Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a közbeszerzési törvény átfogó módosítására irányul. Amint az ismeretes, az Országgyűlés 2003 decemberében fogadta el az új közbeszerzési törvényt, és az főszabályként 2004. május 1-jén lépett hatályba.

Tekintettel arra, hogy alig másfél év telt el a törvény hatálybalépése óta, joggal vethetik fel azt a kérdést, hogy miért kerül sor máris az új törvény átfogó jellegű módosítására. Amint az köztudott, a hazai közbeszerzési szabályozás 2003. évi felülvizsgálatával egyidejűleg a közösségi közbeszerzési szabályozás is felülvizsgálatra került. Az új közbeszerzési irányelvek elfogadására sajnálatos módon csak 2004 márciusában került sor, ami megakadályozta a hazai jogalkotást abban, hogy már ezekhez az új közbeszerzési irányelvekhez igazítsa hozzá a magyar közbeszerzési szabályokat.

Az új közbeszerzési irányelvek 2006. január 31-i végső határidőt szabnak a tagállamok számára az irányelvi rendelkezések hazai jogba történő átültetésére. Ebből következik, hogy 2005-ben nekünk is át kell tekintenünk a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályainkat, és a szükséges módosításokat el kell végeznünk. Ugyanakkor az új közösségi közbeszerzési irányelvek hazai jogba történő átültetése miatt szükséges jogszabály-módosítást indokolt és célszerű a közbeszerzési törvény hatályosulásával összefüggő gyakorlati tapasztalatok, esetleges problémák begyűjtésével, feldolgozásával és értékelésével is összekapcsolni, ezért a törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatokon alapuló átfogó jellegű felülvizsgálatra is törekszik.

A módosításnak tehát két célja van. Egyrészről az új közösségi közbeszerzési irányelvek rendelkezéseinek átültetése, másrészről pedig egy, a törvény hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatain alapuló átfogó felülvizsgálat megvalósítása. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy ez a két cél élesen nem választható el egymástól, hiszen a közösségi irányelvek felülvizsgálatával a közösségi jogalkotó célja éppen a korábbi közbeszerzési szabályozás egyszerűsítése, modernizációja, illetve bizonyos új jogintézmények bevezetésével egy rugalmasabb szabályozás kialakítása volt.

Hangsúlyozandó, hogy ezen új jogintézmények hazai jogba történő bevezetése sok esetben csak lehetőség, nem pedig kötelezettség a tagállamok számára. Ugyanakkor a jogszabály-előkészítő úgy ítélte meg, hogy ezeknek a megoldásoknak a hazai jogba történő bevezetése jelentősen segítheti az ajánlatkérők beszerzési igényeinek realizálását, valamint az ajánlattevők közbeszerzési eljárásokban való eredményesebb részvételét. Ezért az előttünk fekvő törvényjavaslat magába foglalja ezeknek az új jogintézményeknek a hazai közbeszerzési szabályozásba való bevezetését is.

Ilyen jellegű újdonság például a versenypárbeszéd intézménye, amely sajátos eljárásban az ajánlatkérő beszerzési igényét is már tárgyalás, párbeszéd útján határozza meg. Az elektronikus közbeszerzés területén a törvényjavaslat szintén a közösségi jogi szabályokon alapuló újdonságként kívánja bevezetni az úgynevezett dinamikus beszerzési rendszer és az elektronikus árlejtés intézményét. Az előbbi teljes mértékben elektronikus rendszer, mind a felállítása során, mind pedig a konkrét beszerzési igény realizálására irányuló szerződések megkötése során kizárólag elektronikus eszközök alkalmazására van lehetőség.

Tekintettel arra, hogy e rendszerek felállításához nemcsak a jogi szabályozás kialakítására, hanem természetesen a megfelelő technikai háttér biztosítására is szükség van, a törvényjavaslat e jogintézmények bevezetését későbbi időpontra irányozza elő, a részletszabályok kialakítására pedig kormányrendeleti szinten tesz javaslatot.

A törvényjavaslat az elektronikus közbeszerzés terén további előrelépést jelentő módosításokat is tartalmaz.

