öregbítik Magyarország hírnevét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ez a megállapodás, amiről szó van, a magyar vasútijármű-gyártás történetének eddigi legnagyobb üzletét jelenti Magyarország számára. Ennek keretében, ennek köszönhetően az egyiptomi állami vasúttársaság 1300 darab vasúti kocsi legyártására adott megbízást a Dunakeszi Járműjavító Kft. és az orosz Transzmasholding Hungary Zrt. alkotta konzorciumnak. E megállapodás értelmében a vasúti kocsik által képviselt értéknek több mint 50 százalékát itt nálunk, Magyarországon állítják elő. Tehát több mint 650 vasúti kocsit gyártanak majd le Dunakeszin, és biztosítanak ezzel lehetőséget a magyar munkavállalók számára, és őrződnek meg a magyar munkahelyek. Az orosz cégcsoport megjelenésével a Dunakeszi Járműjavító Kft. előtt egy nagyon komoly új nemzetközi piac is megnyílik, annak köszönhetően, hogy ez a cégcsoport a vasútijármű-gyártás egyik legmeghatározóbb szereplője Európában, a termékeik pedig világszerte ismertek. Teljesen érthető és világos tehát, hogy egy ilyen vállalat részesedésével egy korábban csak magyarországi piacra termelő cég olyan exportlehetőséghez juthat, ami hosszú távon fenntarthatóvá teszi a magyarországi vállalat működését, és lehetőséget biztosít a cég tevékenységének folyamatos bővítéséhez, folyamatos működéséhez.

Ennek az új megbízásnak és a folyamatos bővülésnek köszönhetően Dunakeszin és közvetlen környezetében új munkahelyek jönnek létre, növekszik az ország exportteljesítménye, emellett pedig a magyar gépipari beszállítóknak is további lehetőséget jelent a magyarországi beruházás.

Az elmúlt évek gazdaságpolitikai erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarország ma egy biztos pont a világban. Befektetőként magyar és külföldi cégeknek is érdemes a mi országunkat választani, hiszen a biztonságot és a politikai stabilitást választják ezzel. És ezt a sikeres gazdaságpolitikát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2018 minden idők egyik legsikeresebb éve volt befektetésösztönzés szempontjából. Soha ennyi és ilyen értékű beruházás nem érkezett Magyarországra.

Csak az elmúlt évben 98 nagyberuházás érkezett a beruházásösztönzési rendszerünkön keresztül, és összességében 1380 milliárd forint értéket képviselt. A létrehozott munkahelyeken a vállalatok 425 700 forintos átlagbért fizettek, ami 40 százalékkal magasabb a 2017-es adatnál. És ennek a gazdaságpolitikának köszönhető, hogy a magyar GDP 2019 első negyedévében 5,3 százalékkal bővült, amellyel Magyarország az Európai Unióban a harmadik leggyorsabb növekedési ütemet érte el.

Képviselő úr felszólalásában említette a munkahelyeket. Már említettem én is, hogy munkahelyek őrződnek meg, és új munkahelyek teremtődnek ezzel a beruházással. Összehasonlításképpen: ha a 2010-es adatra visszatekintünk, amikor 12,5 százalékos munkanélküliség volt Magyarországon, és az Orbán-kormány így vette át az országot, rengeteg család megélhetése forgott akkor veszélyben. Ez a munkanélküliség ma 3,8 százalék, ami majdnem teljes foglalkoztatottságot jelent, és ezzel az eredménnyel Magyarország a harmadik legalacsonyabb munkanélküliségi rátát érte el az Európai Unióban, ami azt jelenti, hogy aki ma Magyarországon dolgozni szeretne, az talál munkát, és ez alapvető fontosságú, hiszen ha munka van, akkor minden van: biztosított a megélhetés és az emberek önbecsülése is emelkedik. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(14.30)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, három pilléren nyugszik az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvényt módosítja, a megfelelő jogszabályi környezetet alakítja ki az egyetem számára. A megváltozott körülményekhez igazodva szükség volt a kormányzati igazgatási törvény és a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény összhangba hozására, hiszen a Kit. 2019. március 1jén hatályba lépett, és a kormány szellemiségével összhangban a gyermekekre is odafigyeltünk a törvény módosításánál, hiszen a gyermek születésétől kezdve jogosult lesz  a külszolgálatban lévő gyermek  középfokú tanulmányai befejezéséig vagy 21. életévének betöltéséig az iskoláztatási költségtérítés helyett gyermeknevelési költségtérítésre, és magát a kormányzati igazgatási törvényt is módosítja ez a harmadik pillér.

(17.30)

Szükség volt technikai módosításokra, illetve, ahogy hallottuk, a kormányzati központi hivatal, illetve fővárosi és megyei kormányhivatalok vezetőinek, illetményének pontosítására. Kérem a tisztelt Házat, hogy a benyújtott törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az Amerikai Egyesült Államokkal kötött védelmi együttműködésről a két kormány közötti megállapodást tárgyaltuk és szövegeztük, akkor határozottan úgy gondoltuk, hogy szükség van az Alaptörvény szerint eljárni, és úgy megszövegezni ezt a megállapodást, hogy az a magyar Alaptörvénynek megfeleljen. A tárgyalások sikerrel jártak, az Országgyűlés el is fogadta a védelmi együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt, és szuverenitásunk megőrzése érdekében és az Alaptörvénynek való megfelelés érdekében van szükség erre a határozati javaslatra, amelyet kérek, hogy a tisztelt Ház fogadjon el. Köszönöm szépen.

VARGHA TAMÁS, külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kérdésre válaszolva, amely már a címadásában is rosszindulatot és elfogultságot tükröz, szeretném határozottan leszögezni, hogy Magyarország Kormánya nem támogat semmilyen nemzeti kisebbség ellen folytatott háborút, úgy a keresztény közösségek ellenit sem. Ez a hivatkozott hadművelet nem a kurd nép ellen irányul.Szeretném emlékeztetni képviselő urat, hogy Törökország a kétezres években jelentős jogkiterjesztést hajtott végre a kurd kisebbség javára, amit az Európai Unió is elismert, és Ankara kiváló kapcsolatokat ápol az iraki kurd regionális kormányzattal is, amelynek vezetőivel rendszeresek az egyeztetések, tehát a kurdellenességről nem beszélhetünk. Ez a hadművelet egy olyan szervezet ellen irányul, a marxista Kurdisztáni Munkáspárt ellen, amely 1984 óta folytat fegyveres harcot, és követ el terrorcselekményeket törökök és kurdok ellen is, és amelyet hivatalosan a terrorszervezetek listájára vett az Európai Unió. Ennek a konfliktusnak immár 40 ezer halottja van. Így biztonsági szempontból, azt gondolom, hogy érthető, ha Törökország az egyszerű török embereket szeretné megvédeni a terrorizmus veszélyétől. Így most erre katonai úton nyílt lehetőség.

Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország külpolitikája a kölcsönös tiszteleten nyugszik, és ahogy elvárjuk más országtól, hogy felelősen dönthessünk nemzetünk biztonsága ügyében, ugyanezt a tiszteletet megadjuk más országoknak is. Információink szerint a török hadsereg a legnagyobb körültekintéssel járt el ennek a hadműveletnek a végrehajtása során. (Gréczy Zsolt: Az összes többi tagállam az ellenkezőjét mondja annak, amit te!)

És ami a térségbeli keresztények sorsát illeti, ismerjük azoknak az amerikai szervezeteknek a nyilatkozatait, amelyek szerint a török hadsereg beavatkozása veszélybe sodorja a térségben élő keresztényeket. (Arató Gergely: …te is a gyerekgyilkosokat véded? Szégyelld magad!)

(16.30)

De idézzünk fel olyan véleményeket is, amelyeket azok fogalmaztak meg, akik ott élnek, és nem messziről próbálják meg értelmezni a kialakult helyzetet. A szír keresztényeket tömörítő Arámi Világtanács nyilatkozatban kérte a nemzetközi sajtót, hogy ne adjanak teret a félrevezető híreknek, ezzel együtt elítélték a marxista kurd milíciák vallási elnyomó intézkedéseit. Ugyanígy az Iraki Keresztények Szövetsége szintén támogatta a biztonsági műveleteket, és  idézem  „a marxista terroristák keresztényeket elnyomó gyakorlatát” ítélte el. A konstantinápolyi örmény pátriárka szintén támogatásáról biztosította a török hadsereg szíriai terrorellenes műveleteit.

Tisztelt Képviselő Úr! A jelek szerint ön pápább kíván lenni a pápánál, és a helyben élő keresztényeknél is okosabb akar lenni. Kérem, adja meg nekik azt a tiszteletet, hogy ők maguk formálhassanak véleményt a saját sorsukról.

Törökország fontos NATO-szövetségesünk, az ország jelentős hozzájárulást nyújt biztonságunkhoz terrorellenes fellépése révén is. Jelentős szerepet vállal a menekültek befogadásában és ellátásában, amellyel Európa érdekeit is szolgálja. És ahogy ma azt a miniszterelnök úr is megfogalmazta a mai napon: ha Törökország megnyitná kapuit a szír menekültek előtt, és ők Európa felé indulnának el, akkor ismét nőne az a migrációs nyomás, amire emlékszünk 2015-ből, sőt talán még erősebb lenne. Ezért az a javaslatunk, ahogy azt a miniszterelnök úr is elmondta, hogy azt támogassuk, hogy a szír menekültek Szíriában telepedjenek le, és ott éljenek a szülőföldjükön, és ehhez nyújtsunk nekik minden támogatást. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.  Arató Gergely: Szégyenteljes! Gyilkosokat védtek!)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az ENSZ Terrorizmus Elleni Hivatala közös szervezésében, 2019. november 7-én és 8-án, Budapesten megrendezésre kerülő, „A terrorizmushoz vezető radikalizáció: regionális politikai válaszok és kockázatcsökkentés” című regionális terrorizmusellenes konferencia megrendezése kapcsán került benyújtásra. Ez a rendezvény a 2020 júniusában New Yorkban megrendezésre kerülő második magas szintű terrorizmusellenes hetet előkészítő nemzetközi regionális terrorizmusellenes konferenciasorozat 2019-es záróeseménye.

A konferencia kiemelt jellegére tekintettel a megnyitóbeszédeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Vlagyimir Voronkov, az ENSZ-főtitkár terrorizmus elleni küzdelemért felelős helyettese, a záróbeszédet Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter tartja majd. A meghívott közel 130 szakértő az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagját és az Európai Gazdasági Térség országait képviseli, illetve olyan prominens nemzetközi szervezeteket, mint az ENSZ, az Európai Unió, az Europol, az EBESZ és a NATO.

A rendezvény során három ülésszakra kerül sor, és ezek mindegyike kiemelten érinti a magyar külpolitika szempontjából prioritást élvező Nyugat-Balkánt, amely régióból szintén számos releváns szervezet meghívást kapott a konferenciára. Az első ülésszak a terroristanarratívák megelőzését szolgáló stratégiák kérdésével, a második a visszatérő terrorista harcosok jelentette kockázatokkal, a harmadik pedig a fiatalok terrorizmushoz vezető erőszakos szélsőség elleni fellépésbe történő bevonásának lehetőségeivel foglalkozik.

A kihirdetésre váró nemzetközi megállapodás célja, hogy a konferencia minden résztvevője számára biztosítsa mindazokat a diplomáciai érintkezésben szokás szerint alkalmazott kiváltságokat és mentességeket, amelyek megadása ezen esemény lebonyolítása érdekében szükséges.

Tisztelt Képviselőtársaim! A megállapodás megkötése és a budapesti regionális konferencia megrendezése jelentősen hozzájárul Magyarország e területen történő láthatóságának növeléséhez, és fontos lehetőséget nyújt arra, hogy megerősítsük elvi és gyakorlati elkötelezettségünket a terrorizmus elleni fellépés terén. Ezért kérem a tisztelt Házat, tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot fogadják el, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a szót. Annyit szeretnék hozzáfűzni Balczó Zoltán és Mesterházy Attila felszólalásához, hogy itt ma már a Házban több ízben elmondtuk, szeretném elismételni, hogy a magyar kormány, amikor a véleményét kialakítja, és amikor döntéseket hoz, kizárólag Magyarország érdekeit tekinti mérvadónak. S egyet szeretnék hozzátenni: jelen pillanatban tűzszünet van érvényben abban a térségben, amiről képviselő urak beszéltek. Emellett szeretném megköszönni, hogy az előterjesztés  amiről most beszéltünk, és ami az előttünk fekvő törvényjavaslat  céljaival egyetértenek és támogatni fogják a szavazáskor. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt években tapasztalható negatív kereskedelempolitikai folyamatok, amelynek a legsúlyosabb gócpontjait az Egyesült Államok, Kína, Európai Unió közötti kereskedelmi feszültségek, valamint ennek a multilaterális kereskedelmi rendszert érintő következményei jelentik, tehát a negatív kereskedelempolitikai folyamatok a kormányt is komoly aggodalommal töltik el, és még nyilvánvalóbbá tették számunkra a világkereskedelmi szervezet, a WTO fontosságát.Magyarország, elsősorban az autóipari és elektronikai globális értékláncokba való magas fokú integráltsága miatt, különösen kitett a nemzetközi kereskedelmi folyamatoknak. Exportorientált gazdaságként Magyarország számára létfontosságú a szabályokon alapuló, nyitott, kiszámítható és átlátható multilaterális kereskedelmi rendszer, amelyet a WTO és a szabályok betartásának kikényszerítését biztosító vitarendezési funkciója garantál, ezért a kormány minden rendelkezésre álló eszközével támogatja a WTO reformját.

