Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Hallgatva Nacsa Lőrinc vezérszónoklatát, egyben biztosak lehetünk: a baloldal programjának ismertetésére nem őt fogjuk felkérni. Ennyi zöldséget már régen hallottam összehordani viszonylag rövid idő alatt.

De azt is elmondta képviselőtársam, hogy a zárszámadásban a tényekhez ragaszkodjunk, és ezzel én maximálisan egyetértek önnel, képviselő úr. Amikor a zárszámadást tárgyaljuk, akkor valójában azt kell megnéznünk, hogy a kormány hogyan hajtotta végre az Országgyűlés által elfogadott költségvetést. Ez a foglalkozás célja ma, mindenféle kitekintések mellett vagy helyett.

A 2020. év vonatkozásában a válasz nagyon egyszerű, tisztelt képviselő úr: sehogy; mert a beterjesztett végrehajtási számok nyomokban sem hasonlítanak azokra, amit az Országgyűlés 2019 nyarán elfogadott. A fideszes képviselők igen szavazatával hagyták jóvá a 2020. évi központi költségvetést ’19 nyarán, amiben a kormány 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal, a GDP-arányos államadósság további, év végére 67 százalékra mérséklődésével, valamint 2,8 százalékos inflációval tervezett, ezzel szemben az itt előttünk álló számok a következőket mutatják.

A gazdaság nemhogy nőtt volna, de 4,7 százalékkal csökkent, a GDP-arányos költségvetési hiány az eredeti tervet többszörösen meghaladva 8 százalékos lett, év végén 77 százalékos szint fölé ért a magyar államadósság GDP-arányos értéke; az elmúlt nyolc év töretlen adósságcsökkentésének hatása tűnt el egyetlen év alatt, és teszem hozzá, volt az 80 százalék fölött is. Az éves infláció 0,5 százalékkal lett magasabb, így 3,3; és még azért az emberek számára fontos adat, hogy a magyar fizetőeszköz jócskán veszített értékéből. 2020-ban az előző évhez képest 1 euróért 26-27 forinttal többet  azaz 351 forintot  kellett adni, mint 2019-ben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Igen, tudjuk, ilyenkor a kormány arra hivatkozik, hogy 2020-ban a világban is különleges év volt Covid-járvánnyal, korlátozó intézkedésekkel, leépítésekkel, növekvő szegénységgel és gazdasági visszaeséssel, ezért el kellett térni az elfogadott költségvetéstől.

Akkor tegyük ezt is tisztába, hogy ne legyen félreértés! Nekünk nem azzal van problémánk, hogy egy hirtelen jött válságos évben a kormány eltér a korábban elfogadott tervektől. Hiszen ezt normálisan is meg lehet tenni, ha a módosításokat egy, az emberek érdekeit szem előtt tartó és őket szolgáló kormány a válság enyhítése  egészségügy, oktatás megerősítése, szociális háló kiterjesztése  érdekében teszi, ráadásul esetleg ebbe bevonja a magyar Országgyűlést is.

Megtehette volna ezt az Orbán-kormány is. De a Fidesz nem ilyen. Ők ragaszkodtak az eleve jövőellenes, igazságtalan újraelosztásra épülő költségvetésükhöz. Mi több mint 1000 milliárd forintos átcsoportosításra tettünk javaslatot a nyugdíjak, szociális célú kiadások, az egészségügy, az oktatás költségvetésének növelése érdekében, de nemet mondtak az embereket segítő javaslatainkra.

A Fidesz és az Orbán-kormány azonban megmutatta a szociális érzéketlenségét ebben az időszakban is. Van nekik egy szűk gazdasági elitjük, amelyre hatalmuk egy része támaszkodik  Mészáros, Tiborcz, Garancsi, és hosszú lehetne még a sor , és az adófizetői pénzeket inkább vagy leginkább az ő érdekükben csoportosították át.

