Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MOLNÁR GYULA, a MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudok olyan jószívű lenni, mint az előttem szóló képviselő hölgy. Itt önt egy kicsit megvezették, államtitkár asszony, de majd erre ki fogok térni, vagy pedig tényleg úgy gondolja, hogy a parlamentben elegendő, ha egy nagyon-nagyon látványos és a Fidesz érdekét szolgáló törvény elé így csöndesen felhúznak valamilyen paravánt vagy valamilyen eltakaró hálót, álcahálót, és akkor mi itt a parlamentben azt fogjuk mondani, hogy tényleg innen nézvést ez milyen klassz és milyen szép.Kezdjük egy picit távolabbról, és elnézést kérek, ígérem, nem leszek nagyon hosszú. Csak azért tekintsék már egyszer végig, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy mit tettek az elmúlt tíz esztendőben az önkormányzati rendszerrel, mit tettek azzal a világgal, amit, bárki bármit mond, az 1990-es rendszerváltás egyik nagy sikerének tekintettünk: létrejöhetett a hatalommegosztásnak az a lába, ami a települési önkormányzatokat jelentette. Hol van az az elv és az a felfogás, tisztelt képviselőtársaim, amit olyan szépen, okosan és bátran szajkózott mindenki akkoriban, hogy ott szülessenek a döntések, ahol a lehető legtöbb információ és forrás rendelkezésre áll? Hol van ez a csodálatos elv?! Önök elkezdtek elvenni feladatokat, a pénzről most ne is beszéljünk, de olyan alapvető dolgokat kezdtek el elvenni az önkormányzatoktól, amelyek egyszerűen, azt gondolom, nem megcsinálhatók állami szinten: az oktatás, a kéményseprés, az egészségügy, és most itt van a hulladékgazdálkodás.

Én voltam gyakorló polgármester, gyakorló önkormányzati ember. Ha valami egy település életében fontos, az az, hogy egy helyi vezető tudjon abban intézkedni, hogy a közterületek állapota és a közterületek rendje milyen legyen. Ez elképesztően fontos feladat! Őszintén mondom: a szociális ügyek mellett, az intézmények működtetése mellett majdnem az egyik legfontosabb dolog, és önök most ezt egyetlenegy tollvonással elveszik, és csak és kizárólag, azt gondolom  nekem ne mondjanak szakmai érveket, mert azokról majd fogok szólni, az mind bukás volt , hatalmi érdekből és fiskális érdekből teszik meg ezt a dolgot.

Én azt mondanám, hogy már olyan túl sok idejük nincsen erre, hogy ilyen kétharmados törvényeket hozzanak, ugye, eléggé fogynak szemmel láthatóan, a támogatottság is. Érdemes lenne akkor a dolgot elvinni a végéig, ha tényleg így gondolkoznak erről a világról, akkor mondják már azt ki, hogy az önkormányzati rendszernek csak egyetlenegy feladata lesz mostantól kezdve, a kutyafuttatók helyének a kijelölése, esetleg annak a nyitva tartásának a szervezése, és akkor tényleg vegyenek el mindent az önkormányzatoktól.

Csak egyet értsenek meg: a világ meghaladta azt, amit önök most képviselnek ebben az ügyben, a világ másfelé ment. Volt egy ilyen világ, amikor úgy gondolták, hogy a pártközpontból minden jobban tudható, mint ahogy az emberek tudják, de azt elküldték az emberek, vegyék már észre! Van az a klasszikus vicc, amikor bemondja a rádió, hogy vigyázzanak, mert egy bolond az autópályán szembemegy a forgalommal, és mondja ő, hogy mit egy, mindegyik. Hát, ne gondolják már, hogy az egész önökkel szembemegy, és önök tudják csak a jót! Nem errefelé kellene önöknek haladnia! Vannak ügyek, amelyeket nem szabadna elvenni azoktól a helyektől, ahol, még egyszer mondom, az információ és a rendelkezésre álló forrás is van.

