Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 12. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földi László és Ikotity István jegyző urak lesznek a segítségemre.

Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar és a bolgár nép történelmi barátságát immár második alkalommal ünnepelhetjük hivatalos keretek között, hiszen 2016 szeptemberében mind a Magyar Országgyűlés, mind pedig a bolgár nemzetgyűlés úgy határozott, hogy október 19-ét a magyar-bolgár barátság napjává nyilvánítja.

Az ünnep nemcsak a két nép hagyományosan jó viszonyát, több területen megvalósuló együttműködését hivatott kifejezni és megerősíteni, hanem közös keresztényi hitünkre is emlékeztet. Ennek kapcsán érdemes felidézni az ortodox egyház szentjének, Bulgária védőszentjének, Rilai Szent Jánosnak az ereklyéihez kapcsolódó, magyar vonatkozású legendáját.

Amikor III. Béla királyunk Bizánc ellen vonult, a bizánci uralom alatt álló Szredec várát ‑ a mai Szófiát ‑ is elfoglalta, és a bolgár remeték atyjának, Rilai Szent Jánosnak az itt őrzött ereklyéit Esztergomba hozatta. A szentnek, valamint ereklyéinek több, gyógyulásról szóló csodát is tulajdonítottak. Az esztergomi érsek azonban nem hitt a szent közbenjárásában, és többször is nyilvánosan megtagadta. A legenda szerint az érsek egy alkalommal megnémult, és hangját csak azután nyerte vissza, hogy bűnbánatot gyakorolt és megérintette az ereklyét. Amikor III. Béla értesült a csodáról, az ereklyét arannyal és ezüsttel díszíttette, majd visszaszállítatta az akkori bolgár fővárosba, Tarnovóba. Bulgáriában ezen a na­pon, október 19-én Rilai Szent Jánosra emlékeznek.

A magyar-bolgár barátság ünnepe jeles nap a magyarországi bolgár közösség számára is. E nemzeti kisebbség tagjai jelentős részt a XX. század első felében Magyarországra érkezett kertészek leszármazottai, akik kiemelkedő szerepet töltöttek be a magyar kertkultúra fejlesztésében, és szorgalmukkal, becsületességükkel hamar elismerést vívtak ki hazánkban. Nekik állít emléket a 2007-ben Halásztelken felállított Bolgárkerék-emlékmű, valamint a 2014-ben, Zuglóban emelt bolgárkertész-szobor­csoport is.

A magyarországi bolgárok aktívan őrzik identitásukat, ápolják vallásukat és kultúrájukat. Az utóbbi időből számos, erről tanúskodó esemény emelhető ki: a közösség tavaly ünnepelte egyházközsége centenáriumát, idén jelentős előrelépést ért el a hatvan éve működő Bolgár Művelődési Ház felújítása kapcsán, jövőre pedig az első bolgár iskola százéves fennállására lehet büszke.

Reméljük, hogy a mai ünnepnap hozzájárul mind a határokon átívelő bolgár-magyar barátság elmélyítéséhez, mind a magyarországi bolgárok azon törekvéseihez, amellyel kultúrájuk megóvását és ezzel a magyar kultúra gazdagítását szolgálják.

(Ikotity István elfoglalja helyét
a jegyzői székben.)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Czeg­lédy-ügy károsultjainak rendkívüli kárrendezéséről szóló határozati javaslat általános vitájának megkezdése. A Gulyás Gergely, Bóna Zoltán, Hende Csaba, Budai Gyula, Németh Szilárd István, Fidesz, valamint Hollik István, KDNP, képviselők által benyújtott előterjesztés H/17788. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tájékoztatom önöket, hogy az általános vita megkezdése során az előterjesztői nyitóbeszédre, a kormány képviselőjének felszólalására, a vezérszónoki felszólalásokra, valamint az elsőként jelentkezett független képviselő felszólalására kerül sor. A to­vábbi képviselői felszólalásokra a vita folytatásában lesz lehetőség.

Elsőként megadom a szót Gulyás Gergely frakcióvezető úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, frakcióvezető úr.

Felszólalások:  <<  1  >>    Ülésnap adatai