A WTO minden eddiginél is súlyosabb válságára reagálva 2018 nyarán megindultak a szervezet reformját célzó egyeztetések, amelyekben az Európai Unió minden területen vezető szerepet játszik. Az Európai Bizottság által az uniós tagállamokkal, beleértve Magyarországgal, együttműködésben kidolgozott javaslatcsomagja négy területen javasol fellépést.

Elsőként javaslatokat tesz a WTO fellebbviteli testületével kapcsolatosan kialakult válság megoldására, amelynek célja az USA-nak a fellebbviteli testület működésével kapcsolatban felvetett aggályainak kezelése. Továbbá a jelenlegi WTO szabályrendszerének felülvizsgálatát, illetve kiegészítését javasolja. Emellett a szabályok alkalmazása alóli rugalmasságot, az úgynevezett speciális és megkülönböztetett elbánást az egyes fejlődő országok valós és igazolható szükségletei mentén biztosítaná. Végezetül a WTO-tagok kereskedelempolitikájának átláthatóságát, a notifikációs kötelezettségek betartását is növelni kívánja.

Az Európai Unió modernizációs elképzelései egyben azt a célt is szolgálják, hogy az Egyesült Államok Kínával kapcsolatos kereskedelmi aggályait a multilaterális kereskedelmi rendszeren belül oldja meg. Fontos ugyanis látni, hogy a WTO-modernizáció, illetve minden egyes kereskedelmi szabályozási probléma az Egyesült Államok-Kína-Európai Unió háromszög függvénye. Amíg nincs megoldás ebben a háromszögben, addig a WTO modernizációját illetően sem várható előrelépés.

Az elmúlt húsz évben, különösen a 2001-es kínai WTO-csatlakozást követően az Atlanti-óceán két partjáról egy súlyponteltolódás kezdődött a világgazdaságban, tekintettel arra, hogy egy új gazdasági centrum jött, illetve jön létre fokozatosan Ázsiában.

Trump elnök adminisztrációja részben belpolitikai, részben geopolitikai, nem utolsósorban pedig biztonságpolitikai megfontolásoktól vezérelve új alapokra kívánja helyezni a kereskedelempolitikai elképzeléseit, nem nélkülözve a protekcionista vagy merkantilista elemeket sem. Az USA azt a doktrínát képviseli, hogy a mai háborúkat gazdasági, geoökonómiai eszközökkel vívják. Időnként alábbhagyó, de tartós kereskedelmi feszültségre kell felkészülni, ez pedig folyamatosan hatással lesz a nemzetközi kereskedelmi szabályozás egyetlen multilaterális fórumára, a WTO-ra.

Amennyiben a tárgyalások eredményeképpen megfelelő ambíciójú, a WTO-tagok széles köre által támogatott megállapodások jönnek létre, úgy a WTO továbbra is a nemzetközi gazdasági kapcsolatok meghatározó szereplője marad. A kormány aktívan követi a WTO-modernizáció tárgyalási folyamatait, és hozzájárul mind Brüsszelben az uniós fórumokon, mind a genfi képviseleten keresztül az uniós álláspont kialakításához, valamint részt vesz az uniós javaslatok kidolgozásában, ebben is képviselve és érvényesítve a magyar érdekeket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! 30 évvel ezelőtt, 30 esztendővel ezelőtt ebben az időben Kelet-Németország, Csehszlovákia és Magyarország talán már túl voltak a rendszerváltó hajnalhasadáson. Visszafordíthatatlan folyamatok indultak el akkor, amelyek aztán a kommunista diktatúrák összeomlásához vezettek. 1989 decemberében azonban románok és romániai magyarok még együtt szenvedték az önkényuralom fagyos mindennapjait. A magyar kisebbségi lét megkettőzte ezt a szenvedést, hiszen a hatalom határon túli honfitársaink nemzeti önazonosságát is támadta, és az anyaországtól erőt meríteni ekkor még igen-igen nehéz volt.

De akkor Temesváron, majd szerte az országban románok, magyarok és szászok együtt, egymással összefogva vívtak küzdelmet egy jobb sors, egy élhetőbb közös élet reményében. Tőkés László, a fiatal lelkész a román titkosrendőrség szoros ellenőrzése ellenére ott akkor egy szikrát lobbantott. Ott és akkor valamiféle földöntúli reménytől vezérelve Tőkés László kiállt, és kitartott, harcolt és győzött. Harcolt és győzött együtt román és magyar. Ruházaton, autókon összefont kék-sárga-piros és piros-fehér-zöld szalagokat fújdogált a szél.

(21.10)

Aztán a szél viharba váltott, elsöpörte a diktatúrát, majd később újfajta szelek kezdtek fújni, hidegebb szelek, az összefont szalagok eltűntek, és ez a közös remény csalódásba fordult.

Áder János elnök úr a Máértnak címzett ünnepi beszédében így fogalmazott. „Az eltelt harminc év nekünk azt jelenti, hogy felnőtt immáron egy generáció, amely szabadságban született. Persze, ez a nemzedék is megvívta, és ezután is meg fogja vívni a maga küzdelmeit. De valahányszor nehézséggel küzd, gondolhat azokra, akik egykor a saját egzisztenciájukat, szabadságukat és akár az életüket is kockára téve mondták ki a magyarok igazságát itt, a Kárpát-medencében. Harminc esztendeje az üldözöttekből közösségi vezetők lettek. Szenvedéseik, küzdelmeik hitelessé, a megmaradás peremén való egyensúlyozás pedig erőssé tette őket.” Mi pedig elismeréssel adózunk példás kiállásuk és a magyarsághoz való ragaszkodásuk előtt.

Tisztelt Országgyűlés! Tőkés László kiállása és kitartása, Temesvár egyszerre jelkép és üzenet. Jelképe a két nép közötti együttműködésnek és annak a párbeszédnek, amelyről Németh Zsolt elnök úr is beszélt az imént. És üzenet, hiszen azt üzeni nekünk, hogy azok az eszmék és elvek és azok a magyarságot megillető jogok, amelyekben akkor ott, 1989 telén egyetértettünk, a jövőben a gyakorlatban is meg kell hogy valósuljanak.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya támogatja az országgyűlési határozati javaslatot, kérem, támogassák önök is, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Zrínyi Miklós korának meghatározó államférfija és politikusa volt, aki életét szentelte a haza szolgálatának, ahogyan ezt költői munkásságában is megörökítette az utókornak. Hadvezéri, hadtudományi, költői és politikai munkásságát ápolnunk és őriznünk kell. A Zrínyi-emlékév alkalmat kínál arra, hogy a határainkon túli és a diaszpórában élő magyarsággal közösen felidézzük és megidézzük Zrínyi Miklós emlékét és életművét. A hadvezér és költő alakjának megidézése révén külföldön is megismerhetik a magyar-horvát együttélés és egymásra utaltság történelmi gyökereit.

Az Országgyűlés remélt támogatása után olyan programok tervezése kezdődhet el, amelyekben a Külgazdasági és Külügyminisztérium is aktív kulturális és tudománydiplomáciai szerepet tud és szeretne is vállalni. Olyan országos, a Kárpát-medencére, valamint világszerte a külképviseletekre kiterjedő programsorozat megvalósítására nyílik lehetőség az emlékév kapcsán, amely jól és érthetően mutatja be a Zrínyi Miklós életét vezérlő eszméket és elveket. A Zrínyi-emlékév a magyar-horvát politikai és kulturális kapcsolatok építéséhez is új keretet nyújt, és új lendületet adhat. A Zrínyiek otthona, a Muraköz a mai Horvátország területén található. Zrínyi Miklós családját, életét és munkásságát a horvátok is magukénak érzik. Mindez természetes történelmi kapcsolódást jelentett, és jelent ma is nemzeteink között.

Sok évszázad történelmi tapasztalata bizonyítja, hogy a magyar-horvát kapcsolatok a közép-európai térség aktív, alakító politikai tényezője. Mai magyarok és horvátok számos alapvető kérdésben egyetértünk, nézeteink azonosak. Mindkét kormány számára központi kérdés a nemzet megőrzése, a demográfiai fogyás megállítása a családok támogatásával, munkahelyteremtéssel, fejlesztéspolitikával. Emellett mindkét kormány elkötelezett kisebbségeink jogainak védelme, boldogulásuk és megmaradásuk támogatása iránt.

Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy elkötelezettek vagyunk a védelmi együttműködés iránt, a NATOt az európai biztonság alapkövének tartjuk, és közösen, együtt teszünk a régió biztonságának megteremtéséért  és együtt fogjuk az én városomban, Székesfehérváron felállítani a Közép-európai Hadosztály-parancsnokságát, amely ennek a biztonságnak egyik záloga lesz.

Mi magyarok azt valljuk, hogy ahhoz, hogy országaink sikeresek legyenek, erős közép-európai együttműködésre van szükség mind a NATO, mind az Európai Unió keretében. A térség országai számára az érdekérvényesítés kulcsa az együttműködés. Örvendetes, hogy a párbeszéd Horvátországgal egyre tartalmasabb mind multilaterális, mind kétoldalú kérdésekben.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar-horvát együttműködés jelenlegi alapjaihoz és lehetőségeihez reményeink szerint újabb lendületet fog adni ez az emlékév. Ki kell használnunk, és építenünk kell arra, hogy Zrínyi Miklós öröksége történelmi kapcsot jelent, amit közösen, szoros együttműködésben kell ápolnunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány támogatja, hogy 2020 Zrínyi Miklós emlékének szentelt emlékév legyen, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy az Országgyűlés előtt fekvő határozati javaslatot támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen képviselőtársaim támogatását. Képviselő asszony, azt gondolom, hogy kiválóan összefoglalta a törvényjavaslat lényegét, kérem, hogy a szavazással is képviselőtársaim támogassák ezt a törvényjavaslatot.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm az eddigi támogatásokat, és kérem, hogy a szavazásnál is támogassák a törvényjavaslatot.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel az előttünk fekvő javaslat mind a magyar, mind a brit nemzeti érdeket egyaránt szolgálja, ezért kérem, hogy támogassák a javaslatot a szavazás során. Köszönöm, elnök úr.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen képviselő úr kérdését. Valóban, a Marokkóban rekedt magyarokon kívül a hétvége folyamán közel 1500 magyar állampolgár hagyta el azt az országot, ahol korábban tartózkodott. Ma délig ez a szám újabb több száz fővel bővült, és így elmondhatjuk, hogy az elmúlt három napban több ezer honfitársunk indult hazafelé a világ különböző pontjairól, és a legtöbbjük már itthon van, de tudjuk azt is, hogy még sokan vannak, még majdnem ugyanennyien vannak külföldön. Ez a szám természetesen óráról órára változik annak függvényében is, hogy bejelentkezneke a nagykövetségen, a konzulátuson, de szerencsére csökken, és ahogy képviselő úr is említette, a kereskedelmi repülés lehetősége a légtérzár miatt is szerte a világon egyre szűkül, zárják be a légtereket és a repülőtereket. Ez történt Cipruson is, ahol egy kis magyar légihíd biztosításával hoztuk haza az ott rekedt magyarokat  ha ez nem hangzik nagyképűen  egy külön repülőgéppel. Dél-Amerikában sem működnek már a kereskedelmi járatok, sokan vannak meglepő módon Peruban, a Fülöp-szigeteken, Indiában. Az Izraelben lévő magyarokat az EMIH, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség segítségével, együttműködésével fogjuk hazahozni ezen a héten. Sokan vannak még Thaiföldön és Indonéziában is, de itt még működnek a kereskedelmi járatok. Amerikában is sokan vannak, majdnem ezren, sok-sok országban szerte Észak-Amerikában, nekik abban segítünk, hogy egy helyre gyűljenek össze, és akkor hazahozzuk őket, mint ahogy ez történt lengyel barátaink segítségével Lengyelországban, és Varsóból légi úton tudjuk hazasegíteni őket, hiszen Szlovákián keresztül autóval már nem lehet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A színházakban van egy hiedelem vagy legenda, amely talán Csehovtól származik, hogy ha a színpadra bevisznek egy puskát, akkor annak a harmadik felvonás végéig el kell sülni. Z. Kárpát Dániel hasonló helyzetbe hozott engem, hogy szólaljak meg a vita vége előtt, hogy beszélgethessünk.Számtalan támogató hozzászólás érkezett, amit szeretnék megköszönni nemcsak a kormánypárti képviselőknek, hanem az ellenzéki képviselőknek is, de számtalan olyan része volt ezeknek a hozzászólásoknak, amelyeknek, úgy érzem, nincs szorosan köze a mai törvényjavaslathoz, azokon túlmutat. Airbnb, albérlet, lakhatás, mind nagyon fontos dolgok, a költségvetési vita keretében is elhangozhatnának bizonyos ellenzéki hozzászólások az adózás rendjéről szóló vitában.