Tehát fussunk egy picit végig, mert önök itt igyekeztek arról beszélni, ami szép és vonzó, nyilván a hulladékgazdálkodás, nyilván mindezek a környezetvédelmi szempontok, amelyeket államtitkár asszony is veretesen 25 percben itt előadott nekünk, ez mindegyik csodálatos, de valójában itt nem történik más, mint hogy egy teljesen új dologgal találkozunk, amit meglepő módon az Orbán-kormány utóbbi pár hetében láttunk. Eddig, ugye, a centralizáció volt, erről most beszéltem, de megjelent egy új szempont is: már nemcsak centralizálnak, hanem ezzel a lendülettel privatizálnak is. Ugye, itt vannak például ezek az állami vagyonkezelők, itt van most ez a törvény is, tehát mintha valamilyen olyan dolgot készítenének elő, amelyik arról szól, hogy talán mégsem olyan fényes és egyértelmű a világ 2022-ben.

Amit most ezzel a törvénnyel csinálnak, amit a hulladékgazdálkodással, a szemétszállítással, nevezzük annak, csinálnak, az gyakorlatilag totálisan kizárja a piaci versenyt Magyarországon. Tehát 2020 Magyarországán eljutottunk oda, hogy olyan törvényjavaslatot nyújtanak be a Ház elé, amelyik teljes egészében lehetetlenné teszi azt, hogy ezen a piacon megjelenjenek versenyzők. És megteszik azt ezzel a törvénnyel, hogy az önkormányzati vagyon ezzel foglalkozó részét önök elegánsan beemelik ebbe a társaságba.

Hát, gondolják már végig azt, hogy volt egy olyan települési önkormányzat, amelyik EU-pénzekből, saját forrásból hihetetlen módon kifejlesztett valamilyen fajta hulladékgazdálkodási rendszert, legyen ez eszköz, legyen ez bármilyen fajta tároló, az most egyszerűen oda fog kerülni valakihez, aki ebből extraprofitot tud saját magának termelni. Ez utána ki fog egyenlítődni, de ez legalább annyira igazságtalan, mert van olyan térség, ahol sokkal jobban az ellátás miatt többet tettek bele. Ez ki fog egyenlítődni, mert nyilván a cég már nem fogja ezt speciálisan arra a területre használni, hanem mindenhol máshol. Ez pont olyan, amikor dicsekednek azzal, hogy a települési önkormányzatok hitelét megszüntették, ugye, azt az 1400 milliárdot, de abban óriási különbségek voltak. Volt olyan település, amelyik igazán erején felül próbált meg saját erőből fejleszteni, és volt, aki meg felelőtlen volt, mondjuk, most nem akarok politizálni, a megyei önkormányzatok véletlenül 2010 előtt, és azoknak is kompenzálták mindezt, a semmit valójában, amiből nem lett igazi fejlesztés  de nem ebbe az irányba akartam menni.

És akkor itt van még egy, ami szerintem nagyon szemet szúr, és érdekes módon elegánsan nem beszélnek erről: amennyiben ennek a majdan létrejövő társaságnak a működésében és a napi szintű munkájában veszteség keletkezik, akkor az állam ezt átvállalja. Ki ne vágyna egy ilyen típusú vállalkozásra? Odaadják az eszközöket, odaadják a piacot, és azt mondják, ha nem sikerül, a végén még odaadják a pénzt is, ami a különbség, neked csak egyet kell eldönteni, hogy mennyit szeretnél keresni, és hogy egyébként mit kell még mellé tenned, azt most semmiképpen sem szeretném hozzátenni.

Gondoljunk bele még egy dologba! Ki ne emlékezne még a nagy hatalmú IKV-kra meg az ilyen különböző közműcégekre, amelyekkel az egyszerű állampolgár reménytelen harcot folytatott? Belegondolnak, hogy ez milyen gigantikus hatóságnak tűnő cég lesz, akivel most itt el kell kezdeni az egyszerű kis állampolgárnak veszekedni azon, hogy elvitték vagy nem vitték el a szemetét, és hogy milyen tarifával tartozik? Kivel fog tárgyalni az a Borsod megyei egységsugarú ember, akinek valamilyen formában a szemetét… Varga Lacira néztem most, bocsánat! Tehát a Borsod megyei választópolgárok kivel fognak ebben az ügyben tárgyalni? Hogy fognak eljutni addig a magas központig, ahol majd el lehet a saját maguk panaszával járni? Megmondom őszintén, hogy ezt meglehetősen reménytelennek látom.

