Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A T/18544. számú, az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat három vonatkozó törvény módosításával, a honvédek jogállása, a védelmi és biztonsági célú beszerzések, továbbá a közigazgatási rendtartás és közigazgatási perrendtartás vonatkozásában egyrészt jogharmonizációs kötelezettségek megfelelését célozza meg, másrészt pontosításokat, részletszabályokat tartalmaz, harmadrészt összhangba hozza az eddigi szabályozást az eljárások és perek 2018. évi hatályba lépő szabályozásával.

(18.30)

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása egyrészt érinti a szolgálati viszony létesítésének feltételeit, olyan szándékkal és céllal eszközölt módosításokkal, amelyek következményeként rugalmasabbá válhat a hivatásos állományba kerülésre vonatkozó szabályok alkalmazása. A javaslat megteremti a törvényi alapját annak, hogy amennyiben a törvényben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn, úgy a szolgálati viszony teljes körű alkalmassági vizsgálat lefolytatása nélkül is létesíthető legyen. Hangsúlyozom, a törvényben meghatározott kizáró okok nemléte esetén ez létesíthető legyen.

Továbbá a módosítás célja még ezzel összefüggésben az eljárásrend és az alkalmasság feltételei megállapításának miniszteri rendeleti szintre való utalása. A törvénymódosítás ezeken túl érinti az állomány tagjainak kötelező egészségbiztosításáról szóló törvény szerinti baleseti ellátásra való jogosultsággal kapcsolatos részletszabályait a szolgálati kötelmekkel való összefüggésben, amelynek szükséges pontosítását is megteszi. A törvénymódosítás további részeként a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosításával a jogorvoslati szabályok felülvizsgálatát célozza meg a jogalkotó, tekintettel több vonatkozó jogszabályváltozás 2018. január 1-jei hatálybalépésére.

Az időközben módosult jogszabályi kötelezettségekhez indokolt módosítások megtétele az általános közigazgatási perrendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, az Ákr., a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény vonatkozásában történik meg a tisztelt Ház előtt fekvő törvénymódosítással. Az Ákr. és a Kp. ‑ közigazgatási eljárások, illetve a közigazgatási perek ‑ új szabályrendszerét alakítja ki a törvénymódosítás, amely többek között a már elhangzott védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény beszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozó szabályait is jelentős mértékben érinti az úgynevezett egységes perek fenntarthatósága vonatkozásában is, ami szükségessé teszi a védelmi és biztonsági beszerzési jogorvoslatokkal kapcsolatos szabályok reformját.

Az említett törvények jelentősen újjáalakították a közigazgatási eljárások alapvető szabályait, a Vbt.-nek a védelmi és biztonsági eljárások során felme­rülő jogorvoslatokra vonatkozó szabályait hozzá kellett igazítani az eltérést meg nem engedő rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok előírásaihoz. A vál­tozások egyrészről a KDB jogorvoslati eljárására vonatkozóan, másrészről a KDB eljárása során hozott határozatokkal szemben indítható jogorvoslati eljárások rendelkezéseit érinti.

Az előttünk fekvő törvénymódosítás harmadsorban az általános közigazgatási perrendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítását is tartalmazza.

Tisztelt Ház! Már elhangzott: a honvédelem nemzeti ügy. Ez a honvédelem minden vonatkozásában érvényes, és ezt a magyar parlamentben minden honvédelmi kérdéssel összefüggő törvény tárgyalásánál is fontos hangsúlyozni. Azt, hogy Magyarország ma a világ egyik legbiztonságosabb országa, annak köszönhetjük, hogy a katonáink védelmezik határainkat, védik családjainkat, otthonainkat, településeink biztonságát és nyugalmát, és szerte a világban szolgálják a békét és a biztonságot. Ezért köszönet jár minden magyar katonának, honvédnek, aki ma ezt a hivatást és küldetést a nemzet védelme érdekében vállalja és teljesíti.

Éppen ezért fontos az, amit előttem képviselőtársam említett, hogy milyen nehéz körülmények között kell azt a létszámot biztosítani, vagy milyen nehézségek árán lehet esetlegesen a létszámot biztosítani a Magyar Honvédség számára. Ezért is törekszik a kormány arra, hogy kifejezze megbecsülését a katonáknak, és ennek része az is, hogy munkájukat a jog eszközével is teljes mértékben támogatja, hogy a lehető legnagyobb mértékben elismerjük és értékeljük a hadsereg, a honvédelem folyamatos fejlesztését, a honvédek életkörülményeinek jobbá tételével és kiszámítható életpályával, a katonai hivatás megbecsülésével és tervezhetőségének erősítésével.

Meg kell jegyeznem, hogy a 2026-os Zrínyi-terv is ugyanezt a fejlesztési projektet, programot szolgálja, ami elindult. Természetesen mindig a nemzetgazdaság teljesítőképessége szab határt annak, hogy mennyit tudunk fejleszteni a Magyar Honvédségnél. Mi, ahogy említettem, a Honvédelmi és rendészeti bizottságban természetesen azon vagyunk, hogy a lehető legtöbbet tudjuk ezekre a célokra fordítani, és azok a bizonyos közbeszerzés alóli mentességek is pont azt szolgálják, amiben tulajdonképpen többször azért egyetértés van köztünk, hogy valóban a honvédségnek a lehető leggyorsabban tudjuk biztosítani azokat a fejlesztési lehetőségeket, amikre éppen lehetőség nyílik.

Mindezekre való tekintettel a KDNP frakciója a T/18544. számú, egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak, és ezzel próbálom rábírni az előttem szóló elutasító álláspontot, hogy ha lehet, azért mérlegeljék azt, hogy az elmúlt időben történtek valóban a Magyar Honvédséget szolgálták. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)