Itt most a törvényjavaslat, amely előttünk van, az Eximbankról és a Kit.-törvényről szól, de két gondolatot engedjenek meg, ami a kis- és középvállalkozásokról szól. Az Eximbank a mikrovállalkozásoktól a kis- és középvállalkozásokon keresztül a nagyvállalatokig és a kereskedelmi bankokig sikeresen áll rendelkezésre mind euró-, mind forintalapú hitellel, 0,1 százalékos kamattal. Azt gondolom, hogy ebben a járványhelyzetben, ebben a világjárványban és a nyomában járó gazdasági visszaesés időszakában segíteni fog ezeknek a vállalkozásoknak. Nem kötelező a hitelt felvenni, segíteni szeretnénk. Segíteni szeretnénk abban a vállalkozásoknak, hogy amennyiben exportlehetőségek megnyílnak…  és itt egy filozófiai vita van köztünk, hogy ez kitettség vagy nyitottság, mi azt mondjuk, hogy ez egy nyitottság, egy adottság, amivel élni kell, és amit segítenünk el. Volner képviselő úr felvetése, hogy exportkiváltó, importkiváltó fejlesztések is legyenek, ez sem tartozik szorosan ehhez a törvényjavaslathoz, amivel szeretnénk segíteni. És igen, a befektetési politika keretében azt szeretnénk segíteni, hogy az Eximbank kilépjen az ingatlanpiacra, és segítse az ingatlanpiacon jelen lévőket a határon túli ingatlanbefektetésekbe és az ingatlanalapokba való belépéssel.

Arra biztatom képviselőtársamat, amit érintett az ingatlanfejlesztések kapcsán, hogy ha visszaélésről és korrupcióról tud, akkor kérem, forduljon a megfelelő bűnüldöző szervekhez, hiszen ez így helyes. Előre korrupcióval, visszaéléssel vádolni valakit, azt gondolom, nem helyes, és nem viszi előre a szakmai vitát.

(12.20)

Varju képviselő úr beszélt a 18 ezer kisvállalkozóról. Ha figyelmesen végigolvasta volna Varju képviselő úr Parragh László nyilatkozatát, akkor olvasta volna benne azt a mondatot is, hogy a 18 ezer vállalkozó, aki a Kereskedelmi és Iparkamarához fordult javaslatokkal, nemcsak elmondhatta a javaslatát, azt nemcsak meghallgatta a Kereskedelmi és Iparkamara, hanem továbbította, és a gazdaságvédelmi akciótervben az ő javaslataik nagy része helyet kapott és beépült ebbe. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen Zsigmond Barna képviselőtársamnak, hogy tételesen felolvasta, miket tett a magyar kormány a magyar emberekért a járványválság idején, és mivel segítette a magyar embereket és a vállalkozásokat. Nagyon messze kalandoztunk ettől a törvényjavaslattól. De én abban bízom, hogy ha a vitában elhangzott sok ide nem illő dolgot, a kilakoltatástól a végrehajtókon keresztül az importkiváltásig ezt a sok-sok mindent lehántjuk, akkor marad a törvényjavaslat puszta szövege, és hogyha a képviselőtársaim, az ellenzéki képviselők is ezt figyelmesen elolvassák, akkor támogatni fogják tudni.Csak egyetlen gondolat: Z. Kárpát képviselő úr ismét felvetette a multik-kisvállalkozók kérdését. Csak egyetlen számadat: 2012-ben 200, 2019-ben 1600 kis- és középvállalkozót támogatott az Eximbank, illetve az 1600-nak a 90 százaléka volt kis- és középvállalkozó. Úgyhogy nem vádolhatjuk az Eximbankot csak a multik támogatásával.

De azt gondolom, hogy a törvényjavaslatban lévő tények segítik az Eximbank piacra jutását, az ingatlanpiacra jutását, a kifektetési politika támogatását, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel képviselő úrral ezt a vitát már elkezdtük, azt gondolhatom, hogy talán le is folytattuk. Valóban arról van szó, amit itt képviselő úr összefoglalt, hogy arról van szó, hogy ezzel a törvénymódosítással azt segítsük, hogy ingatlanbefektetéseket az Eximbank a határon túl is meg tudjon valósítani, ingatlanbefektetési portfóliókhoz csatlakozhasson. A képviselő úr egyéb felvetései, azt gondolom, mint ahogy az előző vitában is, most sem egészen ide, ebbe a vitába illenek. Ne menjünk az események elébe, hogy mi történik majd az Európai Unió, az Európai Bizottság által tervezett hitelfelvétellel, az hogyan alakul. A fukar országok is mást képviselnek, nekünk is van egy álláspontunk, ne előlegezzük meg előre, hogy mi lesz ennek a vége! A Budapest-Belgrád és Paks beruházásai kapcsán pedig sokszor elmondtuk, hogy milyen előnyökkel és haszonnal járnak majd hosszú távon Magyarországra nézve.

Köszönöm szépen az eddigi támogatást. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a szavazáskor támogassa majd ezt a törvénytervezetet. Köszönöm szépen.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szijjártó Péter külgazdasági külügyminiszter úr több ízben, több helyen hangsúlyozta, hogy magyar érdekek mentén magyar külpolitikát folytatunk, csinálunk, és a magyar nemzeti érdekek megvédésében és a magyar nemzeti érdekek érvényesítésében kiemelt szerepet játszanak a nemzetbiztonsági szolgálatok, így köztük az Információs Hivatal is. Ezért örülök, hogy Hubay György képviselőtársam időt és teret szentelt a sajátos körülmények között is a költségvetés tárgyalása keretében az Információs Hivatal költségvetésének, hiszen fontos, a kormányzat is fontosnak tartja, hogy a munkatársaink érezzék a figyelmet és megbecsülést a fejlesztések révén, hogy lépést tudjon tartani a kihívásokkal a hivatal.Nemcsak a koronavírus-járvány hatásaként, hanem attól függetlenül is egy új politikai és biztonsági környezet van kialakulóban a világban, körülöttünk. Új világgazdasági verseny indul el, amely fontossá teszi egy erős és hatékonyan működő önálló polgári hírszerzés jelentőségét, hiszen erősödik a beruházásokért folytatott vetélkedés. Képviselő úr is említette a kibertér megnövekedett szerepét és annak védelmét, és azt gondoljuk, hogy a költségvetési források biztosítása az Információs Hivatal, polgári hírszerzés számára jó befektetésnek bizonyul, mint ahogy nagyon jó döntés volt az a két évvel ezelőtt hozott döntés, mely szerint az Információs Hivatal, a polgári hírszerzés a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányításával, a külügyminiszter irányításával folytatja munkáját. Hiszen nagyon sok párhuzamosság található a minisztérium és a hivatal működésében. Ma divatos kifejezéssel ezeket a szinergiákat, amelyek erősek, ki is kell használnunk, és ez az együttműködés hatékony nemzeti és külpolitikai érdekérvényesítést tesz lehetővé. Az is látható és azt is érzékeljük, hogy a változó biztonsági kihívásokra a hivatal akkor tud jól reagálni, ha többletforrásokhoz jut, és képviselő úr is említette, hogy növekszenek a hivatal költségvetési forrásai.

Engedjék meg, hogy még két gondolatot elmondjak! Nagyon örültem annak, hogy ma délelőtt egy számomra nagyon fontos fejlesztésről is szót ejtett egy képviselőtársam, ez az „Árpád-ház” program keretében megvalósuló székesfehérvári fejlesztés és beruházás, melynek eredményeképpen az Aranybulla kiadásának, kihirdetésének 800. évfordulóján az Árpádok művét bemutató kiállítás nyílhat meg az én választókerületemben, Székesfehérváron 2022-ben. A beruházás pedig annak a volt ciszterci rendháznak a felújítása, amely ma a Szent István Király Múzeum épülete, amelynek egyrészt jelentősége az, hogy ez a kiállítás 2022-ben az ország-világ számára megnyílhat, de ma, a koronavírus-járvány után különös jelentősége van annak is, hogy ez a beruházás munkahelyeket véd meg, és munkahelyeket teremt Székesfehérváron, mintegy 5,5 milliárd forintos beruházás eredményeképpen újul meg a székesfehérvári múzeum.

És ha Banai Péter államtitkár-kollégám megszólított az önkormányzati költségvetésről szóló vita keretében, igen, valóban Székesfehérvár is örülne, ha olyan kedvezményeket kapna, mint Budapest főváros a szolidaritási hozzájárulásból. De szeretném önöknek elmondani, hogy mi Székesfehérváron a költségvetés megismerése során és után nem tétlenkedtünk, hanem kiszámoltuk, hogy a megváltozott költségvetés hogyan érinti az én városomat, és azt gondolom, hogy valóban egy politikai hisztériakeltést hallunk a mögöttünk lévő baloldali padsorokból, hiszen az egyszerű matematikai művelet, amit elvégeztünk, azt mutatja, hogy a változások plusz és mínusz oldala nemhogy egyensúlyban van egymással, hanem az első számítások szerint az én városom 220 millió forinttal több forráshoz jut az államtól a finanszírozás keretében, mint jutott 2020-ban.

Ami veszteséget a városok, nagyvárosok és kisebb települések elszenvednek iparűzési adó tekintetében, az nem a kormányzat döntése nyomán lesz majd, hanem a koronavírus okozta gazdasági visszaesés miatt a cégek által befizetett iparűzési adó különböző mértékben, különböző városokban különböző mértékben, de ebben az évben csökkenni fog. Ezt tudjuk, ezzel számolunk, erre fel vagyunk készülve, és bízunk abban, hogy a hatékony védekezés eredményeképpen, miután az első csatát megnyertük a koronavírus elleni harcban, a gazdaság talpraáll, helyreáll, és az önkormányzati bevételek is visszatérnek majd arra a szintre, amelyen a tavalyi évben voltak.

Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak egyetlen gondolat. A költségvetés vitáján vagyunk, és azt gondoltam, hogy Stummer János képviselő úr mint a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke, a költségvetésről és a nemzet biztonságát érintő költségvetésről fog beszélni, és ehhez fog hozzászólni. Tévedtem, ehelyett hallhattunk egy dühödt, demagóg kirohanást, amelynek, azt gondolom, hogy semmi köze nem volt a költségvetéshez, a költségvetés tényeihez és számaihoz. Banai Péter államtitkártársam tiszte a költségvetés számait megvédeni, de erről egy szót nem hallottunk. Ha szabad egyetlen megjegyzést tennem nyelvészként, akkor a helyes megszólítás az „önök”, és nem a „maguk”, tisztelt képviselő úr. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen azokat a felszólalásokat, hozzászólásokat és azokat a felszólalásrészeket is, amelyek nem vitatták, és egyetértettek azzal, hogy az alapítvány létrehozása mint cél egy nemes cél. Bízom benne, hogy ha ezzel a nemes céllal a képviselőtársaim egyetértenek, akkor támogatni is fogják ezt a szavazáskor.Ami a felszólalások egy részének többi elemét illeti, annál egy kicsit zavarban vagyok, mert egyszer az a baj, hogy az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy hozzon létre egy alapítványt, amire a felszólaló képviselő asszony szerint nem is lenne szükség; erre Nacsa képviselőtársam részben válaszolt is. A másik pillanatban pedig az a baj, hogy a kormánynak vannak jogosítványai abban, hogy hogyan és miként hozza létre ezt az alapítványt, és hogyan fog működni; természetesen a jogszabályoknak megfelelően lesz kuratóriuma, és ehhez minden felhatalmazás megvan. Ugyanígy az induló tőke vagy a juttatandó vagyonelemek kapcsán egyszer az egyik pillanatban ez kevés, majd a másik pillanatban túlzónak gondolják a kormány felhatalmazását abban, hogy további vagyonelemeket biztosíthat majd a cél elérése érdekében az alapítványnak.

De összességében ezekről a mögöttes tartalmakról, tisztázatlan körülményekről és mögöttes szándékokról megfogalmazott felszólalásokról egyetlen dolog jutott eszembe: a politika egy tapasztalati műfaj. Az elmúlt 30 évben azt tapasztaltuk, hogy minden egyes alkalommal, amikor a baloldal valamilyen szándékot feltételez, és ez egy rossz szándék, akkor azt a baloldal vagy már elkövette, vagy annak az elkövetésére készült, és a másik oldalt ezzel vádolja.

Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr, és kérem szépen képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen képviselőtársaimnak a támogató hozzászólásokat és gondolatokat, háznagy asszony gondolatait a nemzet erejéről. Azt gondolom, hogy aki 2010 óta a magyar kormány, kormányzat munkáját, törekvéseit figyelemmel kíséri, az láthatja és érzékelheti, hogy egy erős Magyarország, erős Kárpát-medence és egy erős Közép-Európa létrehozásán fáradozunk. Az elmúlt tíz év munkája, azt gondolom, ezt bizonyítja, és az elmúlt tíz év nem minden évében voltunk abban a lehetőségben, hogy lépjünk. Köszönöm szépen Gyüre Csaba gondolatait, hiszen úgy fogalmazott, hogy ha nem teszünk valamit, akkor az enyészeté lesz ez az örökség. Most van erőnk, hogy még egyszer ezt a szót használjuk egy más összefüggésben: van erőnk és lehetőségünk, hogy tegyünk valamit, tegyünk ezért az örökségért, a száz év, az elmúlt száz év  amit Keresztes László Lóránt képviselő úr, frakcióvezető úr említett  is erre kötelez minket.

