Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is köszönöm Dunai Mónika képviselőtársamnak, aki próbálta összefoglalni tárgyszerűen az elhangzottakat; a nemzetiségek bizottságának, hogy szintén magáról az alaptörvény-módosításról nyilvánítottak véleményt.Bencsik János képviselőtársam feltett egy kérdést. Nagyon örülök, hogy a gyerekek önazonosságával kapcsolatos megállapításokat, a gyerekek védelmét ön is támogatja.

Úgy látom, a „közpénz” definíciója okoz problémát. A közpénznek gyakorlatilag ez a fajta tömör megfogalmazása a magyar jogrendszerben így nem szerepel. Miről szól? Arról, hogy a közpénz az állam bevétele, kiadása, követelése.

Gyakorlatilag, ha arra gondolunk, hogy nekünk milyen pénzünk van akár magánemberként, ha így közelítjük meg, tehát az a pénz a miénk, ami a bevételünk, ami a kiadásunk és ami a követelésünk, ami fennállhat, akkor azt hiszem, lefedjük azt a teljes kört, és ugyanígy az állam is: ahol a pénzügyekkel az állam kapcsolatba kerül, az közpénz. Tehát amikor az államnak van egy kiadása is  egyébként például pályázatoknál, juttatásoknál , az egy szerződési formában jelenik meg, és mindaddig, amíg az szabályszerűen felhasználásra nem kerül, az államnak az követelésként él, tehát visszakövetelhető azoktól, akik nem az adott törvények, jogszabályok, szerződések alapján használják fel.

Tehát véleményünk szerint ez teljes körű lefedését szolgálja az államháztartásnak, ahol ebben a három formában mozoghatnak a pénzek. Lehet, hogy ez így önöket nem győzi meg, de gyakorlatilag arra, hogy az állam közpénznek tekintse azokat a pénzeket, amelyek az államháztartás rendszerében, alrendszereiben megfordulnak, teljes mértékben lehetőséget nyújt.

(22.30)

Lehet, hogy olyan pénzekre, amelyek nem válnak az állam bevételévé, adókedvezményekre, alapítványoknak nyújtott pénzekre ez így nem vonatkozik. De például a családi adózásnál soha nem mondta senki, hogy azok az adókedvezmények állami bevételként szerepelnének, azok közpénzek lennének. Tehát gyakorlatilag koherens gondolkodást tartalmaz ez a fajta definíció. Nem kell hogy egyetértsünk benne, csak azért mondom, hogy van ennek egy jogi alapja, ami az Alaptörvényben megfogalmazásra került.

Gyüre Csaba képviselőtársam a nemzeti vagyon kiárusításáról beszélt. Szerintem ott a szomszédban vannak néhányan, a baloldali pártok közül… Hallottam, volt ez a kis listavita. Arató Gergely képviselőtársamat szeretném megnyugtatni, hogy a mi frakciónkban senki nem akar arra a vonatra felülni, ahol Gyurcsány Ferenc a masiniszta, tehát arra a listára nem kell nekünk helyeket biztosítani. Én magam inkább befejezném a politikai pályafutásomat, mint hogy valaha is azonosuljak azzal a fajta szemlélettel, amit ők képviselnek, elnézést kérek. A Jobbiknak lelke rajta, tehát tegyék, vigyék (Nacsa Lőrinc: Már nincs, eladták.), kormozzák össze magukat, tehát ha ez önöknek jó, akkor tegyék.

Ezek az általános megfogalmazások a közpénzzel kapcsolatban, amiket önök megfogalmaznak: nézzenek körül a szomszédban! Nacsa képviselőtársam elsorolta, hogy mi mindent herdáltak el, itt a reptértől, a MOL-részvényeken keresztül az energiaszektor, a hulladékszállítás. Tehát mindazok a területek, amelyeknek egy jó részét az elmúlt tíz évben sikerült ismét közösségi tulajdonná tennünk. Nézzenek meg egy mérleget egyébként, ha közpénzről, közvagyonról beszélünk, hogy mennyivel gyarapodott a közvagyon az elmúlt tíz évben, és mi mindent herdáltak el abban a nyolc évben vagy akár a Horn-éra időszakában, hogyan nyirbálták meg a családok juttatásait. Szerintem önök is ismerik a tényeket, csak behunyják a szemüket és egy vakrepülésbe kezdenek. Nem mondom, hogy sok sikert hozzá, mert azt kívánom, hogy ne sikerüljön önöknek ez a mutatvány meg a szövetségeseiknek se, ugyanoda jutnánk  remélem, hogy legalább rendőrattakok nem rémlenek fel a háttérben és a jövőben. Ha önöknek ez szimpatikus, ha önök ezt választják… Épp ebből látszik, hogy gyakorlatilag szabad országban élünk, tehát az embernek szabad akarata van akár a bűnre, akár a rosszra, akár a jóra hajtja magát. Tegyék! És akkor itt erkölcsi alapokról meg egyebekről beszélünk.