Emlékezzünk csak vissza, mi is történt 2020-ban! Jött egy pusztító járvány, és átalakult a világ. Európa, sőt világszerte a kormányok minden egészségügyi, szociális és gazdasági intézkedést megtettek annak érdekében, hogy az oltóanyag kifejlesztéséig minél több ember életét megmentsék; ne hagyják csődbe menni a cégeket, és csökkentsék a tömeges munkanélküliség kialakulását.

És mit csinált a Fidesz-kormány? Különös jogrendet vezetett be, kénye-kedve szerint alakította át a költségvetést, és az egészségügyi védekezést, a járványkezelést elbaltázta. Az első hullámban szigorú intézkedéseket vezettek be, amelyek következményeként szinte leállt a gazdaság. Több százezer ember vesztette el a munkáját, mellettük több százezer ember jövedelme csökkent. Kirúgások, cégcsődök, fizetéscsökkenés és a nemzetközi gazdaság lassulásának a következményei akkor még meg sem érkeztek.

Az első hullám elmúltával azután éles váltás következett be a politikában, azóta a gazdaság működésének szinte kizárólagos prioritása van. A védekezést a védőoltás lehetőségére hivatkozva kizárólagosan állampolgári felelősségnek tekinti a Fidesz-kormány, és ennél többet nem is tett. Nem végzett tömeges tesztelést, sem szigorú kontaktkutatást, nem adott ösztönzőt például 100 százalékos táppénzzel vagy 80 százalékos bértámogatással, ahogy azt más kormányok tették, hogy útját állják a vírus terjedésének.

Ennek lett a következménye, hogy eddig több mint 30 ezer honfitársunk lett áldozata ennek a gyilkos vírusnak, háromszor annyian, mint a szomszédos Ausztriában. Összességében a világjárvány nálunk is visszavetette a gazdaság teljesítményét 4,7 százalékkal, de ennél súlyosabb, hogy még inkább kiterjesztette és többszörösére növelte azokat a társadalmi feszültségpontokat, amelyek a pandémia nélkül is jelen voltak.

Tovább nőttek a társadalmi egyenlőtlenségek, a társadalmi mobilitás teljesen beszűkült, a növekvő szegénység és ezen belül is a súlyosbodó mélyszegénység az állampolgárok egy részét sokkal jobban sújtotta. A Fidesz-kormány a válság alatt is bizonyította szociális érzéketlenségét, sőt lényegében most mutatta meg igazán, hogy mennyire nem érdeklik sem az évek óta szegénységben élő, sem a válság miatt krízishelyzetbe került családok.

A nyugdíjminimum, a szociális segély, a munkanélküli-járadék, a családi pótlék, a gyes egy forinttal sem változott, és semmilyen kiegészítést sem kaptak a rászoruló családok és a nyugdíjasok sem. Az állami gondatlanságot tízezrek érezhették meg a saját bőrükön, amikor egyik napról a másikra elveszítették munkájukat, fizetésüket és sokszor ezért lakhatásukat is.

A kormány semmit nem tett a krízishelyzetbe került emberekért, családokért, miközben a 2020. évi költségvetést a családok költségvetésének nevezték. De azért a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra kétszer annyi jutott, mint ahogyan tervezték, miközben nem kellett nyugdíjprémiumot fizetni, amire 20 milliárd forint volt előirányozva. Mondhatni egyszerűen: lényegében propagandára költötték a nyugdíjasoknak szánt pénzt.

(10.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kellett volna, hogy ez így legyen. A Fidesz-kormánynak megvolt mindene az eredményes és sikeres válságkezeléshez, de nem élt vele. 2020 tavaszán a kormány minden idők legnagyobb szabású válságkezelésének kommunikációs jelszavával létrehozta 633 milliárd forinttal a Járvány Elleni Védekezési Alapot és 1346 milliárd forinttal a Gazdaságvédelmi Alapot. A közel 2000 milliárd forint valóban hatalmas államháztartási forrás lett volna, ennek azonban döntő része nem valóságos többlet, hanem költségvetési átcsoportosítás volt. Az év végi hivatalos kommunikáció szerint több mint 5400 milliárd forintot fordított védekezésre, a gazdaság újraindítására, a tények azonban mást mutatnak.