(13.30)

Az alapítvány céljai az alapítvány alapításakor megfogalmazódnak, és azt hiszem, kellő garanciát a polgári törvénykönyv és az alapítvány ügyészségi ellenőrzése jelent, tehát az alapítvány nem tehet semmi olyat, ami nincs a céljai között, és azzal a vagyonnal, amit rábízunk, felelősen kell bánnia.

Képviselő úr említette azt is, hogy ezt az összeget kevésnek tartja. Ez az alapítvány nyitott, bárki csatlakozhat hozzá adományokkal. Azt gondoljuk, hogy az elkövetkezendő években egyre több és több forrás áll majd az alapítvány rendelkezésére, hogy a céljait megvalósíthassa.

Köszönöm szépen a támogató hozzászólásokat, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy holnap a szavazáskor támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Európai uniós tagságunkból fakadó jogalkotási és jogharmonizációs kötelezettségünkből következően és nemzetközi együttműködésünk keretében kerül sor annak a törvénynek a megalkotására és benyújtására, amellyel kihirdetjük és a magyar jogrendbe illesztjük a harmadik legkisebb európai államalakulat, San Marino Köztársaság, valamint az Európai Gazdasági Közösség közötti együttműködésről és vámunióról 1991-ben kötött megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmében a 2004-ben csatlakozott új tagállamok, köztük Magyarország a San Marino és az Európai Gazdasági Közösség közötti megállapodás tekintetében szerződő felekké válnak. Bár San Marino nem tagja az Európai Uniónak, 1964-ben az Európai Gazdasági Közösség egy egyoldalú rendelkezéssel úgy döntött, hogy az országot az integráció területének tekinti. 1991-ben ezt egy együttműködési és vámuniós megállapodás követte, amelynek keretében a termékek széles körét magába foglaló vámunió létesült. Emellett fontos pontja volt még a Közösséggel 2000-ben aláírt pénzügyi kapcsolatokról szóló dokumentum, amely 2001. április 1-jétől lehetővé tette az euró saját hivatalos pénznemként történő használatát.

2013-ban volt egy népszavazás San Marinóban arról, hogy kíváne a köztársaság az Európai Unióhoz csatlakozni. Ez akkor eredménytelenül zárult, ennek ellenére San Marino külpolitikájának legmeghatározóbb törekvése az elmúlt években az Európai Unióval való tárgyalások továbbvitele, és ennek köszönhetően a társulási megállapodásról folytatott tárgyalások a megfelelő ütemben haladnak.

Abban az évben, 1991-ben, amikor a vámuniós megállapodás megköttetett a miniállammal, az akkori külügyminiszter ellátogatott San Marinóba, és ez után a látogatás után most Szijjártó Péter miniszter úr vezetésével másodszor járt magyar miniszteri delegáció a városállamban a múlt héten, ahol a kormányfő szerepét is betöltő külügyminiszterrel, valamint másik három szakminiszterrel tárgyalt a miniszter úr, és új fejezetet nyitottak a kétoldalú kapcsolatainkban. Ennek keretében 2021-től évi tíz San Marinó-i ösztöndíjas hallgatót fogadunk majd magyarországi egyetemeken, és haladéktalanul meg fogjuk kezdeni a két ország közötti beruházásvédelmi megállapodás tárgyalását is.

Kérem a tisztelt Házat, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogassa és fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.20)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak egyetlen mondat: szeretném megköszönni a frakciók támogatását, és kérem az Országgyűlést, hogy szavazáskor is támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat célja, hogy kötelezettségeinknek eleget téve kihirdessük az 1996. február 26-án Brüsszelben aláírt megállapodást, amely az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között köttetett, valamint az Európai Unió 2004-es és 2007-es bővítése miatt szükségessé vált csatolt két jegyzőkönyv szövegét.Az Európai Unió számára Marokkó különösen fontos partner, előnyös kétoldalú politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítése fontos mindkét fél számára. E célból kötött az Európai Unió társulási megállapodást a Marokkói Királysággal, amely ipari, mezőgazdasági, halászati termékek kereskedelmére alkalmazott kölcsönös vámliberalizáció alapján szabadkereskedelmi térséget hozott létre az Európai Unió és Marokkó között.

(13.30)

Ez a megállapodás együttműködést teremt olyan területeken, mint az illegális migráció, a pénzmosás, a drogkereskedelem, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem. A megállapodás szövegét a Tanács és a Bizottság tanácsi és bizottsági határozat keretében fogadta el.

A tárgyalások eredményeként létrejövő szövegek elfogadásáról és alkalmazásáról is határozatok döntöttek a 2005. és 2007. években. Ezek a határozatok megállapították, hogy a 2004-es bővítés keretében csatlakozó országokra 2004. május 1-jétől alkalmazandóvá vált a megállapodás és annak jegyzőkönyvei.

Ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy ezzel a jogharmonizációs aktussal kihirdessük a 2000 óta érvényben lévő és 2004. május 1. óta Magyarországon is alkalmazandó euromediterrán megállapodást. Kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a frakciók támogatását, és külön köszönöm Balczó Zoltán képviselőtársamnak, hogy személyes tapasztalatával is megerősítette, hogy Magyarország és a Marokkói Királyság közötti kapcsolatok jók és virágzóak, és ez a törvényjavaslat célja is, amelyet kérem, hogy fogadjanak el a szavazáskor. Köszönöm szépen.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat célja, hogy az Országgyűlés e törvény elfogadásával felhatalmazást adjon a 2014. évi XIII. törvénnyel kihirdetett, Magyarország Kormánya és a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ közötti székhely-megállapodás megszüntetésére. Ennek oka, hogy a szervezet működése a folyamatos likviditáshiány miatt pénzügyi szempontból nem volt biztosítható, sőt 2018 végére fizetésképtelen állapotba került. Tekintettel minderre, az elsődleges cél a szervezet konszenzussal történő megszüntetése volt, azonban a részes felek tartózkodása miatt Magyarország most egyoldalúan kíván kilépni a szervezetből, aminek egyik feltétele a székhely-megállapodás felmondása.

A már említett 2014. évi XIII. törvény, a Magyarország Kormánya és a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ közötti székhely-megállapodás 13. cikkének 2. pontja rendelkezik a megállapodás megszüntetéséről, amelynek alapján bármelyik szerződő fél felmondhatja írásban a székhely-megállapodást, amely felmondás a kézhezvételtől számított 12 hónap elteltével lép hatályba.

Tekintettel arra, hogy az alapító tagok konszenzusával való megszüntetésre a részes felek többségének kifejezett tartózkodása miatt nem volt esély, Magyarország fenntartotta kilépési szándékát, így hazánk a jelen törvénytervezet Országgyűlés általi elfogadása után, a szükséges belső jogalap birtokában egyoldalúan, a már említett 13. cikk 2. pontjára hivatkozással nemzetközi jogi síkon tudja rendezni a székhely-megállapodás Magyarország tekintetében történő megszüntetését.

Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa és fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nacsa Lőrinc képviselőtársam kiváló felszólalásában elmondta, hogy mit gondolunk regionális együttműködésről és környezetvédelemről, illetve azok a területek, amelyeket Keresztes László Lóránt képviselőtársam említett, feladatok, területek, valóban nagyon fontos feladatok és területek, és ezzel messzemenően egyet tudunk érteni. Ez a szervezet, ez a központ pénzügyi szempontból is és működését tekintve is ellehetetlenült, és a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladata ebben a székhely-megállapodás felmondása. Mindösszesen arra kérem képviselőtársaimat, hogy tanulmányozzák az előterjesztést, fontolják meg és támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint azt kiváló képviselőtársam a Törvényalkotási bizottság képviseletében elmondta, egy nagyon fontos megállapodásról van szó, az Európai Unió és Marokkó között a kétoldalú politikai-gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítését is szolgálja ez a megállapodás. Azt mindenesetre furcsának tartom, hogy az Európai Unió, amely itt a baloldali pártok frakciói körében mindenkor osztatlan népszerűségnek és követendő példának számít, most mégis elutasításra talál. Ezt sajnálatosnak tartom, hiszen olyan területeken történő együttműködésről van szó, mint az illegális migráció, pénzmosás, drogkereskedelem, szervezett bűnözés, korrupció, amelyek mind-mind fontos területek a politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatok mellett.

Én arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a szavazáson támogassák az előterjesztést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslat célja Magyarország európai uniós tagságából fakadó kötelezettségének teljesítése, egészen pontosan az Európai Unió Bíróságán született, a tagállamokra nézve kötelező ítélet végrehajtása. Ezen ítélet 2018. március 6. napján született, az Európai Unió Bírósága hirdette ki a Szlovák Köztársaság és az Achmea BV közötti peres ügyben. A bíróság megállapítása szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel ellentétes a tagállamok között létrejött nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzula. Ennek a klauzulának értelmében, ha az Európai Unió egyik tagállamának beruházója egy másik tagállamban létesít beruházást, és ezzel a beruházással kapcsolatban vita merül fel, választottbírósági eljárás indítható. A bíróság ítélete szerint a beruházó és az állam közötti választottbírósági kikötések ellentétesek az uniós joggal, azok ugyanis aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert. Az ítélet végrehajtása és az ehhez kapcsolódó uniós szintű, összehangolt cselekvés megteremtése érdekében a tagállamok vállalták, hogy megszüntetik valamennyi kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásukat. A tagállamok között fennálló kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások rendezett keretek között történő megszüntetése érdekében az EU tagállamai között egy sokoldalú nemzetközi tárgyalás kezdődött, hogy megállapodásra jussanak, és ebben a tárgyalási folyamatban Magyarország is aktívan részt vett, eleget téve az uniós jogból fakadó kötelezettségének. Ezen tárgyalások eredményeképpen létrejött a magyar érdekeknek is megfelelő megállapodás az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről. Ezt 2020. május 5-én alá is írták Brüsszelben. 23 tagállam írta alá, köztük hazánk is, és ezt egy törvényben ki is hirdettük.

Fontos megjegyezni, hogy Svédország, Finnország, Ausztria, Írország és az Egyesült Királyság különböző szakpolitikai célokra hivatkozva nem írta alá ezt a megállapodást. Svédország a bilaterális felmondás érdekében egy szóbeli jegyzék útján javaslatot tett a Stockholmban, 1987. április 27-én aláírt megállapodás felmondására, amely még a Magyar Népköztársaság és a Svéd Királyság Kormánya között köttetett annak idején. A szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény rendelkezései szerint a felek közös megegyezése alapján lehetőség nyílik a beruházásvédelmi megállapodás ilyen módon történő megszüntetésére. Ennek megfelelően Svédország szóbeli jegyzéke, illetve Magyarország válaszjegyzéke együttesen alkotja a két állam közötti beruházásvédelmi megállapodás megszüntetéséről szóló megállapodást.

A magyar szabályozás alapján a szóban forgó nemzetközi jogi kötelezettség megszüntetésének a magyar fél általi elfogadásához szükség van az Országgyűlés felhatalmazására. A felmondást törvényben kell elrendelni, és a közös megegyezéssel történő megszüntetést tartalmazó jegyzékváltást is ugyanezen törvényben kell kihirdetni. A jelen törvényjavaslat tárgyát képező megállapodás a Magyarország és Svédország közötti beruházásvédelmi megállapodás megszűnését eredményezi, és egyik legfőbb rendeltetése, hogy rögzíti a megszűnő megállapodás hatályvesztésre vonatkozó rendelkezéseinek további joghatás nélküli megszűnését. Ezáltal megfelelően biztosított, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás a felmondást követően ne legyen alkalmas további joghatás kiváltására.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország a megállapodás megkötésével az uniós jogból fakadó kötelezettségeinek tesz eleget, ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a képviselőtársaim támogató hozzászólását. Külön köszönöm Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, hogy most a mélyfúrástól tartózkodott (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), és szeretném biztosítani, hogy valós jó szándék van a törvényjavaslat mögött. Köszönöm szépen frakcióvezető úrnak, hogy a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezéséről szólt néhány szót. Nagyon fontos számunkra, hogy ez az aláírásgyűjtés mindannyiunk számára, a székelyek és a magyarság számára is eredménnyel végződjön. Az is örömmel tölt el minket, hogy szinte a teljes Országgyűlés támogatta ezt a kezdeményezést, egyetlen párt kivételével. A Demokratikus Koalíció volt ez a párt, de bizakodásra adhat okot, hogy az én városomban, Székesfehérváron a Demokratikus Koalíció képviselője, Ráczné Földi Judit ott, a közgyűlésben, a közgyűlési szavazáson igennel támogatta ezt a kezdeményezést. Reménykedünk, hogy meg fogja tudni győzni párttársait, hogy ez egy jó kezdeményezés, és tudják támogatni.

