Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Háborús környezet veszi körül ma Magyarországot, és ez különös felelősséget jelent mindannyiunk számára, és különös feladatot, különös kihívást is jelent az ország számára. Azt gondolom, hogy a legfontosabb feladatunk, a legfontosabb közös felelősségünk, hogy ilyen nehézségek ellenére is, ilyen háborús és szankciós politikai környezetben is meg kell védenünk az elmúlt 10-12 esztendőben elért eredményeinket, azokat az eredményeket, azokat a vívmányokat, amelyekért a magyar emberek keményen megdolgoztak és amelyekért a kormány és a kormánypártok is nagyon sokat tettek.

Ezért a 2024. évi költségvetés tervezete az eredményeink megvédésének a legfontosabb törvényi eszköze, lehetősége, a védelem, a biztonság költségvetése  már amennyire emberileg ezt tehetjük természetesen, jegyzem meg és teszem hozzá , a honvédelem, a rezsitámogatások, a családtámogatások, a munkahelyek és a nyugdíjak védelme, fenntartása és megerősítése.

Tisztelt Ház! A KDNP, mint ahogy el szoktuk ezt mondani, a családok pártja, ezért számunkra létkérdés, hogy a családok, az idős emberek számára továbbra is biztosítsuk a költségvetés keretein keresztül a mindennapi életük kiszámíthatóságát és biztonságát. Ennek érdekében a nyugdíjak emelésére, a 13. havi nyugdíj, illetve a lehetséges nyugdíjprémium fedezetére majd’ 500 milliárd forintos többletet tartalmaz a jövő évi költségvetés.

A családtámogatások biztosítására a költségvetés 3300 milliárd forintot tartalmaz. Jegyezzük meg azt is, hogy 2010-hez képest óriási változás történt. A baloldal utolsó költségvetésében, a 2010-es költségvetésben erre a területre 935 milliárd forintot biztosított mindösszesen, azaz a Fidesz-KDNP-kormány kiemelten támogatja a magyar családokat, mintegy 254 százalékos költségvetési támogatási növekedést valósítottunk meg az elmúlt időszakban. Ez kiemelten a legmagasabb GDP-arányos családtámogatás Európában.

Meg kell említsem még röviden, a képviselőtársaim is említették már, a 25 év alatti fiatalok szja-mentességét. Azért is emelem ki, hiszen a gyermekeink, a fiataljaink a családjainkhoz tartoznak, és azt gondolom, nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ez is a családtámogatás megvédésének a jelentőségét kiemeli.

A családok támogatásán túl a KDNP számára a kis civil közösségek, a vidéki kistelepülések, illetve a nemzetegyesítés folyamata a legfontosabb, legkiemeltebb terület.

Engedjék meg, hogy először röviden hadd beszéljek a civil szervezetek támogatásáról. Klasszikus értelemben vett civil szervezet több mint 54 ezer van Magyarországon, ebből több mint 19 ezer alapítvány és több mint 34 ezer egyesület. Ezek működéséhez szintén a költségvetésünk támogatása ad biztos alapot. Azt is szeretném megemlíteni, hogy 2010-21 között évi 144 milliárd forintról évi 503 milliárd forintra növekedett  több mint háromszorosára  az a forrásmennyiség, amely állami támogatás mértékének tekintetében a civil szektorba érkezett.

A hazai civil alap, a Nemzeti Együttműködési Alap keretösszege 2023-ban 11 milliárd forint volt, és az előttünk fekvő költségvetési tervezetben ez megközelítőleg 13,9 milliárd forint lesz. Ez a NEA a civiltörvény alapján a civil szervezetek támogatásához, működési alapjaik megteremtéséhez, társadalmilag hasznos és kiemelkedő közösségteremtő tevékenységük elismeréséhez, közérdekű és közhasznú tevékenységük támogatásához biztosít fedezetet. A NEA forrása biztosít fedezetet a pályázati rendszeren, valamint az egyedi támogatási kérelmeken keresztül a civil szervezetek működését és szakmai programjaik megvalósítását célzó támogatásokra is.

(11.10)

Szeretném kiemelni azt, hogy az elmúlt években két új támogatási forma került bevezetésre a civil szervezetek számára: egyrészt a Falusi Civil Alap, valamint a Városi Civil Alap. A Falusi Civil Alap a „Magyar falu” program részeként a 2024. évi pályázati kiírásra már az ősz folyamán meg fog valósulni, és reménység szerint ott is több milliárd forintos keret lehetősége áll rendelkezésre a civil szervezeteink számára. A 2022-es költségvetésben egyébként megközelítőleg 5 milliárd forint támogatási lehetőséget kaptak a civil szervezetek a Falusi Civil Alapon keresztül. Ez azt jelenti, hogy több mint 5900 pályázatból megközelítőleg 1500 pályázat volt sikeres és nyertes pályázat.