A kormány veszélyhelyzeti időszak alatt hozott intézkedései és a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosításai azt tanúsítják, hogy még ebben az időszakban is több forrást bocsátott a járvánnyal összefüggésbe nem hozható célokra, többek közt az élsport, stadionépítés és -fenntartás, kormányzati presztízsberuházások, az egyházak támogatása miniszterelnöki prioritásának megfelelő kiszolgálására, mint a járvány elleni valóságos lépésekre. És ez az önök szégyene, tisztelt képviselőtársaim, bár, ha jól körülnézek, nem tudom, kinek mondom ezt; egy fideszes sincs éppen a teremben  bocsánat, államtitkár úr, de azt hiszem, ön sem képviselő, meg ön sem, mindegy.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ami az előttünk fekvő zárszámadásban szereplő számokat illeti, pontosan kiolvasható belőlük a Fidesz emberellenes és hatalommániás kormányzásának a lényege. Egyre több adóbevételből arányaiban egyre kevesebb megy oktatásra, szociális területre, és több megy kormányzati vízfejre, propagandára és presztízsberuházásokra. A jóléti funkciókra  oktatás, egészségügy és társadalombiztosítás  2019-ben az államháztartás kiadásainak 56,2 százalékát fordították, ez 2020-ban 54,4 százalékra csökkent, ami immáron évek óta tartó trendet rajzol ki.

Az államháztartáson belül az oktatási tevékenységre és szolgáltatásokra fordított összegek a kiadások 10,2 százalékát tették ki, a 2019-es 10,8 vagy épp a ’18-as 11,6 százaléka után ez is csökkent. Az egészségügy területén az ellátások biztosítására, valamint az intézmények működésére az államháztartási kiadások hosszú évek után, a Covid-járványra és az orvosibér-emelés hatására nőttek: 2020-ban 10,9 százalékos arányt képviselt a megelőző évi 9,1 után. Ugyanakkor tény, hogy ez csak a 2018-as érték elérését jelenti, mely már akkor 10,8 százalék volt.

A társadalombiztosítási és jóléti funkciókra fordított összegek a kiadások mindössze 23,8 százalékát tették ki, ami jelentős esés a 2019. évről, akkor ez 27,5 százalék volt. 2018-ban 28,5 százalék. A funkciócsoporton belül a legnagyobb részarányt a nyugellátásokra fordított összeg jelentette 14 százalékkal, mely szintén jelentős mértékben csökkent 2019-hez képest, 16,6 százalék volt akkor.

A gazdasági terület összességében a kiadások 20,7 százalékát jelentette a 2019-es 18,5 után, amely a korábbi évek tendenciájába illeszkedően folyamatosan emelkedik. A ’18-as 17,4 százalékról jelentősen nőtt. Ebben a kiadási típusban a közlekedési és távközlési tevékenységek, szolgáltatások csoportra fordított összegek aránya a legjelentősebb: 9,1 százalék. A környezetvédelemre fordított kiadások csak az 1,6 százalékos részesedést érték el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy járvány okozta válságban egy normális kormány a közös ellenséget, a vírust akarja legyőzni, és ezért támogatja a helyi önkormányzatokat is a védekezésben. Ehhez képest a Fidesz nemhogy támogatást nem adott, egyenesen pénzt vont el az önkormányzatoktól, és támogatást szinte csak a kormánypárti vezetésű önkormányzatoknak juttatott. 2020-ban tehát a költségvetés, különösen az egyedi kormányzati döntéseknek köszönhetően, jól látható különbséget tett a 2019-es önkormányzati választásokat követően létrejött kormánypárti és ellenzéki vezetésű települések támogatása között. Amíg a kormánypártiak többszörös támogatásban részesültek, legyen szó működési támogatásról, fejlesztésről, egyéb beruházásról, addig ellenzéki vezetésű várost szinte lehetetlen találni a több száz tétel között, nagyberuházásokról, propagandakiadásokról nem is beszélve.