Még egyszer köszönöm szépen a támogatást, és kérem, a szavazáskor is támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr felszólalásával csak egyetlen probléma van, hogy nem magániskoláról van szó, és nem magánútra terelt közpénzről. Erről egyáltalán nincsen szó. Ez egy közérdekű alapítvány, amely a Közép-európai Oktatási Alapítvány néven vagyonkezelője lesz egy olyan épületnek, amit egyébként önök hagytak olyan állapotba kerülni, amilyen állapotban van. Azon kívül, hogy ez az oktatási alapítvány egy valóban elitiskolát fog működtetni a közép-európai identitás és a közép-európai gondolat jegyében, olyan diplomát és olyan érettségi bizonyítványt fog adni, amit 150 ország kétezer egyeteme fogad el, ezenkívül egy értéket is megment mint vagyonkezelő ez az alapítvány, hiszen az OPNI  a Pszichiátriai Intézet, közkeletű nevén a Lipótmező  épületének, épületegyüttesének megmentésével jár az iskola alapítása. Mivel a kiinduló tétel hamis, nem magániskoláról van szó, ezért ez egy közfeladatot ellátó iskola, tehát a képviselő úr felszólalásának így, ebben az értelemben, azt gondolom, nincs, és nem volt értelme. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy holnap a szavazáson támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Nagykövet Urak! A Külgazdasági és Külügyminisztérium üdvözli a visegrádi együttműködés elindításának 30. évfordulójáról szóló parlamenti határozattervezetet, és teljes mértékben támogatja annak elfogadását. A visegrádi együttműködés ugyanis a magyar külpolitika egyik alappillére, a közép-európai együttműködés erősítése olyan stratégiai érdekünk, melynek belpolitikai vitákon felül kell állnia. A határozat egy olyan meghatározó eseményről, a visegrádi együttműködési nyilatkozat 1991. február 15-ei aláírásáról emlékezik meg, amely történelmi léptékű előrelépést jelentett a térség életében. Büszkén tekinthetünk vissza tehát arra a bölcs, bátor és előrelátó döntésre, melynek meghozatalában Antall József akkori magyar miniszterelnöknek kulcsszerepe, kezdeményező szerepe volt. A demokratikus és piacgazdasági átalakulás, illetve az európai uniós és NATO-integráció segítése érdekében történt baráti együttműködés elindításakor az akkori magyar, csehszlovák és lengyel vezetők talán még nem is tudták, mennyire időtálló szövetséget hoztak létre éppen ma 30 évvel ezelőtt Visegrádon. Az alapítók fő közös célja, a NATO- és európai uniós csatlakozás már 2004-re valósággá vált, ám ezután a visegrádi négyek együttműködése nemcsak hogy folytatódott, de erősödött és el is mélyült. Ezáltal a Visegrád név már nemcsak az 1335-ös királytalálkozónak otthont adó közkedvelt magyar várost jelöli, hanem egy olyan szövetséget, amely három évtized alatt a jószomszédság jelképévé, külpolitikai sikertörténetté és globális márkanévvé vált.

Az évforduló ünneplése okán érdemes felidézni, mi teszi sikeressé a visegrádi négyek együttműködését. Mindenekelőtt a történelmi sorsközösséget, a kulturális közelséget és a hasonló értékvilágot kell kiemelnünk, ami az együttműködés szellemi alapja is egyben. Pragmatikus szempontból pedig biztonsági, politikai és gazdasági érdekeink hasonlósága, illetve az a felismerés alapozza meg az együttműködést, hogy országaink közösen sokkal hatékonyabban képviselhetik érdekeiket az Európai Unióban, mint egyenként. A siker harmadik kulcsa az együttműködés rugalmasabb, bürokráciát nélkülöző, a mindenkori igényekhez igazodó jellege. Ahol egyetértünk, ott közösen haladunk, de azt is tiszteletben tartjuk, ha nemzeti álláspontjaink különböznek. Azt gondolom, ez a hozzáállás példaértékű a nemzetközi együttműködések világában.

Az Unión belül a közép-európai összefogás olyan területeken hozott polgárainak kézzelfogható előnyöket, mint a hazánknak járó uniós források növelése, a schengeni csatlakozás, a szabad mozgás és a kereskedelem kiterjesztése. Hasonló súlyú eredmény az is, hogy az Európai Unió eddigi legnagyobb válságában, a migrációs válságban a visegrádi négyek közösen léptek fel a határok védelme és a migráció megállítása érdekében, és ezzel egész Európa biztonságát, védelmét szolgáltuk, amit már egész Európa-szerte elismernek, még ha ezt nem is szokás nyíltan elmondani.

Az elmúlt években sokat tettünk azért is, hogy a térségi infrastruktúra fejlődjön, és erre jó példa a visegrádi négyek közötti gyorsvasúti összeköttetés előkészítés alatt álló megteremtése. Sikeres közös innovációs, illetve kutatási projekteket is indítottunk, és elengedhetetlen, hogy a digitális kihívások és a fenntarthatósági célok terén is támogassuk egymást. A visegrádi négyek kulcsfontosságú feladata, hogy az Európai Unió nyugat-balkáni bővítését és a kelet-európai országokkal való együttműködését támogassa, hiszen ez térségünk stabilitásának záloga. A V4-eknek köszönhetően Közép-Európa láthatósága globálisan is megnőtt, és Izraeltől Japánig számos országgal építettünk ki partnerséget az elmúlt években.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt 30 év mérlege egyértelműen pozitív, a visegrádi térség súlya politikai és gazdasági szempontból egyaránt megnőtt. A kontinens jövőjének aktív alakítói vagyunk, akik készek az együttműködésre egymással és minden más érdekelt partnerrel a kölcsönös tisztelet alapján. Gazdasági téren növekedésünk évek óta felülmúlja az európai uniós átlagot, fegyelmezetten gazdálkodunk, és magas a foglalkoztatottság. A visegrádi régió Németország legfontosabb kereskedelmi partnere, tehát így jelentősen és látványosan hozzájárulunk Európa gazdasági erejéhez is.

Bár ma a múltra emlékezünk, a visegrádi együttműködés egy igazi jövőbe tekintő kezdeményezés. Eddigi sikereink lehetőségünkké, az Európát ma érő kihívások sokasága pedig kötelességünkké teszi, hogy a következő 30 évben is közösen, együtt, a hagyományos visegrádi értékeink alapján együttműködve segítsük Közép-Európát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ungár Péter képviselőtársam azt mondotta, hogy nem tudta értelmezni a Külügyminisztérium válaszát az Északi Áramlat II. megépítése ügyében. Én segítenék képviselő úrnak értelmezni a válaszunkat és a helyzetet. Ha a képviselő úr visszatekint az elmúlt tíz esztendőre, akkor a tetteinkből világosan látszik, hogy mi az álláspontunk. A gáz beszerzése és Magyarország gázellátásának biztonsága tekintetében, ha csak arra gondol és azt tekinti képviselő úr, hogy mit tettünk a horvátországi LNG-terminál ügyében vagy az azeri gázhoz való eljutás érdekében  ez a közelmúlt két eseménye , akkor világos és egyértelmű, hogy biztonságosan beszerezhető gázt szeretnénk Magyarországon, és azt hiszem, hogy ez a fő törekvésünk megértésre talál Magyarországon a magyar embereknél. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egy tengeri kikötő státuszát nem az határozza meg, hogy ott mi volt korábban, hanem hogy az adott állam jogai szerint ott tengeri kikötő létesíthető. A magyar állam által megvásárolt partszakaszra vonatkozó állami koncesszió pedig tengeri kikötő működtetését teszi lehetővé. Így a jogi státusz: tengeri kikötő és tengeri kikötő létesítésére alkalmas. Jelen pillanatban folyamatban vannak azok a szakmai előkészítő munkák, amelyek meghatározzák a fejlesztés részleteit, és az eredmények birtokában fogjuk lezárni az olasz hatóságokkal folytatott egyeztetéseket a fejlesztésről, és ez alapján lehet meghatározni a környezeti állapot szükséges rendezését és a szükséges infrastruktúra-kialakítási munkálatok költségeit, továbbá a fejlesztés pontos ütemezését.

Ami a vasútvonalat illeti: nincs olyan vasútvonal, amely csak egy irányban működne, nemcsak a Pireusz felől érkező áruk szállítására szolgál, hanem mindkét irányban működik a vasútvonal, hiszen a szállítmányozás egyik alapelve, hogy a folyamatos kiszolgálás érdekében a konténereket vissza is kell juttatni a rendeltetési helyükre. E folyamat során az elmúlt években az egyetlen cég esetében évi 3 millióról 5 millióra emelkedett a konténerek száma, amit szállítanak, és 10 millió konténer kezelése a jövőbeni cél.

Tehát Trieszt és Pireusz nem konkurensei egymásnak, hanem két külön célokat szolgáló kikötő. Triesztben, a térség legdinamikusabban fejlődő kikötőjében egy saját tulajdonú terminált alakít ki Magyarország, és ezzel egy regionális jelentőségű projekt valósul meg, amellyel Magyarország a saját gazdasági pozícióit tudja a globális kereskedelmi térben láncokban megvalósítani. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja az Egyesült Nemzetek szakosított intézményeinek kiváltságairól és mentességeiről 1947. november 21-én kelt egyezmény és annak valamennyi függeléke egységes szerkezetű törvényben történő kihirdetése, valamint az eddig el nem fogadott függelékek kötelező hatályának elismerése.

Az egyezmény az ENSZ szakosított intézményeinek, illetve azok képviselőinek és küldötteinek kiváltságait és mentességeit szabályozza az egyezmény szövegében, továbbá annak függelékeiben nevesítve a hatálya alá tartozó szervezeteket. Az egyezményt kizárólag magyar nyelven, a hiteles angol nyelvű szöveg nélkül az 1967. évi 23. törvényerejű rendelet hirdette ki. Ez a kihirdető jogszabály azonban nem tartalmazta mindazon függelékeket, amelyek tekintetében hazánk már kötelezettséget vállalt az egyezmény alkalmazására.

Az egységes szerkezetű kihirdetés, valamint az eddig el nem fogadott függelékek kötelező hatályának elismerése megoldást nyújt az egyezmény alkalmazhatósága tekintetében a függelékekben szereplő valamennyi nemzetközi szervezet vonatkozásában a jogrendszerünkbe át nem emelt függelékek belső jogi státuszának egyidejű rendezésével. Magyarország az egyezmény függelékeiben szereplő nemzetközi szervezetekben mind tagsággal rendelkezik, azonban azon függelékek esetében, ahol Magyarország még nem vállalt kötelezettséget és nem tett írásbeli bejelentést az egyezmény alkalmazására, indokolt ezen elmaradás pótlása.

Ennek megfelelően a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete, az ENSZ Turisztikai Világszervezete, valamint a Szellemi Tulajdon Világszervezete tekintetében az írásbeli bejelentés és ezzel együtt az alkalmazásra vonatkozó kötelezettségvállalás a jelen törvényjavaslat alapján kiállított megerősítő okiratoknak az ENSZ főtitkárához mint letéteményeshez történő benyújtásával valósulhat meg. Az egyezmény és függelékei hiteles angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a törvényjavaslat mellékleteit képezi.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek, és kérem, hogy a szavazáskor fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Igen, köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak nagyon röviden megköszönni szeretném képviselőtársaim támogató hozzászólását. Valóban elkötelezettek vagyunk nemcsak az Egyesült Nemzetek Szervezete, hanem más multilaterális szervezetekben való részvétel és azok munkájának támogatása mellett, és mint a honvédelem ügye mellett elkötelezett képviselő, hadd tegyem hozzá, hogy a NATO szervezetében is kiemelkedő munkát végez Magyarország. Köszönöm szépen képviselő asszony kiegészítését.

Valóban, Molnár Gyula képviselő úr jól vette észre, hogy hosszú-hosszú évek teltek el egyrészt ’47-től ’67-ig és aztán ’67-től mostanáig. Az 1967-1990 közötti évek mulasztásait megérteni vélem az akkori viszonyok között, de azt hiszem, hogy most végre pontot tehetünk ennek a törvénynek az elfogadásával erre az ügyre, és ezt a mulasztásunkat közösen pótolhatjuk. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy azt Héjj Dávid képviselőtársam kiválóan összefoglalta, egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely európai uniós tagságból fakadó kötelezettségeink teljesítését szolgálja, és másrészről az Európai Unió Bíróságán született ítélet kötelező végrehajtása is. Ennek a szellemében kérem az Országgyűlést, hogy szavazatával támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Héjj Dávid Ádám tapsol.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy emlékszünk, az Európai Bizottság 2021. január 14-ei döntésével az Európai Unió nem tartotta szükségesnek egy átfogó és a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló szabályozás megalkotását annak ellenére, hogy ezt a kezdeményezést több mint 1 millió, 1 123 422 európai polgár támogatta aláírásával.

Mivel az Európai Unióban a lakosság 10 százaléka valamelyik őshonos nemzeti közösség tagja, úgy véljük, hogy az ő érdekeiket számításba kell venni, és szükség van a nemzeti kisebbségvédelem jogi alapjainak uniós szintű megteremtésére is, amelyet a tagállamok kötelező jelleggel építenének be nemzeti jogrendjükbe.

Ezzel összefüggésben szeretnénk ismét kiemelten hangsúlyozni a külhoni magyar közösségek és Európa egyéb őshonos nemzeti kisebbségei melletti kiállás jelentőségét a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről szóló határozat elfogadása révén is, hiszen az említett közösségek jogainak biztosítása, érvényre juttatása a demokrácia szerves része kell hogy legyen. Ennek szellemében kérem, hogy támogassák a határozati javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Héjj Dávid Ádám tapsol.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat része azoknak az intézkedéseknek, amelyek a 2019. évben elfogadott nemzeti exportstratégia célkitűzéseinek megvalósítását szolgálják.

