Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem elhangzottakhoz picit hadd kanyarodjak vissza. Képviselőtársam úgy indította a ’22-es költségvetésről szóló hozzászólását, hogy kiknek nem kedvez, és hol mennyivel kevesebb ez a költségvetés.

Nem árt néha a kronológiai és a történelmi tudásunkat is elővenni, mert ha egy picit analógiát próbálunk teremteni a 2008-9-es pénzügyi válság és az elmúlt esztendő pandémiás időszakának a gazdaságra gyakorolt hatásaihoz hozott, azok kivédését szolgáló lépéseket, akkor óriási a különbség.

Tudja, képviselőtársam, amíg az önök kormányai, a baloldali kormányok annak idején cserben hagyták a vállalkozásokat, cserben hagyták a családokat, cserben hagyták az önkormányzatokat, és gyakorlatilag hagyták sodródni és kiszolgáltatottá tenni a pénzügyi világnak Magyarországot, akkor ezzel szemben már a 2021-es költségvetés és annak módosításai is arról szólnak, hogy a pandémia által kialakult gazdasági nehézségek esetén hogyan nyújtson oltalmat és hogyan nyújtson segítséget a gazdasági akcióterv keretein belül Magyarország Kormánya.

Sőt, ráadásul a 2022-es költségvetés is ezeken a pilléreken nyugszik. Nem a megszorítás, nem az elvonás, nem a különböző források csökkentése, nem az a logika irányítja Magyarország költségvetésének a készítését immáron tizedik esztendeje, ami arról szól, hogy hogyan legyen minél kevesebb az embereknél, és hogyan legyen minél több gyakorlatilag olyan pénzügyi intézeteknél, szervezeteknél, amelyeknek Magyarország egyébként az önök kormányzatai alatt kiszolgáltatottá vált.

Az első három esztendeje 2010-14 között az Orbán-kormánynak arról szólt, hogy hogyan védjük ki ezt a kiszolgáltatottságot. Emlékeznek még rá? Devizahitelek. Emlékeznek még rá? IMF-hitel. Emlékeznek rá? A rezsiárak az égben voltak.

2013-ban a rezsicsökkentéssel megteremtődött egy olyan stabil bázisa egyébként a magyar családoknak, ami alapján nem kellett abban a félelemben kezdeni minden esztendőt, hogy a gáz-, a villany- és a közműárak ki tudja, milyen arányban és százalékban csupáncsak azért veszélyeztetik őket és kitettek ennek, mert valamikor, szintén baloldali kormányok, kiárusították a magyar közművagyont.

(8.40)

Óriási a különbség, ne haragudjon! És ebből az alapállásból keresni a lényeges különbségeket, valószínűleg sosem fogunk közös nevezőre jutni.

Éppen ezért én hadd mondjak el néhány lényeges dolgot a 2022-es költségvetésből. És bár tudom, hogy önök azt mondják, ezek ismétlések, de fontos számok és fontos ismétlések ezek, és el kell hogy hangozzék, mert a 2022-es költségvetés valóban az újraindítás költségvetése. Valóban az újraindításé, hiszen ha csak a napokban megjelent adatot látjuk, ami már a 2021-es költségvetés módosításával összefüggésben a magyar gazdaság újraindítását szolgálta, akkor azt jól láthatják, hogy a magyar gazdasági növekedés még az elemzőket is meglepő mértékű volt. Azt gondolom, hogy ezt nem nagyon lehet kommentálni, különösen nem az önök részéről, ez ténykérdés, független pénzügyi minősítők által megállapított minősítés.

Nézzük tovább, hogy kik a kedvezményezettjei a 2022-es költségvetésnek. Sokan egyébként (Varga Zoltán: Név szerint!), de azt gondolom, ha egyszerűsíteni szeretnék, akkor azt mondanám, hogy a 2022-es költségvetés kedvezményezettjei, mondhatjuk így is egyébként, hogy nyertesei, a magyar családok első körben. (Varga Zoltán: Tessék név szerint mondani!) Soha nem látott mennyiségű forrás áll rendelkezésre a magyar családok támogatására a családok családalapításához nyújtott támogatási rendszerben. Ezt egyébként összehozva még a vidékfejlesztési támogatásokkal, a magyar családok, különösen a fiatal magyar családok, akik családalapítást terveznek, ma azt mondhatjuk, hogy egyébként a világjárvány okozta nemcsak magyarországi, hanem európai és a világ gazdaságában problémákat okozó pandémia ellenére, a 2022-es költségvetésben előírt támogatásoknak, lehetőségeknek és pénzügyi politikának is köszönhetően biztonságban érezhetik magukat. Ugye, jól emlékszünk, nem volt ez így 2008-ban és 2009-ben! Csak hogy ne felejtsük el, a válságkezelés módszertana és a metodikája lényegesen eltér.