A Városi Civil Alap szintén kiírásra kerül körülbelül 5 milliárd forintos keretösszeggel a következő időszakban, és 2022-ben egyébként szintén majd’ 5 milliárd forintos keretösszeg állt rendelkezésre a 10 ezer lélekszám fölötti településeken tevékenykedő civil szervezetek számára. Több mint 5800 pályázatból 1000 pályázat támogatására volt lehetőség.

A költségvetés lehetőséget biztosít továbbra is a civil közösségi szolgáltatóközpontok hálózatának fenntartására és működtetésére. Nem belemenve a részletekbe, ezek a szolgáltatóközpontok nagyon sok segítséget adnak a kis civil közösségek, civil szervezetek számára: előadásokat, képzéseket szerveznek, tájékoztatókat, szakmai tanácsadást, ezenkívül a határon túli civil szervezetekkel való együttműködést és kapcsolattartást, országos programot szerveznek középiskolások számára is, illetve vezetőképzést tartanak, kiadványokat adnak ki, például a „Civil kézikönyv  Útmutató a civil szervezetek mindennapi működéséhez” című könyvet, illetve azoknak a folyamatos frissítését adják ki, ezenkívül országjárás van, különböző támogatási programokat tudnak megvalósítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A második terület, amelyről néhány gondolat erejéig szeretnék szólni, a vidéki kistelepüléseinknek a támogatása, és kiemelten is a „Magyar falu” programról szeretnék néhány gondolatot elmondani, megelőlegezve azt, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok tudatos falu- és vidékromboló politizálást folytattak Magyarországon. 2010 előtt az önkormányzatok, a kistelepülések önkormányzatai hatalmas adósságokat voltak kénytelenek felhalmozni, és nem véletlen volt az, hogy 2010 után, 2010 és 2013 között megközelítőleg 1400 milliárd forintnyi önkormányzati adósságot vállalt át a Fidesz-KDNP-kormány. Magyarul: a magyar kormány, a polgári kormány fizette ki azokat az önkormányzati adósságokat, adóssághegyeket, amelyeket a Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt az önkormányzataink kénytelenek voltak felvenni. Szeretném megemlíteni azt is, hogy 2010-ig közel 400 kistelepülésen szűnt meg az oktatás, illetve 38 vasúti mellékvonalon állították le a személyszállítást a Gyurcsány-Bajnai-kormányok.

A Fidesz-KDNP-kormány, mint említettem, az első intézkedések között ezt az 1400 milliárd forintos adósságtengert átvállalta és kifizette az önkormányzatok helyett. Ezután elindítottuk, létrehoztuk a „Magyar falu” programot, amely a baloldal vidékfejlesztési programjával ellentétben a valós vidéki, kistelepülési problémákra reagált, reagál, hiszen ezeket a programokat nem egy budapesti irodában találták, találjuk ki, hanem a magyar vidéki települések önkormányzataival, polgármestereivel együtt írjuk, és folyamatosan finomítjuk és javítjuk ennek a programnak a pályázati rendszerét.

A „Magyar falu” program célja, hogy az életminőség minden hazai kistelepülésen is az alapszolgáltatások szintjén meglegyen ugyanúgy, mint a nagyobb településeken. Az elmúlt három és fél esztendőben több mint 1000 milliárd forintot fordított a kormány a kistelepülések fejlesztésére a „Magyar falu” program keretében, és négy év alatt közel 1000 kistelepülési óvoda és iskola fejlesztését tette ez lehetővé, valamint 1700 településen több mint 2200 projekt keretében fejlesztettünk óvodai játszóudvart és közterületi játszótereket.

Szeretném azt is kiemelni, hogy az elmúlt közel négy évben 2 ezer helyszínen támogattuk orvosi és védőnői eszközök beszerzését, több mint 600 orvosi rendelőt újítottunk fel az elmúlt három és fél esztendőben. Tehát ha valaki arról beszél, hogy az egészségüggyel nem foglalkozik a kormány, a kistelepülések egészségügyi helyzetével nem foglalkozik a kormány, akkor, azt gondolom, az nagyon nagy hazugság.

A falusi CSOK bevezetése óta több mint 1200 olyan kistelepülésen indult újra a népesség növekedése, ahol korábban létszámcsökkenés volt tapasztalható. Tehát ezt még egyszer szeretném aláhúzni: több mint 1200 kistelepülésen, kis vidéki magyar faluban indult újra a népesség növekedése, ahol korábban folyamatos létszámcsökkenés volt tapasztalható.