Tisztelt Képviselőtársaim! Senki ne mondja a kormánypártiak közül, hogy nem volt pénz az álláskeresési időtartam vagy az összeg növelésére! Senki ne mondja, hogy nem volt pénz 100 százalékos táppénzre vagy akár az online oktatásba kényszerült diákok laptoppal vagy tablettel való ellátására, amikor volt pénz a következőkre: Hauszmann-terv, a budai Vár felújtása, minisztériumok Várba költöztetése, és a világhírű Várkapitányságra 120 milliárd forint. A Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó Tihanyi Alapítvány részére 131 milliárd forint készpénzjuttatás, a „Liget Budapest” projektre 30 milliárd forint, kormányzati propagandára, plakátokra, hirdetésekre 48 milliárd forint, Budapest-Belgrád vasútvonalra 81 milliárd forint, a kormánypárti oligarchák beruházásait finanszírozó Eximbank Zrt.-re 71,5 milliárd forint. Egyedi sportlétesítmények fejlesztésére, egyedi sportlétesítmények fejlesztésére…   abban az évben, amikor 30 ezer honfitársunk halt meg koronavírus-járvány következtében, és az összeomlás szélén, vagy az isten tudja, lehet, hogy a közepén volt a magyar egészségügy, merthogy hermetikusan lezárták, és még képviselőket sem engedtek be, hogy lássuk, hogy mi a valódi állapot benn a kórházakban; persze vannak beszámolók róla, majd azok egyszer nyilvánosságra is kerülnek , sportlétesítmények fejlesztésére 73,4 milliárd forint. Nézek Nacsa képviselőtársamra, ha jól emlékszem, a zárszámadásban ugyanebben az évben év végére, de lehet, hogy már az év közepére 30 milliárd forint adósságot halmoztak fel a kórházak, 73 milliárdért meg sportlétesítményeket építettek a válság évében! Hát mondja már meg nekem, hogy ez épeszű dolog, képviselő úr?! Ez önöknek mind fontosabb volt, mint az emberek egészsége, gyermekeink oktatása, az idősek tisztességes nyugellátása vagy az elesettek támogatása.

És igen, amikor azt kértük, hogy adjanak pénzt a nyugdíjasoknak, akkor, amikor bajban voltak, itt van, hát több száz milliárd forintot soroltam fel mindenféle őrületre: Várba költözésre 120 milliárd. És nem egy vagy két év múlva, hanem akkor kellett volna megfogni az emberek kezét, és segíteni, amikor tényleg bajban voltak, és egyébként valóban, lehet, hogy nemcsak anyagilag, de lelki szempontból is pánikban voltak az emberek, akkor kellett volna, hogy számíthassanak a kormányukra.

Azt is láthatja mindenki, hogy az egyházakon nem spórolt az állam. A tervezett 73 milliárd helyett 229 milliárd jutott hitéleti tevékenységre, vagyis a tervezett összeg háromszorosa.

2020-ban minden eddiginél többet, 621 milliárd forintot pántlikázott fel a kormány a sporttal összefüggésben, és ebben még benne sincsenek a taotámogatások, melyek az államkassza helyett a sportszervezetekhez folynak be. Ennek összege is rekord, 176 milliárd forint, vagyis egyetlen év alatt 797 milliárd forintnyi közpénz ment a sportba. Nem a gazdaság újraindításába, nem az emberek egészségébe, nem az egészségügybe  a sportba, ez a válság éve!

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy járvány kellős közepén végrehajtott költségvetésből mit kell kiolvasni? Azt, hogy az egészségügyre még a pandémia idején sem jutott az uniós átlagnak megfelelő pénz. 2020-ban a koronavírus-járvány és a fokozott védekezés miatt megnőttek az egészségügy kiadásai, több bért fizettek, és nem spóroltak az eszközbeszerzéseken sem. Csak a szükségtelen lélegeztetőgépekre mintegy 300 milliárdot, a ma is raktárakban porosodó kínai vakcinákra pedig több tíz milliárdot költöttek el. A magyar egészségügy GDP-arányos kiadásai azonban még így sem érik el az uniós átlagot. Tavaly a GDP 5,9 százaléka ment erre a célra a 2019-es 4 százalék után, ám még így is nagyon messze vagyunk az utolsó békeév uniós átlagától: 2019-ben ez 7,1 százalék volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek mellett kiderült az is, hogy az Eurostat szerint Orbán Viktoré Európa legdrágábban működő kormánya. Az Eurostat március elején frissítette a tagállamok ’19-es költségvetési adatait, ebből pedig az derül ki, hogy Magyarországnak van a legdrágábban működő kormánya.