Tehát ha tisztességgel végignézik az elmúlt néhány esztendejüket, ugye, elég sokan sokat foglalkoztunk a hulladékgazdálkodás különböző kérdéseivel, hát, ez abszolút nem volt sikertörténet eddig. Miért nem vallják be maguknak, hogy most ezen az úton nem ebbe az irányba kéne továbbmenni, hanem vissza kéne menni oda, abba az irányba, ahol, még egyszer mondom, kisebb egységekben hatékonyan lehet működtetni, vagy egyébként, amit az oktatás kapcsán is mindig szoktam mondani, aki meg tudja oldani, annak hagyják már megcsinálni, és adott esetben annak vállalják át a feladatát, aki maga bevallja, hogy nem képes és nem tudja ezeket megvalósítani.

(15.50)

Szóval, azt szeretném mondani, képviselőtársaim, hogy bármit beszélnek önök most itt környezetvédelemről ennek a törvénynek a kapcsán, bármennyire tízen-húszon percekben szép, veretes gondolatokat mesélnek arról, hogy a jövőnknek őrizzük meg a Földet, ez most, amit ide benyújtottak, nem erről szól, ami a valóságban mögötte van, az egy teljesen másról szóló történet. Ebben az ügyben önök egy szintet léptek, mert eddig arról volt szó, hogy voltak az állami tenderek, és azt meg szokta nyerni valaki. Egy ideig Simicska, egy idő után Mészáros Lőrinc, majd nyilván lesz még valaki, ez egy ilyen szokott dolog volt. Most meg egy szintet léptek önök, hoznak egy törvénnyel egy társaságot, amellyel meg fogják nyeretni ezt a dolgot, és azonnal ezt be is veszik az Alaptörvénybe adott esetben. Bár a mai napon Alaptörvénnyel nem viccelődünk ebben a Házban (Derültség az ellenzék soraiban.), legalábbis önök előtt semmiképpen sem, mert ez nagyon illetlen lenne. (Dr. Gyüre Csaba: Amit az ereszre…) Igen, igen.

Még két apróságot szeretnék mondani. Az egyik az, hogy nem világos, államtitkár asszony, hogy mikor fogják kiírni a pályázatot. Itt a határidőkből valamiért úgy érezzük, mintha ez a 2022-es választás előtt el is dőlne. Ugyan ez pontosan nincs benne a törvényjavaslatban, de azért mi úgy érzékeljük, hogy ez meg fog történni.

Amikor azt mondjuk, hogy valami kis apró bizonytalanság megjelent az önök hátsó agyában is: itt az is szerepel, ha esetlegesen a későbbi kormány fel akarná ezt a koncessziós szerződést mondani, akkor kártalanításra lesz jogosult ez a cég. Tehát önök elkezdték az előkészületeket arra is, hogyha baj van.

Na most, az illegális hulladék az egyik olyan, amit mindenképpen szeretnék megdicsérni, mert az egy nagyon izgalmas és érdekes dolog. Volt egy javaslatom, nem emlékszem pontosan, talán egy-másfél évvel ezelőtt, amikor arra próbáltam meg javaslatot tenni, hogy ha az illegális lerakók környékén van tettenérés, vagy ha valamilyen módon van annak bizonyítható nyoma, hogy ki szállította oda, akkor legyen konkrét szankció.

Konkrét szankció például a rendszámtábla visszavonása, levétele iksz hónapra, mert, ugye, kell valamifajta elrettentő dolgot tenni. Önök kicsit most nagyobbat léptek, ugye, elég komoly összegeket vetnek ki. Az egy nagyon nagy kérdés mindig, hogy a virtuális százmilliós bírság kompatibilise azzal, ha konkrétan néhány hétre elveszik az ember autójának a rendszámát.