Az elmúlt évek során komoly erőfeszítéseket tettünk a hazai vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés komplex ösztönzőinek és kereteinek megteremtése terén. Az exportálható termékeket, illetve szolgáltatásokat kínáló vállalatok számára is hasonlóan komplex intézkedéscsomag és segítségnyújtás szükséges. Kiemelt célunk a hazai vállalatok külföldi befektetéseinek támogatása is, amellyel a kormányzati szektor hatékonyan tudja segíteni a hazai vállalkozók külföldi piacra lépését új piacok megszerzése érdekében.

A piaci igények alapján olyan módosításra teszünk most javaslatot, amely tükrözi a külföldi befektetések gyakorlatát, és egyértelművé teszi, hogy a befektetés akkor is finanszírozható és biztosítható, ha a befektetést nem egy belföldi gazdálkodó szervezet, hanem a tulajdonában lévő külföldi vállalkozás valósítja meg. Számos esetben ugyanis az adott ország jogszabályai nem teszik lehetővé, hogy a magyar befektető közvetlenül fektessen be abban az adott országban, ahhoz a magyar vállalkozásnak az érintett országban létre kell hoznia egy jogi entitást, amely a befektetést közvetlenül is végrehajtja.

Emellett a törvényjavaslat technikai jellegű módosításokat is tartalmaz, amelyek az Exim-törvény hazai és uniós jogszabályokkal való összhangját hivatottak szolgálni, így módosítják a központi költségvetéssel történő elszámolás feltételeit, és az uniós jogszabályokkal összhangban befektetésbiztosítás esetén pontosítják az Uniónak való bejelentési kötelezettséget, illetve módosítják a vezető állású személyek bejelentésének feltételeit is.

Ezek alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a hozzászólásokat, a támogató hozzászólásokat különösképpen.

Z. Kárpát képviselő úrtól megszoktuk, hogy kitágítja a vita határait, ez nem az első alkalom, és nem is az utolsó. Természetesen igyekszem minden kérdésére választ adni. Úgy érzem azonban, hogy képviselő úr átaludta az elmúlt éveket két szempontból is. Egyrészt nem vette észre, hogy az ön mögött ülő párt a jobboldalról a baloldalra távozott, és még mindig abban a tévképzetben van, hogy a Jobbik egy jobboldali párt. (Közbeszólások.) De ez sajnos már nem így van. S átaludta abból a szempontból is, hogy nem vette észre, hogy az Eximbank az elmúlt években milyen teljesítményt nyújtott.

Varju képviselő úr a statisztikákat és az Excel-táblákat emlegette. Ha ezeket az Excel-táblákat és statisztikákat megnézik és figyelmesen elolvassák, akkor érzékelhető, látható, kézzelfogható és számokban mérhető az a teljesítmény, amit az Eximbank a közelmúltban, a legutóbbi években végzett. 2020 volt az egyik legsikeresebb éve 400 milliárd forintot meghaladó új hitel kihelyezésével, és az ügyfelek száma elérte a 2 ezret abból a Varju képviselő úr által emlegetett 6 ezerből, amelynek 93 százaléka kis- és középvállalkozó volt.

Szó volt itt a munkahelyteremtésről és a gazdaság újraindításáról is. Tisztelt képviselő úr, ha figyelemmel követte volna az Eximbank tevékenységét, és beleásta volna magát a mongol hitelezésbe, akkor észrevehette volna, hogy az a bizonyos országhitel, amit Mongólia kapott, a magyar vállalkozásokat segíti, hiszen magyar vállalkozások fogják megépíteni azt az üzemet, amelyet Mongólia ebből az országhitelből épít. Tehát a magyar költségvetésben adóforintokban jelentkezik, és magyar munkahelyeket teremt, hiszen magyar vállalkozás fog ott dolgozni és építeni.

A hitelmoratórium pedig a legnehezebb helyzetben lévőket segíti, bármennyire is igyekszik ezt a képviselő úr nem észrevenni és nem elismerni. Közben olyan nagy ívű mondatokat mond, hogy közpénzmilliárdok folynak el a kárenyhítő program keretében vagy azon kívül, ez nem derült ki pontosan. Ha Varga László képviselő úr Miskolcot említette, mint az ő választókörzetét, akkor hadd említsem meg, hogy én Székesfehérvár országgyűlési képviselője vagyok. S ha már kitágítottuk a vitát, és Magyarország keleti részét is bevontuk, akkor vonjuk be Magyarország nyugati részét, Székesfehérvárt is. Az elmúlt időszakban 5,8 milliárd forintot kaptak a kárenyhítő program keretében székesfehérvári vállalkozások, amelyeknek több mint 90 százaléka kis- és középvállalkozó. De ha még egy kicsit tágítjuk a kört, akkor a Külgazdasági és Külügyminisztérium versenyképesség-növelő támogatása első, második és a jövőben megnyíló harmadik üteme tekintetében is fogja támogatni a vállalkozásokat. Ez Székesfehérvár esetében csak az elmúlt egy évben, csak a járvány ideje alatt 9 milliárd forint volt.

(11.40)

Ezzel majdnem 5 ezer székesfehérvári munkahelyet védtünk meg; mert nem az az elképzelésünk és nem az a koncepciónk a munkahelyek megvédésére, hogy munkanélküli-segélyt kell adni, és ezzel bent tartani az embereket a munkanélküliségben, hanem munkahelyeket kell teremteni, és lehetőséget adni az embereknek, hogy dolgozzanak és munkát vállaljanak. Ez egy alapvetően más filozófiai megközelítése a munkahelyek megvédésének, mint az önöké.

És ugyanez vonatkozik az említett családi pótlékra is: mi nem a családi pótlékban és annak emelésében hiszünk, hanem abban hiszünk, hogy a családi adókedvezmény segítségével minél több családnál minél több pénz maradjon az adóforintokból. Azt gondolom, az elmúlt tizenegy év bizonyítja, hogy ez a filozófia, ez a hozzáállás és ezek az intézkedések sikeresek voltak.

Azt gondolom, hogy minden magyar vállalkozásnak joga van akármilyen hitel felvételéhez akármelyik banktól, így az Eximbanktól is, és amennyiben a kiírás feltételeinek megfelelnek, akkor jogosan vették fel a hitelt. Ha nem tudtak élni vállalkozások a hitel felvétele után azzal a rendelkezésre álló forrással, amit felvettek, akkor ez nem a finanszírozó bankon, hanem a vállalkozáson kérhető számon.

Varga László képviselő úr a bizalmat említette. A bizalom mellett, én azt ajánlom képviselő úrnak is, hogy a számokat nézze meg, a statisztikákat olvassa el, elemezze az értékeket, a számokat és a tényeket, és akkor látni fogja, hogy a bizalom mellett a tények igazolják e törvényjavaslat módosításának a céljait is.

Igen, a gazdaság újraindításának része ez a törvényjavaslat is, ezzel is hozzá szeretnénk egy kockát tenni ahhoz az intézkedéscsomaghoz, amellyel a magyar gazdaságot szeretnénk a járvány után, a járvány végén most újraindítani.

És valóban, azt gondolom, hogy piaci igény, az Eximbank hiteleire és az Eximbank munkájára  amit szeretnénk megköszönni az Eximbank minden dolgozójának  szükség van, ezt a 2020-ban jelentkezett több mint kétezer ügyfél is bizonyítja. Még egyszer a számok: rekordösszegű, 400 milliárd forintot meghaladó új hitelt folyósított 2020-ban az Eximbank.

És hogy más országokban működő magyar vállalatokat támogatnak: attól, hogy más országokban jogi entitásként, leányvállalatként bejegyeznek egy magyar vállalatot, attól még magyar vállalat marad, magyar vállalatot támogatunk. Ez természetesen része annak a politikának és annak az elképzelésnek, hogy támogatni kell nemcsak azt, hogy a külföldi vállalkozók Magyarországon beruházzanak és beruházásokat kezdjenek, folytassanak és bővüljenek, hanem azt is, hogy a magyar vállalkozások külföldi országokban kezdjenek vállalkozásba, és ebben szeretnénk őket ezzel is támogatni.

Igen, Szijjártó Péter miniszter úr sokszor említette, hogy új világ és új verseny jön el, hiszen kapacitások záródtak be a járvány idején, és ezek a kapacitások meg fognak nyílni. Nem biztos, hogy azokban az országokban nyílik meg, amelyekben bezárták őket, egy verseny alakult ki, hogy ezeket a kapacitásokat azok az országok, amelyek képesek, elég erősek…  és Magyarország egy ilyen ország, mert időben lép és gondolkodik azon, hogyan szerezzen és nyisson meg új kapacitásokat Magyarországon. Így nyílnak meg új pályák és új lehetőségek, és ennek része a más országokban történő beruházás is.

Az üzleti titkokat és a banktitkokat természetesen nem ismerhetjük meg, de már említettem, a nyilvános statisztikák és Excel-táblák olvashatók, és ha értő szemmel olvassa és elemzi őket, akkor mindenki láthatja, hogy az Eximbank tevékenysége folyamatosan bővül és növekszik.

Én azt gondolom, hogy nemcsak politikai szempontból és megközelítésből ismerhetjük el ezeket az eredményeket, hanem ezt bizonyítják a tények is. És ha egy törvényen változtatunk, és az Eximbankról szóló törvényt most változtatjuk, akkor az csak azt bizonyítja, hogy ahogy változik a világ körülöttünk  mostanában viszonylag gyorsan, de ha igyekszünk követni ezeket a változásokat , akkor a megfelelő időben megtett lépések meg fogják hozni ennek a döntésnek a gyümölcsét a közeljövőben.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és még egyszer arra kérem az Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot a szavazáskor. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a brüsszeli beszerzésből kevés vakcina érkezik, és ami érkezik, az is lassan érkezik. És hogy miért van ez? Egyszerűen azért, mert Brüsszel késve szerződött és rossz szerződéseket kötött. Ráadásul, ezeket a rossz szerződéseket is úgy kötötték meg, hogy nem vették figyelembe, hogy problémák léphetnek fel a szállítás során, és elmulasztották az ilyenkor szokásos és kötelező szankciókat kikötni.

A magyar kormány, a magyar miniszterelnök és a külügyminiszter jóval előbb, már tavaly ősszel felismerte, hogy mi a helyzet az oltóanyag-beszerzéssel kapcsolatban a világban, Európában, és az időbeni felismeréssel és azonnali reagálással jóval előbb jutottunk hozzá az orosz és kínai vakcinához és elegendő oltáshoz, hiszen azt gondoljuk és abban hiszünk, hogy aki időt nyer, életeket nyer, életeket és munkahelyeket tudunk menteni.

Ez a brüsszeli vakcinaprojekt jó vállalkozásnak indult, mi is csatlakoztunk hozzá, de aztán ezt a brüsszeli bürokraták csúnyán elrontották. Ha rájuk hallgattunk volna, illetve a brüsszeli érdekek teljes kiszolgálása mentén politizáló, oltásellenes baloldali politikusokra hallgattunk volna, akkor május végére 3,5 millió magyar emberrel kevesebb lenne beoltva Magyarországon. Ezzel szemben tény, hogy 4 millió 100 ezer felé közelít a beoltottak száma, és 2 millió 100 ezer felé a másodszor is beoltottak száma. Megállapíthatjuk, hogy áprilisban Magyarországon volt a leggyorsabb az oltás üteme, és ezt a WHO európai vezetője is elismeréssel nyugtázta.

A magyar kormány határozott álláspontja, hogy nem Brüsszel gyarmati országa vagyunk, és az ország vezetése kész és alkalmas önálló döntések meghozatalára, ha ez a magyar emberek érdekét szolgálja és a magyar emberek életét védi és azt menti. Mi megbízunk a magyar szakemberekben és a magyar szakemberek felelős döntéseiben. A megalapozatlanul vádaskodó és hataloméhes baloldali politikusokkal szemben végképp nem gondoljuk azt, hogy a magyar emberek élete és egészsége kitehető lenne bármilyen politikai, geopolitikai vagy üzleti, hatalmi játszmának, hiszen nekünk a magyar emberek élete az első.

A magyar átoltottság és a magyar oltási sebesség kétszerese, duplája az uniós átlagnak, hallottuk már a számot államtitkár úrtól: 41 százalék az átoltottság, ezzel szemben az uniós átlag csupán 24 százalék. Az uniós országok közül egyedül Málta előzi meg hazánkat átoltottság tekintetében. Ha a magyar kormány nem vásárolt volna orosz és kínai vakcinát, akkor most az uniós átlag körül lennénk mi is átoltottság tekintetében, és ez emberéletekben mérhető különbség, nem csak számokban mérhető különbség.

Az Európai Unió vakcinafelelőse azt mondta, hogy nyár végére lesz az Unió lakossága 70 százalékban átoltva, tehát ők a nyár végét célozzák meg, ezt az eredményt a magyar kormány, mi Magyarországon a nyár elejére tervezzük és számoljuk elérni. A keleti vakcinaszállítmányok tehát folyamatosan érkeznek, és jó reményünk van azzal kapcsolatban, hogy belátható időn belül megelőzhetünk olyan országokat, mint Amerika, Nagy-Britannia vagy Izrael, de legalábbis utol tudjuk érni őket az átoltottságot illetően. Ez az eredmény természetesen egy közös siker, köszönetet kell mondanunk az ápolóknak, orvosoknak, háziorvosoknak, önkénteseknek, mindenkinek, akik ebben közreműködtek. Én köszönetet szeretnék mondani az én városomban, Fehérváron dolgozó, egészségügyben dolgozóknak és az önkénteseknek, a város önkénteseinek is.