(10.40)

Az EU 27-ek átlagosan a GDP 5,8 százalékát költik a bürokráciára, hivatalosan fogalmazva: az általános közösségi szolgáltatásokra; ez ugyanekkor idehaza 8,2 százalék. Hasonlóan magas számot, 7,9 százalékot költött Finnország, míg a laboratóriumnak tekintett Ausztria 5,7-et, a fejlettségben egyre inkább tőlünk elhúzó V4-országokban pedig a bruttó hazai termék 4-5 százalékát költi csak az állam önmagára. A közösségi szolgáltatásokban nincs benne a rendvédelem és a honvédelem sem. Az utóbbiban a GDP 1 százalékával kicsit elmaradtunk az uniós átlagtól, de a rendvédelemre költött 2 százalék sem rugaszkodik el az átlagtól  ez a nagyságrend 2020-ban sem változott. Rosszul dolgoznak, de legalább drágán  ez az Orbán-kormány. Arcpirító!

Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatom a sort. Miközben a járvány miatt emberi tragédiák sora következett be, az elhibázott gazdasági válságkezelés miatt pedig százezrek voltak tartalék és ellátás nélkül kiszolgáltatva, Orbán Viktor kormánya nem sajnálta adóforintjainkat propagandára. A Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal 2020 második negyedévében közel 26 milliárdot, a harmadik negyedévben 18 milliárdot, ’20 utolsó negyedévében pedig még 17,8 milliárdot költött kommunikációra. 2020 utolsó negyedévében az összes költés több mint felét, közel 10 milliárd forintot kormányzati panelek terjesztésére költötték.

A dokumentumban további három, milliárdos nagyságrendű tételt látunk: a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium kommunikációra 1,8 milliárdot költött, az állampapírok reklámozására 1,9 milliárdot, a vadászati kiállítás kommunikációjára pedig 1 milliárd forint ment el a válság idején.

A Covid-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt a költségvetés tervezett hiánya 5000 milliárd forinttal nőtt, ami az államadósságot is 77,2 százalékra emelte. 2020-ban a külföldi piacon jelentős mennyiségű, 2300 milliárd forint összegű forrásbevonásra került sor, nemzetközi devizakötvény kibocsátása valósult meg 6 milliárd euró, azaz több mint 2100 milliárd forint értékben, ennek részét képezi Magyarország első nemzetközi zöldkötvényének kibocsátása is. Ezenkívül sor került japán jenben denominált, úgynevezett szamurájkötvények kibocsátására 62,7 milliárd jen, azaz 180 milliárd forint összegben. Egy korábbi gazdasági miniszter, akit a miniszterelnök nevezett már a jobbkezének is, korábban úgy nyilatkozott, hogy a devizában történő eladósodás káros és rendkívüli hátrányokkal jár. Akkor erről most vajon mi lehet a véleménye?

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva az álláspontunkat: a 2020. évi zárszámadásból azt láthatjuk, hogy a kormánypropagandára, a presztízsberuházásokra, a kínai hitelből megvalósult Budapest-Belgrád vasútra, az MCC Alapítványra nem sajnálták a közpénzt. Mindezt a Covid-járvány csúcsán, ahelyett, hogy a munkájukat elvesztőket támogatták, vagy az álláskeresési támogatás meghosszabbításával, vagy az ingyenes tesztelési lehetőség megteremtésével segítették volna. Ehelyett arányosan csökkent a szociális kiadások támogatása, arányaiban olyan funkciókra jutott lényegesen kevesebb, mint a nyugdíj vagy az oktatás.

