Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Ahhoz kétség sem fér, amit a miniszter úr is, illetve az előttem szóló fideszes vezérszónok is elmondott, hogy a XXI. század valóban új kihívások elé állította az országokat, bármilyen védekezési képességüket nézzük, teljesen új jellegű és újfajta kihívások vannak előttük, amire valóban fontos, hogy gyorsan, időben reagáljon egy-egy ország; és ezt bátran állíthatom, hiszen a koronavírus-járvány kitörésének első pillanatától kezdve, nem mondom, hogy volt szerencsém, de volt lehetőségem részt venni rögtön az első pártok közötti egyeztetésen és a kormányzattal való, az elején sűrű egyeztetésen, és az is azt mutatta meg, hogy a jelenlegi védelmi rendszerünk valóban nem volt túl rugalmas, és úgy tűnt, hogy a kormány és egyébként a védekezésben rendkívül fontos szerepet játszó önkormányzatok sem találták meg minden esetben azt, hogy miként tudják a hirtelen jött nyomást, illetve mondjuk úgy, hogy reagálási képességet megtalálni. Így hát valóban ez minimum indokolná, és egy intő jelzés volt, hogy a járvány rámutatott arra, hogy a védekezésünkön, a védelmi rendszerünkön valóban javítani szükséges.

És hogyha már szó van arról, hogy min kell és hogy kellene javítani, azért nem szabad amellett elmenni, hogy valóban invitáltak minket többpárti egyeztetésre, amire a magunk részéről egyébként nem tudtunk elmenni; nagyon szépen köszöntük a meghívást, de mégis úgy gondoltuk, hogy talán nem ennek volt most itt az ideje, hiába a járvány, azért abban a járványügyi állapotban nem biztos, hogy azt meg lehetett így csinálni. Bíztunk benne, hogy egyébként hosszabb egyeztetés lesz ebben, de tudomásul vettük, hogy a tárca elkészült vele, és ezt az Alaptörvény általi, mondjuk úgy, hogy lépéskényszerét viszi tovább és az ügyet viszi tovább. De azt továbbra is úgy gondoljuk, hogy nem biztos és nem túl szerencsés, hogyha egy ilyen fontos kérdést olyan hatályba léptetéssel oldunk meg, amely egy leendő kormány, legyen az egyébként akár a mostani kormánypárti képviselőkből és kormánypárti tagokból összeálló vagy egyébként ellenzékből összeálló kormány, tehát hogy az ő kezüket lényegében megkötjük bizonyos intézkedésekkel, és egy most hozott jogszabállyal hosszú távra rendezzük a védelmi intézkedéseknek a sorát; különösen úgy, hogy a nagyon nagy része azoknak a rendelkezéseknek, amelyek igazán fontosak lesznek, azok a végrehajtási rendeletekből fognak megmutatkozni, és nagyon sok háttéreljárásrendet, illetve háttérszabályt a végrehajtási rendeletekből fogunk megtudni, még úgy is, hogy nagyon sok része a jogszabálynak most is úgy rendelkezik, és úgy teszi össze a területeket, hogy már meglévő, a polgári védelemben ismert intézményeket lényegében integrál a mostani javaslatba, vagy egyébként épít a korábban meglévő kapacitásokra és a korábban megismert jogintézményekre.

Úgy gondolom tehát, hogy a járvány rámutatott arra, hogy szükség van a nem egyenletes védelmi képességnek a fejlesztésére, és valóban nem túl rugalmas intézkedések voltak korábban. Ez tényleg lépéskényszerbe hozta az országot.

Mint mondtam, a szabályozás valóban integrálja a polgári védelmi rendszert, és a honvédelmi és katasztrófavédelmi szabályozásban a párhuzamosan szabályozott gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeknek egy egységes szabályozását is hozza. Számomra egyébként új volt  bár, utánanéztem, létezett a jogintézmény , hogy egyfajta jelentési kötelezettség legyen, a 19. §-ban van ez, a közrend, közbiztonság súlyos és erőszakos megzavarásra alkalmas cselekménnyel kapcsolatosan egy bejelentési kötelezettség van. Korábban gyakorló jogászként most el nem tudom képzelni, hogy ez lényegében hogy zajlik, illetve mivel nem olvastam ezzel kapcsolatosan a szankciót, nem tudom igazából megtippelni, hogy ennek az elmulasztása esetén milyen következmények vannak, illetve milyen szankciók lesznek. Ha jól értem, ez inkább azoknak a személyeknek a kötelezettségmulasztása vagy kötelezettségének elmulasztása lesz, akiknél, gondolom, vagy a munkaköri kötelezettségük vagy bármilyen más jogszabály telepíti azt, hogy nekik ilyen eseményt jelenteniük kell, de ezt csak saját magamnak érdekességként jeleztem vagy jegyeztem fel.