Magyarország 7 millió adag orosz és kínai vakcinát kötött le, így a teljes mennyiség 3,5 millió ember életét védheti meg. Mindannyian emlékszünk az oltásellenes baloldal legmélyebb pontjaira: Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármesterre, arra, amit Gy. Németh Erzsébet a DK-s polgármesterekkel együtt egy videofelvételen mondott, aztán Dobrev Klára jelszavára is és jelmondatára, hogy a keleti vakcinák nem segítenek.

Arra kérem önöket, baloldali képviselőtársaim, hogy hagyjanak fel ezzel az ócska politizálással, fejezzék be az oltásellenes hangulatkeltést, ismerjék fel, hogy emberéleteket tesznek kockára, és csatlakozva Zsigmond Barna képviselőtársamhoz, arra szeretnék kérni minden magyar embert, hogy regisztráljon és oltassa be magát. Vigyázzunk egymásra!  ez a közös érdekünk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(12.20)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A koronavírus hatására a világgazdaságban megindult egy elképesztően éles verseny a felszabadult kapacitások újraelosztásáért és a piaci rések betöltéséért, és ennek a helyzetnek, mint minden új helyzetnek, vannak nyertesei és vesztesei. Egyértelmű, hogy a nyertesek azok az országok lesznek, amelyek meghozták azokat a döntéseket, amelyek gazdaságuk újraindítását lehetővé teszik.

Ennek a tudatában hirdette meg a magyar kormány a magyar történelem egyik legnagyobb szabású beruházásösztönző programját, hogy itt jöjjenek létre, idejöjjenek, országunkba jöjjenek azok a kapacitások, amelyek révén Magyarország a nyertesek közé tartozik majd.

(13.20)

Az eredmények már eddig is biztatók, a tavalyi évben 28 százalékos volt a beruházási ráta, amivel harmadikok lettünk Európában. Soha ennyi beruházást egy év alatt nem támogatott korábban a kormány. Ez 1435 támogatást jelent szám szerint, és 270 ezer munkahelyet tudtunk megmenteni. S a magyar gazdaság életerejét bizonyítja, hogy a támogatott kis- és közepes mértékű beruházások 80 százalékát magyar cégek hajtják végre.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági kilátásai szempontjából kedvező, hogy a HIPA és a KKM által bonyolított versenyképesség-növelő támogatási programokban fontos szerepet játszik a megye. Összesen 56 beruházás valósul meg az ön megyéjében két program segítségével, ez 51 milliárd forint befektetési volument és 24 ezer megőrzött munkahelyet képvisel, és az állami támogatás összesítve 17 milliárd forintot tesz ki. A HIPA a tavalyi évben 97 kiemelt működőtőke-beruházása közül 13 érinti az ön megyéjét, és a 13 fejlesztés 450 millió euró volument és 1300 új munkahelyet képvisel.

Azt gondolom, a kormány bizonyítja, hogy támogatja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei embereket. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány rendkívül korán, a múlt évben felismerte, hogy a magyar emberek életének védelme érdekében szükség van biztonságos és hatékony oltóanyagra; függetlenül attól, hogy az honnét érkezik, amennyiben biztonságos és hatékony, akkor életet ment, és az életet jelenti.

Az ön által is említett brüsszeli beszerzési projekt alapvetően egy jó kezdeményezés volt, abban mi is részt veszünk, de ma már az Európai Bizottság elnöke is elismerte, hogy ezt a beszerzést bizony elrontották, így azonnal cselekednünk kellett. A mi következetes és kölcsönös tiszteleten alapuló külpolitikánk révén a világon elsők között jutottunk orosz gyártmányú Szputnyik, illetve a kínai gyártmányú Sinopharm vakcinához, amelyek aztán a magyar hatóságok felelős döntése után a magyar emberekhez kerültek, és oltás formájában mentették az életeket.

Ezzel szemben az oltásellenes baloldal folyamatosan támadta és támadja ezeket a vakcinabeszerzéseket. Emberkísérlettel vádolta meg a kormányt a DK-s polgármester, és a magyar emberek életét kockáztatva egyszerűen visszaküldte a vakcinákat.

A magyar beszerzésnek köszönhetően május végéig 3,5 millió emberrel többet tudunk majd beoltani, mint azok az országok, amelyek nem választották a keleti vakcinákat. A szerződés értelmében még egy 200 ezres orosz szállítás van hátra, amely az elkövetkezendő hetekben érkezik; a Sinopharm oltóanyagból eddig 2,1 millió adag érkezett, és májusban még további 2,9 millió adagot várunk.

Kulcsfontosságú, hogy mindenki számára rendelkezésre álljon az oltóanyag, hiszen ez az egyetlen út a korábbi életünk visszanyeréséhez. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Így fogunk tenni. Így fogunk tenni, hiszen azt gondolom, hogy a magyar út sikerességét bizonyítja, amit ön is említett, hogy már az Európai Unió vezető országai is úgy látták, hogy hozzánk hasonló oltóanyag-beszerzést kellett volna folytatni, hiszen tárgyalnak az orosz vakcina beszerzéséről is.

Az oltásellenes baloldal az, amely politikai hasznot remélve bizonytalanítja el az embereket. Ezt bizonyítja, azt gondolom, a múlt hét pénteki eset is, hiszen azért gondolták olyan sokan, hogy a Pfizer oltóanyag az egyetlen hatásos, mert a baloldal folyamatosan ezt hitette el az emberekkel. Ez nem így van: mindegyik oltóanyag hatásos, és mindegyik oltóanyaggal beoltott ember védett lesz a vírus ellen.

Azt gondolom, hogy mint ahogy a beszerzésügyben, a felelős döntés meghozatala után a vakcinaútlevéllel utazni is fognak tudni a magyar emberek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársam kiválóan összefoglalta az előterjesztésünk lényegét. Én is csak arra szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen.

(17.30)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Igen, köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kiemelt szerepet játszik a magyar gazdaság újraindításában, ezért szeretném kérni önöket, hogy szavazatukkal holnap támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Mint ahogy ön is megfogalmazta, Németországtól vette át Magyarország  Szijjártó Péter miniszter úr Magyarország nevében  az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnökségét az elkövetkezendő időszakra, amelyben, azt gondolom, hogy kiemelkedő figyelem helyeződik majd hazánkra, és igyekszünk majd az ebben rejlő lehetőségeket a legteljesebben kihasználni, hiszen a miniszteri bizottság minden miniszteri szintű ülését Szijjártó Péter miniszter úr fogja elnökölni, míg a heti rendszerességű nagyköveti formációban a strasbourgi magyar állandó képviselő dolgozik majd.

(10.00)

Az elnökség keretén belül szakmai és kulturális eseményekből álló programterv lebonyolítására is sor kerül az elkövetkezendő fél évben. A mi minisztériumunk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium felelős az elnökségi programkeret koordinációjáért, amiben benne van természetesen a más tárcák által megvalósítani tervezett programok véleményezése, saját szakmai események megvalósítása és a magyar kultúra népszerűsítését elősegítő programok megszervezése is.

Kiemelendő, hogy a miniszteri bizottság magyar elnöksége komoly lehetőség hazánk számára nemzetpolitikailag fontos emberi jogi és a kisebbségek jogait érintő céljaink előtérbe helyezésére, és bizonyíték arra, hogy Magyarország elkötelezett a multilaterális keretek között zajló együttműködés mellett. Ahogy a képviselő asszony is elmondta, kiemelt figyelmet szentelünk a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének elősegítésére, amihez kapcsolódóan öt szakmai programot szervezünk a Miniszterelnökség által e témakörben megszervezendő események mellett, és tervben van a nemzeti kisebbségek védelméről szóló elnöki közös nyilatkozat kiadása az utánunk következő elnökségeket adó országokkal, köztük Olaszországgal közösen, és ahogy a képviselő asszony is elmondta, ez egy kiváló lehetőség, hogy az Európai Unió és az Európai Bizottság figyelmét erre a kérdésre irányítsuk, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy itt még hiányosságokat kell a Bizottságnak pótolnia.

A jövő generációi prioritás tekintetében is együttműködünk a Belügyminisztériummal, a családokért felelős tárca nélkül miniszterrel, az Emberi Erőforrások Minisztériumával a vonatkozó programok előkészítésében, és e prioritás kapcsán, azt gondolom, fontos hangsúlyozni, hogy Budapesten található az Európa Tanács egyetlen Strasbourgon kívül működő ifjúsági központja, amelynek épületét a magyar kormány tartja fenn, és további programok helyszínéül szolgálhat majd.

Az interkulturális párbeszéd vallási dimenziójának célja, hogy páneurópai szinten megerősítse az egymás iránti tiszteletet, toleranciát és az egymás iránti megértést. Az Európa Tanács különösen a Parlamenti Közgyűlése korábban is aktív volt ezen a téren. Az elmúlt időszakban erre a területre kevesebb figyelem jutott, és az a célunk, hogy a közeljövőben a figyelem középpontjába állíthassuk ezt a témakört.

Aktuális napjainkban a jövő kihívásainak kezelése, köztük a kiberbűnözés vagy a mesterséges intelligencia kérdésének kihívása, és az Európa Tanács aktív ezen a téren is, és további aktualitást ad ennek, hogy idén húszéves a számítástechnikai bűnözésről szóló budapesti egyezmény, illetve elfogadás alatt áll annak kiegészítő, második jegyzőkönyve is.

A kiberbűnözés mellett az Európa Tanács vezető szerepet szeretne betölteni a mesterséges intelligencia terén létrejövő nemzetközi normák kidolgozásában is, ami, azt gondolom, aktuális téma manapság. Szeretnénk az elnökség alatt az ez irányú törekvésekhez csatlakozva továbbra is támogatni ezt a folyamatot.

Rendkívül aktív szerepet szeretnénk betölteni a környezetügyi dimenzióban is. A fontos kérdéseknek a magyar elnökség alatt kiemelt figyelmet szentelünk, köztük az európai tájvédelemnek, az élőhelyek védelmének, az egészséges környezethez való alapvető jognak és a fenntartható fejlődésnek is.

Végezetül szeretném megköszönni az Országgyűlés eddigi támogatását, külön Juhász Hajnalka képviselő asszonynak, aki miniszteri biztosként is segíti ezt a munkát, és azt kívánom, amit a képviselő asszony is megfogalmazott, hogy az Európa Tanács elnöksége és a visegrádi négyek elnöksége együtt, közösen lehetőséget teremtsen a prioritások és a célok megvalósítására. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen az ön által felvetett kérdéseket, hiszen a világjárvány időszakában ráirányította a figyelmet a biztonságpolitikai kérdések fontosságára, és köszönöm, hogy kiemelte a járvány által okozott helyzet védelmi, rendvédelmi és biztonságpolitikai vonatkozásait. Egyetértek képviselőtársammal abban, hogy Magyarország biztonságát csak úgy tudjuk garantálni, ha ebben a nehéz helyzetben sem feledkezünk meg a biztonsági és nemzetbiztonsági kihívásokról. Hogyha körülnézünk a világban, körülöttünk és tágabb körben is azt látjuk, hogy az államok, nemzetek közötti versengés nem csillapodott.

Ha a járványügyi kihívásokról beszélünk, akkor a polgári hírszerzés ebben a tekintetben naprakész és pontos információkat és tájékoztatást adott a kormányzati szerveknek, az egészségügyi és járványügyi szervezeteknek a koronavírus terjedéséről környezetünkben és arról, hogy milyen intézkedéseket tettek egyes államok, és azok az intézkedések mennyire voltak hatékonyak; értékes információkkal járult hozzá a szolgálat a gyógyászati eszközök és gyógyszerek beszerzéséhez is. És arról se feledkezzünk meg, hogy a járvány nem tántorította el a déli irányból érkező migránsok tömegét attól, hogy Európába jussanak, és sokan  kihasználván a járványt is  továbbra is jórészt Magyarországon keresztül tervezik útjukat. Így az illegális migráció ellen való küzdelem továbbra is kiemelt feladatunk, feladata a nemzetbiztonsági szolgálatoknak. Nem szűntek a kibertérből érkező fenyegetések sem, az állami vagy bűnözői hátterű támadások home office-ból éppúgy végezhetőek, mint anélkül, és ezek felderítésében, elhárításában fontos feladatot láttak és látnak el a szolgálatok a járvány idején is és ma is.

A járvány elleni küzdelem kiemelt terepe volt és marad is a gazdaság. Ezen a téren nemcsak a járványügyi korlátozásokkal kellett megküzdeni, hanem azzal a konkurenciával és versengéssel, amit ez a helyzet teremtett. A gazdaságbiztonság terén a járvány tovább élezte a versengést az országok között, így a munkahelyteremtő beruházások hazánkba vonzása, illetve a gazdasági térnyerés, az úgynevezett kapacitások újraelosztása versenyben is helytálltunk, ebben is jelentős segítséget és információt nyújtott a hivatal, és támogatta a kormányzati döntéshozatalt. Ezeknek a kihívásoknak a nyomon követésében, a megoldások felderítésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr a minisztérium szervezete mellett folyamatosan számított és számít az Információs Hivatal információira és támogatására is.

Ehhez a teljesítményhez azonban a kiváló hírszerző tiszteken kívül, akik az Információs Hivatalban szolgálatot teljesítenek, megfelelő eszközökre is szükség van. A kormány évről évre biztosítja a polgári hírszerzés számára a fejlődéshez szükséges anyagi erőforrásokat is, ezeknek a forrásoknak a hatékony felhasználását pedig az a tervezés biztosítja, amelynek során a hírszerzés vezetése és a politikai irányítás természetesen együttműködik.

(15.30)

A legkorszerűbb eszközökkel kívánja támogatni ezt a munkát a kormány, az Információs Hivatal vezetése által kidolgozott és a kormány által elfogadott fejlesztési elképzeléseket és projekteket. Ha a 2022. évre tervezett költségvetést tekintjük, el tudom mondani önnek, hogy az Információs Hivatal részére meghatározott kiadási főösszeg 25 százalékos emelkedést mutat ez évhez képest. Úgyhogy azt gondolom, hogy a munka forrásoldalról biztosított. S láthatjuk azt is, hogy a kormány a gazdaság erősödésének következtében, a gazdaság újraindítása következtében a központi költségvetésben rendelkezésre álló forrásokból arányosan támogatja a hivatal működését, így a kormány intézkedései maradéktalanul és jól szolgálják az ország biztonsági és védelmi érdekeit és képességeit. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném megköszönni Varga-Damm Andrea képviselő asszony hozzászólását, amelyet nem a tárgyalt témához… (Arató Gergely közbeszól.) Képviselő úr, én végighallgattam, amit ön mondott. Szeretném, hogyha ezt a pár gondolatot végighallgatná (Arató Gergely: Parancsoljon!), bár nem ehhez az előterjesztéshez szeretnék hozzászólni, de megköszönöm képviselő asszonynak, hogy megemlítette azt a két ügyet, amely számunkra is nagyon fontos, mind képviselőtársunk kitiltása, mind pedig az az elv, amit képviselünk a tegnap megkötött gázegyezmény ügyében.

Mi a Külügyminisztériumban azon alapelv alapján dolgozunk, és azt képviseljük, hogy a tiszteletet minden országnak megadjuk, és elvárjuk természetesen, hogy az érintett ország, amelyikkel kapcsolatban vagyunk, ugyanezt a tiszteletet megadja Magyarországnak. Természetesen nem fogadjuk el azt, hogy egy harmadik ország a magyar emberek, a Magyarország érdekében megkötött gázszállítási egyezményt akár kritikával illesse, akár nemtetszését fejezze ki, hiszen ez Magyarország és a magyar emberek érdekét szolgálja. Mint ahogy azt sem fogadjuk el, hogy egy magyarországi országgyűlési képviselőt vagy akárkit, egy magyar embert mondvacsinált okok miatt Ukrajnából kitiltsanak.

Mindig kiálltunk Ukrajna érdekei és Ukrajna elképzelései mellett, támogatjuk az ország szuverenitását; támogatjuk a szándékait, és azt a tiszteletet, amit mi Ukrajnának megadunk, elvárjuk Ukrajnától is. Köszönöm szépen képviselő asszony hozzászólását még egyszer. Köszönöm, elnök úr.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő megállapodás célja, hogy biztosítsa a magyar és a belize-i diplomata-, szolgálati és hivatalos útlevelek birtokosai számára a vízummentes beutazást és a legfeljebb 90 napi vízummentes tartózkodást Magyarországon és Belize-ben. A megállapodás aláírásához szükséges felhatalmazás az 1582/2020. számú kormányhatározaton alapul, melynek birtokában a megállapodást 2021. május 28-án, Mexikóvárosban írta alá a két ország aláírásra felhatalmazott nagykövete.

A szakértői egyeztetések nyomán kialakult szerződéstervezetünk követi a más országokkal azonos tárgyban kötött nemzetközi szerződéseink rendelkezéseit, és természetesen összhangban van a hazánk európai uniós és schengeni tagságából fakadó jogokkal és kötelezettségekkel is. A megállapodás magyar és angol nyelven került aláírásra, a szöveget a törvény is e két nyelven hirdeti ki.

A részleges vízummentességi megállapodás 17 cikkből áll, és célja, hogy azok a magyar és belize-i állampolgárok, akik diplomata-, hivatalos útlevéllel rendelkeznek, vízummentesen utazhassanak egymás területére, és ott 90 napig szabadon tartózkodhassanak. A diplomáciai vagy konzuli képviseletek és a nemzetközi szervezetekhez akkreditált képviseletek tagjai, valamint a velük közös háztartásban élő családtagjaik számára továbbra is előírás, hogy beutazásukat megelőzően vízumot, majd pedig tartózkodási engedélyt szerezzenek be a fogadó államtól. Az aláíró felek természetesen kötelezettséget vállalnak a másik fél területén érvényes jogszabályok és előírások maradéktalan betartására.

Tisztelt Ház! Arra kérem képviselőtársaimat, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a képviselőtársaim hozzászólásait, elsősorban természetesen a felszólalások azon részeit, amelyek szorosan kötődtek a törvényjavaslathoz. Azt gondolom, hogy bármiféle más hátsó szándékot egy előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán feltételezni nem szükséges. Köszönöm szépen a támogatást, és erre a támogatásra kérem szépen képviselőtársaimat a szavazáskor is. Köszönöm.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat új elemmel egészíti ki a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit. Az a célja, hogy a kétoldalú magyar és az egyesült arab emírségekbeli gazdasági és azon belül a beruházási kapcsolatok előreléphessenek, valamint a beruházási környezet biztonságosabbá és kedvezőbbé váljon.

(12.00)

A megállapodás azokra a beruházásokra vonatkozik, amelyeket a két ország beruházói egymás területén valósítanak meg, magyar szempontból tehát az Egyesült Arab Emírségekben letelepülő magyar beruházók védelmét és jogbiztonságát szolgálja, amelynek kiemelt jelentősége van a számos piaci lehetőséget magában hordozó Öböl menti térségben.

Magyarország Kormányának külgazdasági stratégiai célkitűzése a magyar vállalatok külföldi beruházásainak ösztönzése, továbbá az ott megtermelt profit hazahozatala és a külföldi beruházók által kivitt nyereség közti egyensúly megteremtése. Ezen stratégia megvalósításának alapjául szolgál többek között a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások létrehozása, úgymint a jelen megállapodás, amely előttünk fekszik. A lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetések az Európai Unión belül a közös kereskedelempolitika részét képezik. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagországai más országokkal akkor köthetnek beruházásvédelmi megállapodást, ha arra az Európai Bizottság is, a szükséges nemzeti felhatalmazás mellett természetesen, kiadta a jóváhagyó felhatalmazását. Ebben az esetben ez megtörtént, így 2021. július 15-én az egyezmény aláírásra került. A szerződés tehát az Európai Unió iránymutatásai alapján és jóváhagyásával köttetett meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! E megállapodás megkötésétől azt várjuk, hogy a beruházók védelme révén segíteni fogja Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek közötti gazdasági és beruházási kapcsolatok fejlődését. Arra szeretném kérni tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a támogató hozzászólásokat.

A kiemelkedő magyar gazdasági teljesítmény nyomán várható jelentős minimálbér-emelés fényében mesterségesen alacsonyan tartott bérekről beszélni  nem tudom, aki nem ebben az országban él, és ilyet mond, az nem a választók között éli a mindennapjait. (Balczó Zoltán: Az a jövő!)

Köszönöm szépen a támogató hozzászólásokat, és támogatásra kérem az Országgyűlést a szavazáskor is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.  Balczó Zoltán: Egyelőre a legalacsonyabb a minimálbér a V4-ek között. Ez a jövő.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Arra szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy ők is támogassák a szavazáson a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Jól fogalmazott Szijjártó Péter miniszter úr, amikor úgy fogalmazott, hogy nincs ilyen típusú adatgyűjtés, mert Magyarország jogállam, és teljesen természetes és magától értetődő számunkra  lehet, hogy önök számára nem , hogy minden kormányzati, állami eset, esemény, intézkedés esetében, amely akár személyeket, szerveket, szervezeteket érint, a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el az állam. Ha ennek során leplezett eszközök alkalmazására kerül sor, akkor a feljogosított állami szervek és kormányzattól független intézmények ellenőrzése alatt teszik ezt. Ez történik minden esetben 2010. május 29e óta. A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok, akár a Belügyminisztérium, akár pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt dolgoznak, illegális megfigyelést nem folytattak, nem folytatnak.

De bármikor, amikor a Nemzetbiztonsági bizottság úgy találta, találja, hogy ebben az ügyben szükséges kérdéseket feltenni, és szükséges a bizottság összehívása, akkor természetesen minden alkalommal rendelkezésre álltunk mind miniszter úr, mind jómagam, és az Információs Hivatal vezetői is ott voltak, és ott is lesznek. Természetesen a jogszabályoknak megfelelően a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladatok eredményes ellátása érdekében a titkos információgyűjtés technikai eszközeit és módszereit használhatják. Köszönöm szépen, és kérem válaszom elfogadását.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Számtalan kérdésnek látszó állítást hallottunk, amelyek természetesen köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Ha azt gondolja, képviselő úr, hogy a Külügyi bizottság zárt ülésén választ kaphat kérdésekre, akkor természetesen a Külügyi bizottság zárt ülésén  mint ahogy a Nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén és a Honvédelmi és rendészeti bizottság zárt ülésén is válaszokat kaptak a bizottság tagjai  válaszokat kaphat, de azt gondolom, képviselő úr, hogy nem a 2010 utáni időszakban kellene keresgélnie, hanem a 2010 előtti, a 2002 és 2010 közötti időszakban, amikor az önök kormánya vezette Magyarországot, és akkor a titkosszolgálatokat belpolitikai célra használták fel. Akkor történt, hogy bolgár fedésben lévő orosz kémek szivárogtak be és dolgoztak a magyar titkosszolgálatokban. Azt javaslom, hogy ezt az időszakot firtassa, képviselő úr. Köszönöm szépen.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a kormány nevében szóljak néhány szót a poszt-cotonoui megállapodás elutasításáról szóló országgyűlési politikai nyilatkozatra vonatkozó képviselői indítványhoz.

Ez a megállapodás, amely új alapokra kívánja helyezni az Európai Unió és 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni ország közötti politikai, kereskedelmi és fejlesztési együttműködési kapcsolatokat, hosszas tárgyalásokat követően, talán 2022 elején aláírásra kész állapotban lesz. Ez a megállapodás, ha az aláíró országokat, az Európai Uniót és a 79 országot tekintjük és nézzük, akkor egy kiemelt stratégiai jelentőségű és hosszú távú keretet adna az együttműködésre e két országcsoport között, de ugyanilyen fontos, hogy azt is megvizsgáljuk, hogy a megállapodás olyan szöveget tartalmazzon, ami mindkét fél számára elfogadható.

Azt szeretném hangsúlyozni, hogy természetesen elismerjük az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal való együttműködés fenntartásának és további elmélyítésének fontosságát, azonban számos aggályunk van a poszt-cotonoui megállapodás szövegével kapcsolatban. Ezeket Magyarország részéről a szövegezési és tárgyalási folyamat során következetesen képviseltük, ennek ellenére azok a kifogásolt szövegrészek mégis megjelennek a megállapodásban.

Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a migráció szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik, így azzal kapcsolatban minden tagállamnak jogában áll önálló döntést hozni. A megállapodás az Európai Unió számára jelenleg az egyik legnagyobb kihívást jelentő migrációt pozitív színben tünteti fel, és hangsúlyozza annak előnyeit anélkül, hogy a migrációhoz kapcsolódó komoly biztonsági és egészségügyi kihívásokról említést tenne.

Ezért a mi álláspontunk, Magyarország álláspontja e tekintetben továbbra is változatlan: a migráció ösztönzése helyett erőfeszítéseinket elsősorban a kiváltó okok kezelésére, a helyi körülmények és életfeltételek javítására kell fordítanunk az újabb migrációs hullámok elkerülése érdekében. Emellett Magyarország álláspontja szerint a megállapodás szexuális és reproduktív egészségre és jogokra vonatkozó megfogalmazása is több ponton eltér a fenntartható fejlődési keretrendszer, az Agenda 2030 egyetemlegesen elfogadott nyelvezetétől. A megállapodás továbbá olyan egyéb nemzetközi dokumentumokra hivatkozik, amelyek Magyarország részéről nem támogatható rendelkezéseket tartalmaznak a szexuális irányultságot és a nemi identitást illetően. Ez Magyarország számára elfogadhatatlan, tekintettel arra, hogy szembehelyezkedik a Magyarország Alaptörvénye által képviselt családi, illetve a szülő-gyermek viszonyra vonatkozó értékekkel.

A megállapodással kapcsolatos tárgyalások ezen szakaszában már nincsen lehetőség a szöveg hazánk számára kedvező irányba történő módosítására, ezért a kormány részéről egyetértünk a képviselői indítvánnyal, a KDNP indítványával, hogy a poszt-cotonoui megállapodás aláírását utasítsuk el. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)