Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az eredetvédelem az agrártermékek uniós piacán az egyetlen olyan eszköz, amellyel a magyar agrártermékeket földrajzi származásuk, illetve hagyományos előállítási módjuk okán jogszerűen lehet védeni és akár külföldi piacokon is népszerűsíteni. Az így oltalmazott elnevezés, azaz földrajzi árujelző, például a tokaji, a pálinka, a balatoni hal vagy a hagyományos különleges termékként védett rögös túró a nemzeti identitás, illetve az adott ország termelési hagyományainak és sajátosságainak kifejezésére is alkalmas.

Az oltalmazott elnevezések társadalmi és gazdasági jelentőségét felismerve indította el az agrártárca 2015-ben az eredetvédelmi programot. A program egyik célja a bejegyzett magyar földrajzi árujelzők számának növelése volt. E téren komoly sikereket ért el a program, hiszen munkánk eredményeként a kezdeti 56-on felül már 25 új magyar földrajzi árujelzővel bővült az uniós nyilvántartás, és további 11 földrajzi árujelző bejegyzésre vár a közeljövőben.

A program másik fontos célkitűzésének megvalósítása a már oltalom alatt álló elnevezések használatában rejlő lehetőségek nagyobb fokú kiaknázása. Elsősorban a cél elérése érdekében vált szükségessé az új törvényi keretek megteremtése, így az eredetvédelmi törvény megalkotása. Jelen törvényjavaslat elsődleges célja a földrajzi árujelzőkkel, a hagyományos különleges termékekkel és a borászati termékek hagyományos kifejezéseivel kapcsolatos rendelkezések meghatározása egy új jogszabályban, amely az uniós jogszabályoknak való megfelelésen túl jogi keretet teremt az oltalom alatt álló elnevezések hatékonyabb ellenőrzéséhez, védelméhez és piaci helyzetük megerősítéséhez.

Egyúttal megteremti a lehetőséget arra, hogy a termelői közösségek földrajzi árujelzőik és hagyományos különleges termékeik érdekében közösen cselekedjenek, nemcsak az elnevezés oltalma céljából, hanem például az elnevezéseket érintő tájékoztatási és promóciós tevékenységek kidolgozása és végrehajtása során is. Az önálló törvényen keresztül a földrajzi árujelzőkhöz és a hagyományos különleges termékelnevezésekhez fűződő agrárpolitikai, agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok együttesen, a termelők és csoportosulásaik érdekeit előtérbe helyezve valósíthatók meg, egyszerűbb, átláthatóbb és könnyebben kezelhető jogszabályi hátteret biztosítva az oltalom alatt álló elnevezést viselő magyar agrártermékek előállítói számára.

A földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos főbb rendelkezéseket jelenleg a védjegytörvény állapítja meg. A védjegytörvény azonban az agrárpolitikai célok megvalósulását nem tudja teljes mértékben biztosítani, mivel nem teszi lehetővé a kollektív jogosultságot eredményező oltalomhoz kapcsolódó részterületek, valamint a hagyományos különleges termékek törvényi szintű szabályozását. Az e szempontokat szem előtt tartó koherens és áttekinthető szabályozás tehát hiánypótlónak tekinthető.

Mik is ezek a szempontok? Hogyan valósítjuk meg ezeket? A hatékonyabb ellenőrzés és az oltalom alatt álló elnevezésekkel való visszaélés megelőzése érde-kében nyilvánosan elérhető nyilvántartás készül az érintett gazdasági szereplőkről. Az elnevezések nemzetközi védelmének és magasabb színvonalú közösségi menedzsmentjének elősegítése érdekében pedig a termelők, előállítók évente egyszer adatot szolgáltatnak az általuk megtermelt, előállított vagy készleten lévő és forgalomba hozott termékek mennyiségéről és kereskedelmi értékéről. Ezáltal lehetővé válik a bejegyzett elnevezés kereskedelemben való használatának nyomon követése és gazdasági elemzések készítése, illetve a közös előrelépés megalapozása.

Az elmúlt években a hazai zöldség-gyümölcs termesztők, élelmiszer-előállítók, pálinkakészítők nagyon sokat tettek egyénileg a magyar földrajzi árujelzős termékek sikeréért. A továbblépés záloga azonban az, hogy fel tudnake lépni közösségként közös érdekeik védelmében. Az eredetvédelmi törvény ebben kínál a termelők, feldolgozók számára érdemi segítséget. