Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÁKOSSY BALÁZS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen, hogy szóba hozta a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programot, ahogy közkeletűen mi egymás között hívjuk, a GINOP-ot, hiszen ahogy a mai nap folyamán többször el is hangzott, a kormányzat egyik fő csapásiránya a fejlesztési források felhasználása tekintetében a gazdaság fejlesztése, illetőleg az ország versenyképességének, illetve az országban lévő vállalkozások versenyképességének a növelése.

Ebben a tekintetben pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programot, már csak azért sem, mert a rendelkezésünkre álló 12 000 milliárd forintból, ahogy itt elhangzott, az a területalapú földtámogatásokat is magában foglalja, de a kohéziós források nagyjából 9 milliárd forintos keretéből ez megközelítőleg 30 százalékos részt képvisel. Illetőleg jelentős abból a szempontból is, hogy annak a 60 százalékos gazdaságfejlesztési forrásmennyiségnek a részét képezi, amelyet a magyar kormány sziklaszilárd elhatározással a gazdaság fejlesztésére fog fordítani. Tehát a GINOP a TOP és a VEKOP mellett ‑ ahogy ön is fogalmazott ‑ a gazdaságfejlesztésnek az egyik zászlóshajója.

Amiatt is jelentős és fontos a GINOP-ról beszélni, hiszen a GINOP nagyságára és komplexitására való tekintettel nemcsak Magyarország legnagyobb operatív programja a tíz operatív program közül, hanem azt is lehet mondani, hogy az egész Európai Unió legnagyobb és legkomplexebb operatív programja a maga megközelítőleg 9 milliárd eurós pályázati összegével. Magyarországon pedig ez az az operatív program, amely a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó gazdaságfejlesztési irányokat magába foglalja. Elég, hogyha csak a kis- és középvállalkozásokat említem, az energiafejlesztést, a kutatás-fejlesztést és innovációt, az energiát, az infokommunikációt, a turizmust, illetőleg a munkaerő és a foglalkoztatás fejlesztését. Tehát az a nyolc irány, amelyben a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program támogatásokat pályázatok formájában lehetővé tesz, az ezen területeknek a fejlesztését foglalja magába.

A kkv-k tekintetében szeretnénk azt, hogyha minél több versenyképes és exportképes kkv lenne Magyarországon. A foglalkoztatás területén az eddig elért eredményeket szeretnénk a következő években tovább srófolni, szeretnénk a munkanélküliséget minél kisebb arányra lehozni, és szeretnénk a foglalkoztatás szintjét pedig emelni. Az energia, az infokommunikáció és a turizmus területén is különböző, úgynevezett indikátorokat jelöltünk ki az Európai Bizottsággal, amelyeknek a célja ennek a 2700 milliárd forintnak az elérése.

Több mint 12 490 hazai kkv-t szeretnénk támogatásban részesíteni a rendelkezésre álló 490 milliárd forintból.

(21.10)

A kutatás, technológia és innováció keretében több mint 3800 vállalkozást szeretnénk innovatív fejlesztésre serkenteni a rendelkezésre álló 520 milliárd forintból. Az infotechnológiák területén a 30 megabit/szekundum sávszélességet több mint egymillió háztartásba szeretnénk bevezetni a következő néhány év folyamán a rendelkezésre álló 140 milliárd forintból. Az energetika területén több mint 342 500 tonnával szeretnénk évente csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, illetve évente mintegy 88 millió 424 ezer kilowattal szeretnénk az energiafogyasztást csökkenteni.

A foglalkoztatás keretében 142 ezer főt kívánunk bevonni a megvalósítandó programjainkba. A versenyképes munkaerő keretében 135 milliárd forintot fogunk arra fordítani, hogy több mint 450 ezren vegyenek részt az operatív program támogatásával kiírandó pályázatokban, illetőleg a turizmus területén is a 110 milliárd forintot hatékonyan és átláthatóan fogjuk felhasználni. Nagyon fontos az, hogy ezeknek a hatalmas összegeknek az elkötését ezeken a stratégiailag fontos területeken szakmai megalapozással végezzük el. Ennek az egyik biztosítéka az úgynevezett szakpolitikai felelős kérdése. Tehát mi az előző programozási időszaktól eltérően a stratégiaalkotást, illetve a pályázatok szakmai megalapozását összekapcsoltuk, és ezáltal fog megvalósulni, illetve ezáltal valósul meg az, hogy a pályázatok olyan területekre irányulnak és olyan igényeket fogalmaznak meg, amelyek a magyar gazdaságban fennállnak és jelen vannak.

Emellett az intézményrendszer kiszámíthatóságát teremti meg és így hozzájárul a GINOP 2700 milliárd forintos átlátható felhasználásához az éves fejlesztési keret bevezetése, amely negyedéves rendszerességgel lehetővé teszi azt, hogy a pályázók jó előre tudják azt, hogy milyen pályázatok kerülnek kiírásra.

Ezenkívül fontosnak tartom még megemlíteni azt, hogy a GINOP keretében rendelkezésre álló, kutatás-fejlesztés-innovációs célokra felhasználandó forrás minden eddiginél több, kétszer akkora, mint amekkora az előző ciklusban volt, és ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a költségvetési forrásból további 500 milliárd forint áll rendelkezésre, akkor azt lehet mondani, hogy a 2020-ig nyitva álló időszakban több mint 1200 milliárd forintot költünk kutatás-fejlesztés-innovációra. Ezáltal szeretnénk elérni azt az általunk, a kormány által vállalt európai uniós stratégiai célt, hogy GDP-arányosan a GDP 1,8 százalékát fordítjuk kutatás-fejlesztés-innovációra, és ez része annak a hosszú távú magyar stratégiai tervnek, hogy 2030-ig pedig ezt a szintet szeretnénk 3 százalékra növelni.

Nagyon fontos a GINOP keretében az, hogy a pályázatok kiírása egy kormányzati iparfejlesztési stratégia mentén történik, ez az Irinyi-terv, amely részletesen meghatározza, hogy melyek azok a területek, amelyeket erősíteni szeretnénk a következő évek folyamán, és amelynek egy fontos eszközrendszere a rendelkezésre álló európai uniós források. Emellett fontos megemlíteni még azt, ami az előzőekben elhangzott, hogy a 2021-et követő időszakban valószínűleg a támogatási politika, a kohéziós politika átalakul, és ennek keretében a pénzügyi eszközök fogják a fő hangsúlyt képviselni. Mi már felkészülendő erre az időszakra, a mostani GINOP-forrásokon belül is egy jelentős pénzmennyiséget, több mint 700 milliárd forintot úgynevezett pénzügyi eszközök keretében használunk föl, ahol a lakosság, az emberek kedvezményes kamatozású hitelek, kormánygaranciák keretében juthatnak támogatáshoz.

Ahogy említette képviselő úr, a kiírásokkal tartjuk az általunk felállított menetrendet, e hónap, március közepéig több mint 80 felhívás jelent meg a GINOP-ban, és e hét végéig pedig további kiírásokkal fogjuk megteremteni annak a lehetőségét, hogy a teljes forrást kiírjuk. A GINOP-ra eddig több mint 16 ezer támogatási kérelem érkezett. Az előző időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy több mint 40 ezer pályázatra számíthatunk a teljes pályázati időszakban. A kifizethető támogatások összege eddig meghaladja a 600 milliárd forintot, amelynek egy részét előleglehívással, más részét pedig számla ellenében tettük lehetővé.

A jövőbeni tervekről pedig annyit, hogy ebben az évben az év közepéig további 144 milliárd forintot kívánunk kifizetni, míg az év végéig további 437 milliárd forintot, és ezzel szeretnénk annak a lehetőségét megteremteni, hogy ez a hatalmas összeg, ez a 2700 milliárd forintos összeg 2019-ig a gazdaságba áramoljon.

Ha megengedik, akkor még egy rövid megjegyzés erejéig kitérnék arra, hogy miért most írjuk ki, miért ebben az időperiódusban írjuk ki ezeket a pályázatokat. Alapvetően mi ebben a széles körű együttműködésben a kamarákkal is együttműködtünk, a kamarák kérése pedig az volt, hogy tekintettel arra, hogy a világgazdasági válság, illetve a minket megelőző kormányok forráskihelyezési gyakorlatában tapasztalt anomáliák miatt a magyar vállalkozások forráshiányosak, tehát lehetőség szerint ezt az összeget minél előbb juttassuk el a kedvezményezettekhez, a magyar kis- és középvállalkozásokhoz és nagyon szűk körben pedig, bizonyos kivételekkel a multinacionális nagyvállalatokhoz. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)