Tisztelt Kollégáim! Tisztelt Képviselőtársaim! 2019 óta közel 3700 kilométernyi, kistelepüléseken, kis falvakon átvezető állami mellékutat újítottunk fel ebben a programban, a „Magyar falu” programban. Azt gondolom, ez is egy nagyon jelentős eredmény, végre valami elindult, valami megmozdult a magyar vidéken az útfelújítások tekintetében, és amiről annyit beszéltünk egyébként, de sokáig nem történt semmi.

A kormány a nehéz gazdasági helyzet ellenére továbbra is elkötelezett a magyar vidék és a kistelepülések támogatása mellett, ezért nemcsak ebben az esztendőben, hanem a következő évben is a „Magyar falu” program folytatódni fog. És szeretném még azt is megemlíteni, hogy a „Magyar falu” program részét képezi a falusi kisboltok támogatása, részben működési támogatása, részben felújítása, modernizálása. Ez azt jelenti, hogy 2023-ban több mint 8 milliárd forintos támogatást nyújtottunk körülbelül 2800 falusi kisboltnak, aminek a segítségével ezeket a kisboltokat meg tudjuk tartani, meg tudjuk őrizni, hogy ott a szolgáltatást tovább tudják folytatni vagy végezni az ott élő emberek számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! A falusi CSOK-ot továbbra is támogatja a kormány, immár 2631 településen lehet igénybe venni, és 2024. december 31-éig a kormány meg is hosszabbította ezt a programot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy alátámasszam konkrétabban a „Magyar falu” program sikerességét, szeretném azt megemlíteni, hogy választókerületembe, Somogy vármegye 2. számú választókerületébe a „Magyar falu” program indítása óta, tehát 2019 júliusa óta több mint 6,5 milliárd forint támogatás érkezett, és a különböző pályázati alprogramok keretein belül közel 500 támogatott pályázat született meg. A pályázati célok közt szerepelt az elmúlt időszakban többek között falusi utcák, járdák, kerékpárutak építése, felújítása, faluházak, óvoda- és iskolaépületek, valamint orvosi rendelők felújítása, falugondnoki buszok beszerzése, közösségi terek kialakítása, sportinfrastruktúra-fejlesztés, szolgálati lakások kialakítása, illetve felújítása.

A fentieken kívül 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben az 5 ezer fő lélekszám alatti településeken működő falusi civil szervezetek számára is kiírt pályázaton a Falusi Civil Alap keretében több mint 400 millió forintos támogatás érkezett a választókerületembe ezekre a kistelepülésekre.

(11.20)

Önkéntes tűzoltó-egyesületek, polgárőr-egyesületek, sportegyesületek, művészeti, hagyományőrző, faluszépítő, szociális munkát végző egyesületek hajthattak végre ingatlanvásárlást, infrastruktúra-fejlesztést, vásárolhattak új gépjárművet, illetve valósíthattak meg szakmai programokat. Választókerületemben 75 településen vehető igénybe a falusi CSOK otthonteremtési kedvezmény. A Falusi Útalap keretein belül 2019 óta 2,5 milliárd forint értékben valósultak, valósulhattak meg útfelújítások. Összességében elmondhatom, hogy a választókerületem kistelepülései az elmúlt három és fél esztendő alatt több mint tízezer (sic!) forint kormányzati támogatást kaptak a „Magyar falu” program keretéből.

Elmondható tehát az, hogy ez a program történelmi jelentőségű vidékfejlesztési program, amelyet továbbra is meg akarunk tartani, továbbra is fenn kívánunk tartani, működtetni kívánunk, és ezzel a vidéki kistelepüléseknek az életminőség-javító programjait szeretnénk továbbra is támogatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül, de nem utolsósorban a nemzetpolitikáról, annak a költségvetési vonzatairól szeretnék néhány gondolatot elmondani, hiszen a nemzetegyesítés és a nemzetépítés az egyik legfontosabb stratégiai feladatunk és célunk. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök úr a Magyar Állandó Értekezlet tavaly novemberi XX. ülésén megfogalmazta, válsághelyzetben sem szabad stratégiai célokat feladni, a nemzetegyesítés pedig ilyen stratégiai cél.

