Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Ilyen késői órán csendességünkben elgondolkodhatunk és elmondhatjuk a véleményünket. Gondolom, államtitkár úr is látta az elmúlt néhány percben vagy egy-két órában, hogy nem feltétlenül célja az ellenzéknek mindig csak a kritika megfogalmazása, hiszen, ami jó, az jó, ami nem, az viszont nem. Én újra  rövidebben  megpróbálom elmondani a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének a véleményét, azt szeretném tolmácsolni. Ezt azért hangsúlyozom ki, mert ezeket nem én találtam ki, nem a bulvársajtóból vettem, hanem a gyakorlatban dolgozó tanárok fordultak hozzánk azzal a kéréssel, hogy ezt tolmácsoljuk önök felé, mert úgy érzik, hogy ők ki lettek hagyva ennek a törvénynek a vitájából vagy a szakmai egyeztetésekből.

Tehát a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és az LMP képviselőcsoportja is határozottan azt a véleményt alkotta meg, hogy ez a törvény elhibázott. Mint ezt már korábban az általános vitában is hangsúlyoztam, továbbra is legfontosabb, hogy a Kjt. kivezetésének semmiféle racionális indoka nincs. Nem indok a tervezett, de törvényi garanciával el nem látott béremelés, béralku, az úgynevezett rugalmas foglalkoztatás sem, mert az a Kjt. hatálya alatt is megvalósulhat. Inkább rendelkezést kellene módosítani akként, hogy a pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkező szakemberek közvetlenül kerüljenek a pedagógus I. fokozatba, valamint kezdeményezni kellene, hogy a pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti illetményeket újra kössék a minimálbérhez. Feltétlenül meg kell említeni, hogy a munkaviszony sokkal nagyobb kiszolgáltatottságot eredményez, mint a közalkalmazotti jogviszony, és ez az, amitől ezek az oktatók jelenleg félnek.

További hátrány, hogy a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak nem teljes jogú tagjai a pedagógusközösségnek, feladataik csak a megbízási szerződésben foglalt feladatellátásra szorítkoznak. A szakképzési munkaszerződés megszüntethető közös megegyezéssel a közös megegyezésben megjelölt nappal, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással. Ezek alapján egyértelmű, hogy a Kjt.-ben foglalt felmentési időnél lényegesen kevesebbel számolhatunk, ezáltal az érintettek az annak felére járó távolléti díjtól is elesnek.

Komoly aggályunk Hollik képviselőtársunk javaslatával kapcsolatban  amely arra irányul, amit már régóta mond az ellenzék, hogy emeljük fel a tankötelezettséget 18 éves korra -; ez ugyan nem emeli föl, viszont a szülő felelősségévé tenné az iskolába járást. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt a korhatárcsökkentést korrigálhatná úgy, hogy 18 éves korig állapítaná meg a tankötelezettséget.

A tanítási év azon az évfolyamon, amelyen közismereti oktatás is folyik, ötnapos tanítási hetekből áll, a szombat, a vasárnap és a munkaszüneti nap pedig tanítás nélküli pihenőnap. Ez a munka törvénykönyvének rendelkezéseivel nincs összhangban. A munkaszüneti nap a munka törvénykönyvében részben elkülönül a pihenőnapoktól. A munkaszüneti napon végzett munkát a munka törvénykönyve fő szabály szerint tiltja, csak kivételes esetekben teszi lehetővé. A szombat, a vasárnap és a munkaszüneti nap pedig tanítás nélküli pihenőnap. Egyrészt értelmetlen  ha pihenőnap, akkor nyilván nincs tanítás , másrészt összemossa a pihenőnapot és a munkaszüneti napot.

A továbbiakban még egyszer rá szeretnék erősíteni arra  nem szaporítva a szót ezen a késői órán túl sokáig , hogy azt gondoljuk, hogy a szakma szereplőinek megfogalmazott véleményét szerintünk nem szabad mindjárt lesöpörni, akár elvtelenül is, megnézve, hogy ki nyújtotta be, nem a tartalmát vizsgálva, hanem érdemes talán belenézni, mert az ellenzéki szereplők, illetve a szakmai szereplők megfogalmazzák aggályaikat, észrevételeiket egy adott törvényjavaslattal, jelen esetben a szakképzéssel kapcsolatban, teszik azt jobbító szándékkal. Mi is örülnénk neki, ha olyan törvényjavaslatok tömkelege lenne előttünk, amelyet mi is elfogadásra ítélünk, és jó szívvel és tiszta lelkiismerettel megnyomhatnánk az igen gombot. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)