Felszólalás adatai

DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársaim! Ma délelőtt két, egészségügyi tárgyú, részleteiben és egészében véve is nagy horderejű törvényjavaslatot tárgyalt az Országgyűlés, túlnyomórészt okos szakmai felvetések, türelmes és egymást értő hozzászólások keretén belül. Már szinte túl szép is volt ez a helyzet, és szinte szükségszerű volt, hogy a vége felé azért egy kicsit a valósághoz jobban igazodóan a pártpolitikai csatározások is bevonódjanak a Parlament falai közé. Azt gondolom, hogy ez velejárója egy parlamenti vitának, aligha lehet zokon venni.

A most lezajlott törvényjavaslat vitája három igazán érdekes kérdéscsoport körül zajlott, amelyek közül talán az állampolgárokat leginkább érdeklő vagy legközvetlenebbül érintő rész az, hogyan tudjuk megteremteni azt az egészségbiztosítási rendszert, amelynek a megalapozásáról a rendszerváltást követő parlament egy országgyűlési határozatban döntött. Ez mindennek a kiindulópontja, mert akkor történt meg, hogy a parlamenti pártok mindegyike kinyilvánította, hogy a Magyar Köztársaságban szolidaritáselvű, a nemzeti kockázatközösség elvét valló, kötelező egészségbiztosítási rendszert alakít ki, és működtet. Ennek az eredménye a társadalombiztosítási törvények mindegyike; és én nagy vívmányának tartom az utóbbi tizenöt évnek, hogy minden vitánk ellenére ettől az alapelvtől nem is akartak mérvadó politikai erők eltérni. Az alapja ennek, hogy mindannyian ebben a rendszerben lehetőségünk szerint vállalunk felelősséget, hogy biztosítsuk, hogy betegségünk idején a ránk egyénileg háruló terhet a közösség szintjén elporlasszuk. Ez az igazi érdeme annak a kockázatközösségnek, amiről úgy tűnik, hogy a Ház falain belül - Bartha képviselő úr talán kicsit kivétel - mindenki érti, hogy miről van szó.

Ezért van, hogy akik járulékfizetésre képesek, azoknak kötelező járulékot fizetniük munkáltatóiknak és a munkavállalóiknak. Akik a társadalombiztosítás rendszerében a biztosítás által lehetővé tett szolgáltatásokra jogosultak, de nem tudnak saját erejükből járulékot fizetni, azoknak pedig a költségvetés különféle transzferein keresztül meghatározott, és ebben nagyon igaza van Csáky képviselő úrnak, normatív szabályokon keresztül kell befizetni az egészségbiztosításba helyettük, értük, talán ez a jó kifejezés, értük.

(13.20)

Benne vannak azok a nyugdíjasok, akik aktív életük során járulékfizetőként fizettek járulékot, most a költségvetés fizeti be a járulékot; a rokkantaktól a gyerekekig, a gyesen lévőktől - és sorolhatnám - a mezőgazdasági őstermelőkig. Azt gondolom tehát, ezért nincs igaza Bartha képviselő úrnak, amikor azt hiszi, ez nem más, mint az egyik zsebünkből a másikba, mert ha ezt mondja, csak magát a kötelező társadalombiztosítás lényegét vitatja, márpedig azt gondoltam, ebben a Házban ezt ma már senki sem akarja vitatni.

Éppen ezért azt gondolom, ha igaz, képviselő úr, amit ön mondott, hogy nem védi azokat, akik járulékfizetésre képesek, és azokat kötelezzük is, akkor már egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy kettőnk között is megteremtődhessen a párbeszéd lehetősége. Ezért van tehát az, hogy amikor az egészségbiztosítási törvényben a bizonyos egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körében, egy már korábban meghozott törvényünk szerint, a központi költségvetés általi befizetésekkel lehetővé tettük a biztosítási szolgáltatásokra való jogosultságot, akkor nagy lépést tettünk előre.

A másik ilyen kardinális kérdés az irányított betegellátási modellkísérlet, amelynek a lezárásáról döntöttünk, és amely rendszer tapasztalatait minden biztosított érdekében hasznosítani kötelezettségünk. Itt ugyancsak úgy járt Bartha képviselő úr, mint az a bizonyos egérke az egérfogóban, ahol annak a csábításnak, hogy melyiket kellene előtérbe helyeznie - a nagyobbik kormánypártot egy kicsit, hogy is mondjam, leminősíteni vagy éket verni a kormánypártok kisebbike és nagyobbika közé - , hogy dió vagy mogyoró.

Ezért van az, hogy a képviselő úr minden második mondata megszüntetni akarta az irányított betegellátást, az első, a harmadik és így tovább a páratlan mondatai pedig a Szabad Demokraták Szövetsége indítványát támogatta. Úgy gondolom, a kormány a jó középutat választotta. Együttgondolkodva képviselőtársaimmal, már látom a módosító indítványt, amely talán eleget tesz Csáky képviselő úr és a vele együtt szólók kívánságának, hogy az elszámolás, az adatkezelés az adatvédelmi biztos úr által is megkívánt feltételeknek egy módosító indítvánnyal a képviselők eleget tegyenek.

Végül szeretném elmondani, hogy a kötelező egészségbiztosítás rendszere egy nagyon fontos érték, amelyet megőrizni kötelességünk, és minden olyan vita, amely ebben a parlamentben ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán javító szándékú javaslatokat fogalmazott meg, abban reménykedem, hogy módosító indítványokban is megfogalmazódik, azokról a részletes vitában újra, újból és érdemben tárgyalunk.

Még egyszer megköszönöm képviselőtársaimnak az igen értékes hozzászólásaikat, és köszönöm, hogy részt vettek ebben a vitában. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)