Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Pedig olyan lelkesen hozzájárultam a szavazatommal, hogy Brenner Koloman is elmondhassa majd a véleményét. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A nemzeti kereszténydemokrata kormány célja 2010 óta a hatékony, versenyképes nemzeti felsőoktatási rendszer kiépítése, ami piacképes, korszerű, XXI. századi, használható, valódi tudást és gyakorlatot ad a diploma mellé. Az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítményének köszönhetően több forrás és figyelem irányult a magyar felsőoktatási rendszerre is. Az elmúlt tíz évben számos új egyetemi campus, kollégium épült vagy épül, újult meg, a magyar egyetemeken végzett hallgatókért pedig sorban állnak a munkáltatók. Az elmúlt évek gyors világgazdasági dimenzióváltása, az előttünk zajló új, digitális ipari forradalom bebizonyította, hogy a felsőoktatás jövőbeli versenyképessége érdekében szükség van a modellváltásra.

A hatékonyabb és korszerűbb felsőoktatás érdekében az elmúlt két évben nyolc felsőoktatási intézmény fenntartói kerültek vagyonkezelő alapítványokhoz, ahol az állami gondoskodás biztonságos, de szűkös keretei helyett a piaci alapú, teljesítményelvű szemlélet kerül előtérbe. A Magyarországon még új, de Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, sőt Délkelet-Ázsiában már régóta sikeresen működő modellben az intézmények gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre, és az intézményeknek nagyobb lehetőségük nyílik kiaknázni a kínálkozó piaci lehetőségeket és a nemzetközi együttműködéseket.

(dr. Steinmetz Ádámot a jegyzői székben dr. Varga László váltja fel.)

Mindezeken túlmutatóan az új modellben az egyetemek az állami felügyeletnél lényegesen sokkal szabadabban tudnak működni, ezáltal az egyetemi autonómia még jobban megvalósul. Ennek köszönhetően a magyar fiatalok versenyképesebb képzésben és a munkaerőpiacon is értékesebb oktatásban részesülhetnek.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a felsőoktatás minőségének további javítása, a felsőoktatásban tanulók további támogatása, valamint a felsőoktatási képzések versenyképességének további növelése. A törvényjavaslat szerint az általános orvosi és az állatorvosi képzésen túl az oklevél megszerzése előtt lehetséges lesz bekapcsolódni a doktori képzésbe a gyógyszerész- és a fogorvoshallgatóknak, valamint a képzés sajátosságára tekintettel a jogszabály pontosítja a doktori képzés, a tanév és a félév fogalmát is.

A törvényjavaslat szerint a lemorzsolódás elkerülése érdekében az alapképzésen gyengébben teljesítő hallgató átvehető felsőoktatási szakképzésre, valamint a felsőoktatási intézmény kifejezett célja lesz a korai pályaorientációs tevékenység is, amit én rendkívül fontosnak tartok, hiszen a pályaorientációs mentorság, a pályaorientációs tanácsadás egy olyan intézmény, egy olyan fontos eszköz, amellyel élni kell már a hallgatók korai éveiben is, hogy pontosan lássák maguk előtt a pályát, és ahhoz tudják a tanulmányaikat, illetve a szakmai gyakorlataikat igazítani.

A cél továbbra is változatlan: nem kizárólag minél több egyetemistára van szükség, hanem minél több értékes, használható diplomát szerzett fiatalra. A törvénymódosítás következtében ezentúl már nemcsak állami felsőoktatási intézmény, hanem Magyarországon nyilvántartásba vett vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény is tarthat fenn köznevelési intézményt vagy szakképző intézményt.

A koronavírus-járvány bebizonyította, hogy szükség van a korábbiaknál sokkal nagyobb mértékű digitális megoldások alkalmazására a felsőoktatásban is. Ennek érdekében a törvényjavaslat tartalmazza, hogy a felsőoktatási intézmények tanulmányi rendszerének képesnek kell lennie a zárt rendszerű elektronikus távoktatás támogatására is.

(Földi Lászlót a jegyzői székben dr. Tiba István váltja fel.)

A törvényjavaslat a felsőoktatás nemzetköziesítését elősegítő módosításokat is tartalmaz. A képzési és kimeneti követelmények meghatározását az európai uniós finanszírozási programok keretében megvalósuló közös képzések esetében, hasonlóan a szakirányú továbbképzéshez, intézményi hatáskörbe helyezi, valamint a közös képzések teljesítését rugalmasabbá teszi a hallgatók számára. Ez a kedvezőbb szabály a Visegrádi Alap és a közép-európai felsőoktatási csereprogram által finanszírozott képzésekre is kiterjed.

A magyar felsőoktatási rendszer mostani és az elmúlt időszakban bekövetkezett módosításai egyrészt a hallgatók érdekeit szolgálják. A cél nem kevesebb, mint hogy a magyar felsőoktatásban részt vevő magyar fiatalok a jövő nyertesei lehessenek. Másfelől a felsőoktatási átalakítások célja, hogy a magyar egyetemek központi szerepet töltsenek be a hazai kutatás-fejlesztésben és innovációban, és Magyarország regionális tudásközponttá válhasson.

A KDNP-frakció mindezek figyelembevételével támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)