A másik kedvezményezettje a 2022-es költségvetésnek a magyar gazdaság vagy a vállalkozások, amelyek egyrészt az adócsökkentéseknek, másrészt már a 2020-21-ben elindított versenyképesség-növelési támogatásoknak köszönhetően nem úgy reagáltak, mert nem úgy kellett hogy reagáljanak a gazdasági problémákra, mint ahogy a 2008-2009-es években a magyar munkáltatók, vállalatok és vállalkozások kellett hogy reagáljanak, mert nem kaptak segítséget, nem kaptak akkor lehetőséget. Ezzel ellentétben a magyar gazdaság, a magyar munkáltatók, a magyar munkavállalók, a vállalkozások világában, ma azt is elmondhatjuk, hogy ugyanannyian dolgoznak ma Magyarországon, mint a pandémiát megelőzően. A magyar gazdaság versenyképességének egyébként a záloga a magyar munkások munkája, hiszen az tud csak gazdasági előrelépést kitermelni. Az elmúlt egy esztendőben a munkaerőpiacon lényeges zuhanás nem történt. Ha ennek a lehetősége felmerült, akkor a kormány a gazdasági akcióterv keretében azonnali segítséget nyújtott a magyar vállalkozásoknak, a pandémia által sújtott szektoroknak különösen. De azt gondolom, azt mondani, hogy ennek a költségvetésnek a forrásai nem oda mennek, ahol igazán szükség van rá, az finoman szólva is nem felel meg a valóságnak és a költségvetési javaslatban meghatározott számoknak.

Nézzünk csak még egy kicsit számokat, mert azt mondtam, hogy a magyar családok az egyik kedvezményezettje a magyar költségvetés 2022-es számai alapján a jövő esztendőnek. 2778 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására. Ez közel 483 milliárddal magasabb, mint a tavalyi esztendőben, úgy, hogy pandémia volt az elmúlt évben, és úgy, hogy a pandémiának, azért legyünk objektívek, igenis voltak a gazdaságra gyakorolt hatásai.

Nézzük meg azt is, hogy a gazdaság-újraindítási akcióterv keretében milyen összeg áll rendelkezésre. Ismételjük meg, mert nagyon magas a szám  ez garantálja azt, hogy a pandémia utáni esztendőkben a magyar gazdaságnak nemcsak a talpra állása, hanem a további előremenetele vagy a további jó teljesítménye is megalapozott , ez 7308 milliárd forint. Soha ennyi forrás nem állt rendelkezésre! Különösen nem akkor, amikor a vállalkozásoknak erre igazán szüksége lett volna, 2008-2009 magasságában, amikor is önök úgy reagáltak erre, hogy a magyar vállalkozásokat hitelcsapdába sodorták, az országot pedig eladósították. Nem a pénzintézeteknek megy a pénz meg a garancia, meg a nem tudom, micsoda, hanem a magyar vállalkozásoknak és a magyar családoknak. Ezen nagyon nehéz vitatkozni, hogy nem jó helyre megy a költségvetési források jelentős része.

Mit is jelent éppen ezért ez a költségvetés? Kiszámíthatóságot, tervezhetőséget, és ahogy az előbb említettem, biztonságot jelent, és azt a nyugalmat, hogy a következő esztendőben a magyar költségvetés az újraindítás mellett a biztonságos tervezést teszi lehetővé.

Nézhetnénk még számokat, de engedjék meg, tekintettel arra, hogy vidéki országgyűlési képviselő vagyok egyéni körzetben, ahol egyébként a 41 településemből 37 település ötezer alatti, ezért hadd nyissam meg ennek a részletezésével a 2022. évi költségvetésnek a következő kedvezményezetti körét  anélkül egyébként, hogy hozzátenném az Agrárminisztériumnál és az agrártárcánál rendelkezésre álló támogatási forrásokat, mert azok is hatalmasak , nézzük meg, hogy Magyarország Kormánya 2019 óta és azt követően folyamatosan az ötezer alatti vidéki kistelepülések fejlődését szolgálja. Nézzük meg azt, hogy már a tavalyi és a tavalyelőtti költségvetésben is rekordösszegű ilyen jellegű támogatás volt a „Magyar falu” programnak köszönhetően, de a 2022-es büdzsében is százmilliárd forint áll rendelkezésre a kistelepülések életminőségének a javítására.

És hogy a program eredményes? Azt gondolom, azt mondhatjuk, hogy már rövid idő alatt igen, és nagyon eredményes. A „Magyar falu” programnak köszönhetően kistelepüléseken  és csak slágvortokban fogok mondani és csak néhány fejlesztési területet, ami, ha finoman akarom is a különbséget érzékeltetni a 2010 utáni vidékpolitika és a 2010 előtti vidékpolitika között, akkor azt kell hogy mondjam, hogy még csak a lehetőségét sem láttuk annak kistelepülésen élőként, hogy ezekre valamikor valamilyen forrás érkezik. Ugye, két körben tudtak a kistelepülések az elmúlt esztendőkben megerősödni: a nagyobb összegű beruházásokat, fejlesztéseket, azokat a települési és területi operatív programon keresztül tudták elérni, és én biztosan elmondhatom, hogy minden Komárom-Esztergom megyei településen jelentős mértékű TOP-forrás került szükséges beruházásra fordításra. Jelentős mértékű, minden településen, és olyan beruházásra, amelyre a településnek szüksége volt.