Az is világos, hogy a negyedik részben  és talán ez a legproblémásabb, és jogászi szemmel szintén ezt néztem  nagyon nehéz meghatározni, hogy miként lehet jól meghatározni azokat a rendkívüli jogrendeket és azokat a rendkívüli helyzeteket és a jogrendnek a megváltozását, amelyben az általános és alapvető alkotmányos jogok valamilyen módon korlátozásra kerülnek, legyen szó akár a törvényhozásról, legyen szó az önkormányzatnak a működéséről vagy egyébként a személyi szabadságoknak és az alanyi jogoknak az érvényesüléséről. Ebben mindig nagyon nehéz jól igazságot tenni, hiszen bár a törvény mondja az arányos és szükséges mércét, ami nagyon helyesen egyébként 1990 óta a Magyar Köztársaságon, illetve Magyarországon és annak alkotmányán, Alaptörvényén és az Alkotmánybíróságnak és egyébként a bíróságoknak a joggyakorlatán keresztül is rendszeresen végigvonul, és most már talán a jogalkalmazásban is átivódik, hogy egy arányos és szükséges mércét kell minden esetben követni  bár, ugye, emlékszünk arra, hogy itt a járvány közepette is voltak olyan, egyébként a védelmi intézkedéseknél nagyon fontos szereplők, igaz nem védelmi intézkedésekben nem tartották be az arányosságnak, szükségességnek a követelményét , de például polgármesterek voltak azok, akik nem tudták jól megtippelni, hogy nekik a mostani jogkörükben vane arra lehetőségük, hogy valakitől egy komplett fizetést elvegyenek, és a sajátjukat megtartsák, esetleg emeljék. Ugye, erre láttunk  nem csak kormánypárti oldalon  rossz példát, hogy miként voltak a polgármesterek ebben elveszve.

Tehát itt az arányosság és szükségesség követelményénél én mindig egy ilyen veszélyforrást látok, különösen akkor, amikor egy nagyon kiélezett helyzetben, egy védelmi szituációban, hát, bizony nagyon szűk körben, nagyon szűk személyi körnél koncentrálódik a döntésnek a lehetősége.

Amiről talán a javaslat nem ejt említést  és ez egy sokkal tágabb kontextusban kell hogy érvényesüljön, és úgy is kell rá tekinteni , az az, hogy hiába, hogyha egy védekezési képességet kialakítunk, hogyha a magyar állam vagy Magyarország, vagy az országot alkotó emberek, vagy a nemzetet alkotó emberek mégsem gondolkoznak úgy, és a kormányon sem látszik úgy, hogy nemcsak a védekezési képességet megteremtsük, hanem kerüljük el azokat a helyzeteket, amelyekben a védekezési képességünket valójában használni kell. Ugye, itt gondolhatok arra, hogy hosszú távon gondolkodva a kormánynak, ha akár a klímaváltozásról és az ezzel kapcsolatos migrációról beszélünk, egy olyan hosszú távú stratégiát kellene követnie, amelyben enyhíteni tudja a klímavédelem területén lévő problémákat, kihívásokat vagy mulasztásait, tehát hogy ne okozzunk annyi kárt, ne legyen a világban akkora elvándorlás a fejlett országok által általában okozott, a klímavédelemben okozott károkban, tehát hogy klímakímélő fejlesztésekre, lényegében a klímavédelem bajnokává kellene Magyarországnak válnia, hiszen ez is hozzátartozik ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk, hogy nekünk ne legyen szükségünk az egyébként vészhelyzetre vagy különleges jogrendre kialakított védelmi képességünkre.

De mondhatnánk azt is, és ez megint egy másik kontextus, hogy a külügyi elkötelezettségünk, tehát hogy Magyarország miként viszonyul a saját szövetségesi rendszeréhez vagy a nem szövetségesi rendszerekhez tartozókhoz, talán azt eredményezné, hogy nem kerülne céltábla Magyarország hátára akár kiberbűnözés vagy akár más befolyások árán. Tehát azt is tudjuk, hogy akár az orosz vagy a kínai közeledés, vagy a nyugati szövetségesekkel való viszony, az nyilvánvalóan nem túl egyszerű kérdés, nem is tudom, hogy mondjam… Régi szuahéli közmondás volt, és egyébként egy amerikai könyvben, a United States Foreign Policy Towards Africában volt, és többen egyébként keleti közmondásnak tulajdonítják, de, mondom, szuahéli volt, hogy nem jó ott fűnek lenni, ahol az elefántok harcolnak.

(21.20)

Szóval, Magyarországnak nagyon nehéz helyzete van, de ha külügyi szempontból saját magára egyébként céltáblát tesz, akkor bizonyosan válhat áldozatává annak az egyébként rendkívül bonyolult közép-európai helyzetnek, amit láttunk, és volt róla szó, az elmúlt évtizedekben nagyon sokszor háborús vagy háború közeli helyzetet eredményezett.

Összességében szólva azt tudom mondani, hogy azért nagyon sok aggály merült föl szakértői szinten is még magával a törvényjavaslattal kapcsolatosan. Kíváncsian várom a többiek érveit. Nyilvánvalóan a Jobbik ehhez képest fogja meghatározni, hallva az expozét, hallva a kormánypárti hozzászólásokat és egyébként más szakértői aggályokat, hogy mégis miként kell viszonyulni ehhez a jogszabályhoz. Az világos, hogy valamilyen rugalmasságot képviselnie kell majd a magyar védekezési rendszernek, az elmúlt időszak, illetve a jövő kihívásai mindenképpen ezt indukálják. Köszönöm szépen. (Dr. Vadai Ágnes tapsol.)