A 2024. évi költségvetés éppen ennek a bizonyítéka, a benne szereplő, a határon túli magyarságot érintő források garantálják a nemzetegyesítés, illetve a nemzetépítés további folytatását. A 2010-ben megkezdett folyamat, program az előttünk álló tervezet alapján nemcsak hogy folytatódik, de még nagyobb lendületet fog kapni. A költségvetésben szereplő összegek alapján nemhogy csökkennének, hanem az előző évhez képest tovább növekedhetnek a határon túli magyarságra vonatkozó források, és ezzel a költségvetési támogatással az eddig elért eredményeinket szeretnénk megtartani, fenntartani és a folyamatosságot, a folytonosságot biztosítani tudjuk.

A Bethlen Gábor Alapban biztosított források a duplájára nőnek az előző évi előirányzathoz képest. A növekedés egyik legfontosabb oka az oktatás-nevelési és a hallgatói támogatás nagyságrendekkel való megemelése. A 2002/2003-as tanévtől minden magyar nyelvű képzésben részt vevő gyermek számára biztosított támogatás összege az előző tanévben még 22 500 forint volt, s a 2022/23-as tanévtől a támogatás összege több mint négyszeresére, évi 100 ezer forintra emelkedett. A jövő évi költségvetésben biztosítva van ennek a megemelt támogatásnak az összege a következő tanévre vonatkozóan is, több mint 30 milliárd forinttal növekedik vagy növekszik a költségvetési támogatás ezen a kereten át.

Nagyon fontos, hogy a külhoni magyar intézményrendszer folyamatos működtetése továbbra is kiemelt prioritás maradhasson a nemzetpolitikában. A külhoni magyar közösségek megmaradásában meghatározó szerepet játszó intézmények és szervezetek továbbra is állandó, kiszámítható támogatásban részesülnek a „Nemzeti jelentőségű intézmények” program keretében, amelynek keretében évente több mint 90 külhoni intézmény, szervezet és program kiszámítható finanszírozása valósulhat meg.

Ugyancsak 2011 óta valósul meg a külhoni magyar szervezetek és intézmények folyamatos támogatását megvalósító pályázati program is. A 2023-tól „Gondoskodó nemzet” program néven futó programban évente 2 milliárd forint támogatáshoz jutnak a külhoni magyar közösségek, és ezen keresztül az oktatás, a kultúra mellett az egyházi, ifjúsági és a sporttevékenységet végző szervezetek, valamint a diaszpóra magyar szervezetei, a hétvégi magyar iskolák részesülhetnek támogatásban.

2015 óta támogatjuk a Kárpát-medencei testvértelepülési kapcsolatok kialakítását és megerősítését a Kárpát-medencei testvértelepülési program keretében, amelynek köszönhetően már több mint ezer testvértelepülési kapcsolat jött létre, és válik évről évre erősebbé ez a kapcsolatrendszer.

Folytatódik a 2011-ben útjára indított Határtalanul! program, amelynek köszönhetően már több mint 500 ezer anyaországi diák vehetett részt osztálykirándulásokon határon túli magyar területen, és a program révén újabb és újabb fiatalok ismerkedhetnek meg, köthetnek barátságot, hozhatnak létre kapcsolatot egy-egy külhoni, magyarlakta térséggel, illetve intézményekkel, ott élő fiatalokkal.

A költségvetésben biztosítva van a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program folytatása, amelynek köszönhetően a diaszpórában és a szórványban a magyar szervezetek állandó segítséget kapnak, kaphatnak az ösztöndíjasok munkája révén. Folytatódhat az egységes Kárpát-medencei tér építése többek között a kultúra, a felsőoktatás, az egyházak, valamint az agrárium területén is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném még megemlíteni azt a határon túli nemzetrészeinket érintő, határon átnyúló gazdaságfejlesztési programot, amelyet az elmúlt esztendőkben már elindítottunk, azt folyamatosan fenntartjuk, amelynek keretében több mint 200 milliárd forintos támogatást juttattunk el a határon túl élő nemzetrészeink számára, és több mint 60 ezer magyar vállalkozót, illetve gazdát, gazdálkodót tudtunk ezáltal segíteni, és így olyan fejlesztési forráshoz, támogatáshoz tudtuk őket juttatni, amelynek segítségével jelentős mértékben segítettük a külhoni nemzetrészeink szülőföldön való megmaradását és az ottani boldogulásukat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Mindezeket az eredményeket úgy kell figyelembe vennünk és úgy kell értékelnünk, hogy milyen külgazdasági körülmények között értük ezeket el, és milyen külgazdasági körülmények között szeretnénk ezeket megőrizni és megtartani. A KDNP ezért és ezért is támogatja a költségvetési tervezetet, és ezért is meg fogjuk azt szavazni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)