Hogy hogyan éljenek az emberek? Ma is miniszterelnök úr elmondta az Alaptörvényre hivatkozva, hogy Magyarországon mindenki úgy él, ahogy az neki jólesik. Nyilván a törvényeket, jogszabályokat be kell tartani, nem lehet sérteni mások szabadságát, az érdekét, de ezenkívül az, hogy a magánéletében ki hogyan viselkedik, az az ő dolga. Az egy másik kérdés, hogy ennek milyen morális megítélései lehetnek, hogy ki hogy viszonyul hozzá, de nem az a jó mód, hogy akkor azt mondjuk, hogy nincs bűn és nincsenek bűnös emberek, hanem azt kell mondani, hogy van, aki elbukik. És mindig a bűnt kell elítélni és nem az embert. Önöknél pont fordítva van, önök a bűnt szabadítanák fel és az embert ítélnék el (Nacsa Lőrinc: Így van!), mint ahogy ezek az esetek is bizonyítják.

Lengyelországra történt hivatkozás, gyűlöletkeltésre. Könyörgöm, ha itt valaha volt gyűlölet, próbálkozás, például a határon túli magyarok ellen, vagy melyik időszakban volt, amikor itt a gárda masírozott, amikor cigánygyilkosságok történtek, melyik kormány alatt? Ki hagyta elszabadulni? Ki engedte ki a szellemet a palackból? Ki volt az, aki meg tudta ezt szüntetni? Ez mind-mind egy tükör, amelybe bele kellene nézni, és utána kellene beszélni ezekről a kérdésekről.

Gyüre Csaba kapcsán felmerült a migráció kérdése. Gyakorlatilag a migrációt és a menekültügyet önök következetesen keverik. Nagyon jól tudják, hogy a menekültügyben nemzetközi kötelezettségei állnak fenn Magyarországnak, amelynek eddig is eleget tettünk és a jövőben is eleget fogunk tenni. Miniszterelnök úr a mai felszólalásában is tisztázta, hogy azok, akik megint csak közpénzjelleggel az államnak adnak hitelt és ezért tartózkodási engedélyt kapnak, nem letelepedési engedélyt kapnak, hanem arra az időszakra, amíg finanszírozzák a magyar költségvetést, addig ebben a kedvezményben részesülnek. Ez nem ugyanaz, ezt nem lehet egy kalap alá venni.

És mondhatjuk azt, hogy önök nem támogatták a migrációt, de megakadályozták a migráció elleni fellépését a kormányzatnak (Nacsa Lőrinc: Így van!  Dr. Gyüre Csaba: Mivel? Idevezényeltük a katonaságot?), a jogi bebetonozását ebbe az alaptörvényformában. És akkor álltak mellénk  és abban a formában szavazták meg egyébként, amit eredetileg előterjesztettünk , amikor az önök szavazataira már nem volt szükség, mert megvolt a kormánypártoknak is a kétharmada. De amikor bajban voltunk, kritikus helyzetben voltunk, önök cserben hagytak bennünket. Ez tény, és ez vitathatatlan. (Nacsa Lőrinc: Így van!  Dr. Gyüre Csaba: Önök hagyták cserben a magyar állampolgárokat!)

Varga Lászlónak volt az Alaptörvénnyel kapcsolatban, hogy hányadik módosításnál tartunk. Azért nézzék meg azt is, hogy ott az elején, amikor az Alaptörvényt módosítanunk kellett, milyen aknamunkát fejtettek ki önök Brüsszelben, a luxembourgi bíróságon, a Bizottságnál, ami miatt ott több olyan módosítás is volt, ahol gyakorlatilag az eredeti szándéknak megfelelő megfogalmazást nem tudtuk átvinni, és vissza kellett módosítani azért, hogy azt a fajta jogállamisági mechanizmust, 7. cikkely szerinti eljárást, mindegy, hogy minek nevezzük, ne tudják beindítani ellenünk. Bár, mondjuk, a próbálkozás most is zajlik.

A gránitszilárdságról annyit, hogy ha van egy gránittömb és abba véssük a betűket, attól az még gránit marad. Az más kérdés, hogy az élet kihívásai mit diktálnak, és mikor hány sorral és szóval kell ezt bővíteni, hogy mindenki számára világos legyen, hogy itt egy szilárd értékrendű állam, egy szilárd értékrendű nemzet van. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)