Ehhez kiegészítésként csatlakozott az a „Magyar falu” program, amelyet egyébként  és ezt is hadd idézzem vissza, mert ez tényleg így van, ez megint attitűdbéli különbség a 2010 előtti és a 2010 utáni kormányzatok között, mégpedig abban, hogy a faluprogram összeállításakor az ezért felelős tárca és a kormánybiztos úr magukat a polgármestereket, a települési önkormányzatok vezetőit kérdezte meg , nem is erős túlzás azt mondani, hogy a „Magyar falu” programot tulajdonképpen a magyar polgármesterek írták, a magyar falvak polgármesterei. Így ez a pénz a vidékfejlesztés keretében ilyen nagyon egyszerűnek tűnő, kis összegű fejlesztésnek tűnő, de fontos fejlesztésekre megy, amire uniós forrás nem volt, hazai forrásról 2010 előtt pláne nem is álmodhattak, mint orvosi rendelők felújítása, fejlesztése. Nem olyan volumenű, mint ami egy európai uniós forrásban elérhető, kisebb, mert egyébként rendben van, de 5-10-15 évente egy középköltségű karbantartáshoz, felújításhoz hozzá kell fogni. Nyilván, a falusi polgármesterek bölcsessége és józansága, hogy 3-5-10-15 millió forintokat nem uniós források terhére fognak igénybe venni. Orvosi eszközöket szerezhetnek be, helyi közösségi tereket újíthatnak fel, szolgálati lakásokat építhetnek, a faluban szükséges közterületi munkák elvégzéséhez gépeket és eszközöket szerezhetnek be. És itt álljunk is meg egy zárójeles bekezdésre és mondatra. Tudják, miért van ez így? Az elmúlt durván hat-hét esztendőben valamennyi polgármesterem arról panaszkodik, hogy a munkaerőpiac rendeződése és stabilitása okán a közmunkaprogram jó, hogy még van, de gyakorlatilag nincs olyan létszáma, nincs olyan munkavállalói lehetősége, akik egyébként a falu karbantartásával kapcsolatos feladatokra alkalmazhatók vagy felvehetők.

(8.50)

Tehát rendkívül szükséges, hiánypótló és nagyon hasznos támogatási lehetőség, hogy a zöldterületek, közterületek karbantartását gépesíteni tudják a magyar falvak. Nyilván más a logika, mint egy városban, egy nagyvárosban és más egy fővárosban, de azért tegyük hozzá, hogy a magyar vidéken emberek élnek, akik számára az életminőséget, az ottmaradást, a családalapítás szándékát támogatni és erősíteni szükséges. Erre ezek a támogatások, különösen a „Magyar falu” program, összeegyeztetve és kiegészülve a családtámogatások széles körű spektrumával, azt gondolom, hogy abszolút alkalmasak és képesek.

Tudják, hogy miért van ez így, és miért támogatjuk ennyire, vidéki képviselők a „Magyar falu” programot? Mert látjuk azt, hogy az ingatlanok elkelnek, az építkezési és a falura költözési vágy vagy mondjuk úgy, hogy út, elindult. Nem mondhatjuk ki valóban két-három esztendő után, hogy a kis falvaink elnéptelenedése megállt vagy megszűnt, de azt látjuk, mindenképp elmondhatjuk, hogy a tendenciákat sikerült elindítani és láthatóvá tenni, vonzóvá tenni a vidéki életet olyanok számára, akik városban nőttek fel vagy eddig városban éltek.

Aztán még mire megy a „Magyar falu” program? Megy belterületi járdákra, belterületi utakra, megy még a „Magyar falu” program óvodai tornaszobákra, óvodai felújításokra, megy kisebb-nagyobb települési infrastruktúra felújítására cél szerint és tematikusan úgy, ahogy azt a magyar polgármesterek, a magyar falvak polgármesterei az elmúlt esztendők konzultációi alatt kérték.

Tehát hadd summázzam úgy a ’22-es költségvetéshez fűzött hozzászólásomat, hogy a központi költségvetésnek nyilván az előterjesztő tárca szándéka és akarata szerint a gazdaság újraindítása, megerősítése a prioritása. Ennek főszabály szerint adócsökkentések, támogatáspolitika révén egy kedvezményezetti köre a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások, ez biztosan így van, a családok mint címzett és dedikált támogatotti kör megint ott van, de, hadd erősítsem meg, ott van a vidék is. Ez a három, együtt a „Magyar falu” programmal, amely százmilliárddal megint hazai forrásból a magyar települések fejlesztésére rendelkezésre áll, gyakorlatilag erősítve egymást ezt a három célcsoportot támogatottként kezeli, és én ezt szeretném megköszönni az előterjesztőnek, mert ez garantálja nemcsak a gazdaság újraindítását vidéken is, hanem a vidék népességmegtartó és nemzetmegtartó erejét. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)