És ezzel párhuzamosan benyújtottam egy határozati javaslatot akkor, amiben kifejezetten ezt a szférát szabályozandó azt mondtam, hogy vonják vissza ezt a döntésüket, és próbáljuk meg újraépíteni ezt a hulladékgazdálkodást. Akkor, nem akarok senkinek ártani, az egyik ilyen bizottsági ülésen ott maradt a teremben egy kormányzati anyag, és az én táskámba bekerült, már úgy, hogy összefogtam véletlenül természetesen… (Derültség az ellenzék soraiban.  Font Sándor: Na!) De tényleg így van! Valaki mellettem… Na, jó, nem akarok senkinek ártani, tényleg őszintén mondom. De tényleg úgy volt, hogy amikor otthon…  jöttem, akkor láttam, hogy az én törvényjavaslatomról van egy ilyen szakterületi álláspont. Egyébként nagyon okos, tényleg, lenne róla véleményem…  tehát nagyon jó. De azt akartam mondani, nem emlékszem pontosan, egy-másfél éve lehetett ez, és akkor a következőt mondta ön, önök vagy a kormány, hogy azért nem kell az én javaslatomat támogatni, merthogy hiányzik a rendszerszintű megközelítés. Akkor ezek szerint a rendszer az, hogy egyvalaki koncesszióban elvigye. Ha ezen törték a fejüket idáig, akkor gratulálok. A veszteségesen működő közszolgáltatás, mondta akkor valaki. De, könyörgöm, mitől változna meg ezzel a javaslattal? Most önök ki fogják adni koncesszióba, még a rezsicsökkentés sem fog ebben az esetben vonatkozni rá. Ki fogja azt megmondani, hogy mi lesz ennek a tarifája?

Túlméretezett európai uniós beruházások. Hogy ennek mi köze van az én javaslatomhoz, nem tudom, de most ez azt jelenti, hogy innentől kezdve önök nem akarnak a hulladékgazdálkodásba európai uniós beruházásokat bevonni? Merthogy túlméretezettnek tartották az előző időszakban, tehát úgy gondolják, hogy ez a koncessziós társaság majd semmilyen formában ne tudjon ezen a piacon szerepet vállalni.

Folyamatosan növekvő kintlévőség. Amennyire tudom, a jelenlegi hulladékgazdálkodási cég soha nem tudta még időben leadni a mérlegét, mert elszámolni se tudtak pontosan, nem tudták a saját maguk dolgát megkomponálni, és olyan elképesztő kintlévőségeik vannak, meg olyan módon nem fizetik ki az alvállalkozóikat  ami egyébként majd most is így lesz, csak mondom, hogy nyilván nem ők fognak majd szemetet szállítani, hanem valamilyen módon alvállalkozásba adják annak, aki most is csinálja. De hogy azt hogy és milyen módon fizetik ki, arra semmi, de semmi garancia nincs.

Na, nem akarok ebből hosszan idézni, mert láttam itt a tekintetekből, hogy jegyzetelnek. De azért még egyet felolvasok, de ez az utolsó: „A rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése a cél.” Nyilván én a javaslatomban ezt megtámadtam volna, ez nem igaz, de így van, azt mondják. „A fenntarthatóság hosszú távon történő biztosítása nem képzelhető el a méretgazdaságos működés feltételeinek megteremtése nélkül. Ezt az NHKV a közszolgáltatók számának csökkentésével és a hulladékgazdálkodási régiók kialakításával törekedett és törekszik biztosítani.” Tehát ezek szerint picit változott az álláspontjuk, mert a méretgazdaságosság már nem szempont, itt az a fő szempont, hogy hogyan, miképpen lehet ezt centralizálni, ebben a menetben rögtön privatizálni is, és utána pedig majd meglátjuk, hogy mi lesz mögötte.

Úgyhogy, államtitkár asszony, sajnálom, hogy önt beküldték ide ezekkel a kiváló gondolatokkal, amiket elmondott, és ehhez képest nem hagyták, vagy nem akart beszélni arról, ami a törvény mögött a valóságos probléma és a valóságos kérdés. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)