(13.30)

Határidő-rövidítési lehetőségeket biztosít a közbeszerzési eljárással kapcsolatos hirdetmények elektronikus úton történő feladása, illetve a dokumentáció elektronikus úton való hozzáférésének biztosítása esetén. Az elektronikus közbeszerzés - miként azt az informatikai és távközlési bizottság ülése is megerősítette - hozzájárulhat a közbeszerzések átláthatóságának, nyilvánosságának növeléséhez, és egyben a közbeszerzési eljárások gyorsítását is szolgálhatja.

Az irányelvek egyik nagyon fontos reformeleme, hogy nagyobb és szabályozottabb teret ad bizonyos közérdekű célok érvényesíthetőségének a közbeszerzési eljárásban, így különösen a környezetvédelmi és a szociális szempontoknak. Ezek a szempontok többek között megjelennek a műszaki leírás szabályozása, valamint a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés teljesítésére vonatkozó sajátos feltételek körében. A szociális szempontoknak a közbeszerzési eljárásban történő fokozottabb érvényesítése jegyében lehetőség lesz arra, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntartsa úgynevezett védett műhelyek számára, vagyis olyan szervezetek számára, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, illetve szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkeznek.

Mint ahogyan azt a korábbiakban is említettem, az új közbeszerzési irányelvek átültetésére vonatkozó munkát a jogszabály-előkészítő összekapcsolta a gyakorlati tapasztalatok, esetleges problémák begyűjtésével, feldolgozásával és értékelésével, vagyis a gyakorlati tapasztalatokon alapuló átfogó felülvizsgálattal.

E felülvizsgálat célja nem más, mint a közbeszerzési eljárások lebonyolításának minél rugalmasabbá, ugyanakkor lehetőség szerint hatékonyabbá tétele. A cél érdekében a törvényjavaslat számos ponton javasolja a hatályos közbeszerzési szabályozás kiigazítását. Mindenképpen meg kell említeni az összeférhetetlenség és a hiánypótlás szabályainak átdolgozását, amely szabályok egyértelművé tételére a jogalkalmazók részéről jelentős igény mutatkozott. Szintén a jogalkalmazói igényeknek eleget téve került átdolgozásra a közbeszerzési eljárással kapcsolatos hirdetmények megküldésének rendje, valamint a közbeszerzési eljárásban elfogadható különféle igazolásokra vonatkozó szabályozás is, amely az eljárások költségeinek jelentős csökkenését vonhatja maga után, és amelynek hatása a törvényjavaslat elfogadása és hatálybalépése után várhatóan mind az ajánlatkérői, mind pedig az ajánlattevői oldalon egyaránt jelentkezni fog.

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az általam elmondottak természetesen csak néhány elemét jelentik az előttünk levő, meglehetősen vaskos törvényjavaslatnak, hiszen egy ilyen többcélú, átfogó jellegű törvénymódosítás minden egyes elemének részletes ismertetésére a rendelkezésemre álló expozé ideje nyilvánvalóan nem alkalmas. Összességében véve azonban elmondhatom, hogy ezek az elemek a közbeszerzési eljárások rugalmasabb, egyszerűbb és sok esetben költségkímélőbb lebonyolítását fogják eredményezni anélkül, hogy a közbeszerzési eljárások átláthatóságának és nyilvánosságának eddigi szintjéhez képest bármilyen visszalépésre kerülne sor.

Nagyon széles körű szakmai egyeztetés áll mögöttünk, számos vitán vagyunk túl, és én már eleve önmagában is azt biztatónak tartom, hogy az Országgyűlés különböző bizottságaiban, amelyek rendre támogatták a javaslatot, tudomásom szerint nem szavazat nem is született. Aki nem értett egyet, az csak a tartózkodás szintjén jelezte ezt, és nagyon remélem, hogy ha túl leszünk majd a teljes vitán, esetleg sikerül majd egyezségre jutnunk, és akár a Ház mindkét oldalának támogatását is élvezheti majd a törvényjavaslat.

A törekvésünk nekünk ez, minden jó szakmai javaslatra nyitottak vagyunk, kérjük is a segítségüket, és nagyon remélem, hogy egy jobb törvény fog majd hatályba lépni ezt követően.

Köszönöm szépen a figyelmét mindenkinek. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)