Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztázzuk most már sokadszorra Z. Kárpát képviselő úrral, hogy a ténynek nem szinonimája a termelésjelentés, ahogy ön azt használja. Mi tényeket szoktunk fölsorolni egyébként a magyar gazdaság állapotáról (Z. Kárpát Dániel felteszi a fülhallgatóját.), bár látom, a válaszom már nem nagyon köti le, hogy válaszolhassak önnek az elhangzott mondataira. (Z. Kárpát Dániel: Figyelek!) Tisztelt Képviselő Úr! Azt szeretném mondani, hogy az önök által most kritizált európai uniós bírósági döntés, mert itt arról beszélünk, ugye, ez az az egyik szervezet  tegnap Jakab Péter azért, mert szembesült azzal, hogy a tetteinek következménye van, közterületen maszk nélkül, videóban jelentette be azt, hogy ő nemzetközi bíróságokhoz fordul , ez az egyik lehetséges, az Európai Unió Bírósága is az egyik ilyen lehetséges fórum, ahova ő a tettei következménye miatt fordulni akar. Most az Európai Unió Bíróságának a döntéséről beszélünk, és ha ön fölmegy az Európai Unió Bíróságának a honlapjára, akkor ott a következő mondatot olvashatja el. E tekintetben a Bíróság pontosítja, hogy például a versennyel indított eljáráson alapuló koncessziós rendszer lehetne egy ilyen, kevésbé korlátozó intézkedés.

A most előttünk fekvő törvényjavaslat egy olyan külföldi tőkének megfelelni akaró európai uniós bírósági döntés nyomán hozandó legpatriótább verziója a mostani rendszer átalakításának, amit csak lehetett idehozni az Országgyűlésbe. Van az Európai Unió Bíróságának egy döntése, ott a koncessziós eljárást javasolja az Európai Unió Bírósága, miután elmarasztalta Magyarországot. Természetesen tiszteletben tartjuk az Európai Unió Bíróságának a döntését, én ettől függetlenül nem értettem vele egyet, de ez a magánvéleményem, vagy akár a politikai véleményem is lehet, de ettől tiszteletben kell tartani. De az Európai Unió Bírósága javasol egy ilyen koncessziós eljárást, mi megpróbáljuk megtalálni azt a mezsgyét, és a minisztériumok és az Innovációs és Technológiai Minisztérium is azon dolgozik, hogy ebből mégiscsak egy olyan rendszer jöjjön ki, hogy ne az legyen, mint 2002-2010 között, hogy külföldi tőkének odaadták az autópálya-építéseket, az autópálya-üzemeltetéseket.

Talán képviselő úr emlékszik a PPP-szerződésekre, hogy 2750 milliárd forintot bukott a magyar nemzetgazdaság azért, mert ezt csinálták Varju képviselő úrék az M5-ös és az M6-os autópályával. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Csak ugye, most önök velük kötöttek szövetséget, és őket akarják visszasegíteni a hatalomba. Független közgazdászok kiszámolták, hogy ha hitelből építették volna az M5-ös és az M6-os autópályát, 2750 milliárd forintot spóroltak volna a magyar nemzetgazdaságnak. Még az idei évben is 150 milliárd forintnál többet fizet a magyar költségvetés ki a káros PPP-szerződések miatt, amit az önök elvbarátai 2002-2010 között megkötöttek. Az volt a káros a magyar költségvetésnek, az volt a káros a magyar nemzetgazdaságnak, s az volt az az égbekiáltó bűn, ami akkor elkövetésre került.

És még egyszer mondom, amikor önök elmondják, hogy mire hogy, milyen pénzeket kellene költeni, akkor gondoljanak arra, hogy 2750 milliárd forinttal több lenne most a kasszában, ha nem a külföldi haveroknak juttatták volna oda Varju képviselő úrék abban az időszakban.

(12.30)

Számunkra fontos célkitűzés, hogy a magyar emberek mindennapi életét megkönnyítő, a bürokráciát és az adminisztrációs terheket csökkentő intézkedések megvalósítását tűztük ki célul, valamint a minél szélesebb körű online ügyintézés bevezetését.

Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a 2014 óta működő nemzeti mobil fizetési rendszer, mellyel országosan egységes platformon nyílik lehetőség a közterületi parkolási díj, az autópályadíj, az útdíj és a személyszállítási menetjegyek mobil fizetéssel való kiegyenlítésére.