Ugyanakkor hiába szedett be a költségvetés a lehetőségekhez képest egyre több adót a magyar lakosságtól és vállalkozásoktól, az oktatás, a szociális szféra nem csupán alulfinanszírozott, de lassan a mindennapi működés is egyre nehezebben fenntartható, ilyen szűkös forrásból működik, miközben az orvosibér-emelés sem jelentett nagyságrendi forrásbővülést az egészségügyben, csak a 2018-as értéket sikerült utolérni.

Ha végezetül össze akarnánk foglalni azt is, amit elmondtam, kicsit talán szárazabban  de szerintem fontos volt, hogy a számok egyszer elhangozzanak, hogy a tényekről is lehessen vitatkozni , tökéletesen láthatjuk, hogy minden egyes javaslatunkat, amit tettünk a válság idején ellenzékként külön-külön, a Magyar Szocialista Párt, más ellenzéki frakciók és közösen is, mindegyikre lett volna fedezet. Lett volna fedezet a 100 százalékos táppénzre a covidosok számára; lett volna fedezet a 80 százalékos bérkiegészítésre; lett volna fedezet az álláskeresési járadék növelésére és időtartamának meghosszabbítására egy olyan időszakban, ahol egyébként nemhogy három hónapig, de most már éven túl nem találnak átlagban az emberek új munkát maguknak; lett volna fedezet az egészségügyi és az oktatási területen béremelésre.

Lett volna pénz, de önök sportra, oligarchák támogatására, Várba költözésre, vasútépítésre és egyéb ilyen célokra költötték. Nem csoda, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter úr az expozéjában, nem is tudom százalékban kimutatni, de maradjunk annyiban, hogy az expozéja jó részében nem a 2020-as zárszámadásról beszélt, hanem a ’21-es, a ’22-es meg lehet, hogy majd a 2222-es szép új jövőről értekezett itt, és mondta el nekünk és vigasztalt meg minket, hogy most már bizony minden szép és jó lesz. Egy kicsit sem csodálkozom rajta.

Mondhatják persze, hogy válság volt  az volt , és mondhatják azt, hogy nemcsak a magyar kormányon múlt, hogy nehéz helyzetbe kerültünk. Ez is igaz. De hogy önök milyen döntést hoztak, milyen megszorításokat hoztak, vagy éppen milyen nagyon fontos, az embereknek fontos támogatásokat nem léptek meg, az egyrészt az önök felelőssége.

Másrészt szerintem minden kormánypárti képviselő és kormánytag is most azonnal felejtse el, hogy még egyszer visszamutogat a válság nehéz sorsára meg helyzetére! 2020 augusztusában a Lady MRD nevezetű jachton habzsidőzsizni, helikopterezni, luxusrepülőkkel járkálni, dajdajozni… Kedves Képviselőtársaim! Az a kormány, amelyik a válság évében ezt mutatta a társadalomnak, ezt üzente, hogy lehet, hogy te tönkrementél, lehet, hogy te munkanélküli vagy, de én a Várba költözöm, én a Lady MRD nevezetű jachton, a magyar kormány által kitömött milliárdosnak a  nem is tudom, mit mondtak?  60 millió/nap összegért bérelhető jachtján napozok és pihenem ki a 300 milliárdos lélegeztetőgép-beszerzés fárasztó munkáját? Ezt üzenték az embereknek? Hát, akkor most ne hivatkozzanak arra, hogy milyen nehéz időszak volt ez! Az emberek zsebében a bicska kinyílik, amikor önök arról beszélnek, hogy nehéz helyzetben volt a kormány, közben meg azt látják, hogy a tagjai, a vezetői meg a körülöttük sereglő oligarcha milliárdosok a nép szeme láttára dajdajozzák el a közpénzt!

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. A Magyar Szocialista Párt természetesen nem fogja megszavazni ezt a zárszámadást. (Taps az MSZP, a DK és a Párbeszéd soraiban.)