A nemzeti mobil fizetési rendszer jelenleg közel négymillió felhasználóval 90 városban működik, és a szolgáltatási köre folyamatosan bővül. 2018-ban sikeresen elindult Budapesten a közlekedési mobil jegy, majd ezt követően az idei évtől már országos lefedettséget biztosít a Volánbusz által működtetett 69 helyi városi közlekedési rendszeren, valamint az olyan nagyvárosokban is, melyek önálló helyi közösségi közlekedéssel rendelkeznek, mint Szeged, Miskolc, Tatabánya, Pécs, Kecskemét, Veszprém vagy éppen Debrecen.

Ezenkívül a nemzeti mobil fizetési rendszer országosan használható autópálya-matrica vásárlására, valamint számos helyen parkolási díj fizetésére is alkalmas. A nemzeti mobil fizetési rendszer 2014-es elindulása óta több mint 175 millió darab mobil fizetési tranzakciót bonyolított le, 135 milliárd forint értékben.

A nemzeti mobil fizetési rendszer lényege, hogy az azt működtető Nemzeti Mobilfizetési Zrt. egyfajta nagykereskedőként szerződésben áll valamennyi közszolgáltatóval, és a továbbértékesítés lehetőségét az egyenlő elbánás mellett biztosítja a vele szerződésben álló kiskereskedelmi oldali viszonteladóknak.

A nemzeti mobil fizetési rendszer kialakításakor az volt a cél, hogy országosan egységes platform jöjjön létre, és külföldi gazdasági szereplők ne tudjanak a magyar felhasználók mobil fizetési tranzakcióiból óriási profitot realizálni, ahogy ez egyébként történt 2010 előtt.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Álláspontja szerint ugyanis a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. számára biztosított kizárólagos jog indokolatlanul korlátozza az érintett szolgáltatások piacához való hozzáférést a más tagállamban letelepedett gazdasági szereplők részére. A Bizottság fölszólalt a külföldi tőke javára.

Ezt követően a Bizottság keresetet nyújtott be az Európai Bíróságnál, és másfél év bírósági eljárás után a Bíróság megállapította, hogy a mobil fizetési rendszerre vonatkozó szabályozás sérti a szolgáltatási irányelv letelepedési jogra vonatkozó rendelkezéseit, illetve a szolgáltatásnyújtás szabadságát, ugyanakkor nem mindenben adott helyt a Bizottság keresetének. De a Bíróság a meghozott ítéletben azt javasolta, hogy egy versenynyitott eljáráson alapuló koncessziós rendszer megfelelő intézkedés lenne.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy koncessziós modellt hoz létre, mely eleget tesz a Bíróság által hozott ítéletnek, és megfelel az ügyben eddig képviselt magyar érdekeknek is. Ez az a szűk mezsgye, amiről beszéltem az elején. A törvényjavaslat alapján a mobil fizetés nagykereskedelmi oldala továbbra is országosan egységes platformot biztosít, ugyanakkor a jelenlegi megoldással szemben nem a kormány jelöli ki rendeletben a platform üzemeltetőjét, hanem koncessziós eljárásban, határozott időre lehet elnyerni a mobil fizetési platform üzemeltetésének a jogát.

A törvényjavaslat továbbá kivezeti a kényelmi díjakat, sem a viszonteladók nem szedhetnek kényelmi díjat a végfelhasználóktól, sem a koncessziós rendszer működtetője nem szedhet kényelmi díjat a viszonteladóktól. A törvényjavaslat célja, hogy a koncessziós modellben működő mobilfizetési rendszer önfenntartó módon működjön, és minél kisebb költséggel járjon a felhasználók számára. A koncessziós eljárás 2021-ben kezdődhet meg, és annak lezárását követően, várhatóan 2022-ben indulhat az új modell szerinti működés.

A mobil fizetési rendszerhez az új modell bevezetéséig és azután is továbbra is csatlakozhatnak újabb viszonteladók. A cél változatlanul az, hogy a magyar felhasználók egységes platformon minél több közszolgáltatást tudjanak mobil fizetési rendszeren keresztül igénybe venni, csökkentve ezzel a készpénzhasználatot, valamint időt és energiát tudjanak megtakarítani.

Egy mondattal értettem egyet Z. Kárpát Dániel felszólalásában, amikor az autóstársadalom támadásait vett górcső alá. Ha ilyen érzékeny a képviselő úr az autóstársadalom megtámadása iránt, mint ahogy én is az vagyok, akkor az önök által támogatott főpolgármesterhez is címezzen egy hasonló fölszólalást és levelet. Ezt öntől még nem tapasztaltuk, mert ahol üldözik az autósokat, az Budapest, nem pedig az ország egésze.

A KDNP-frakció támogatja ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)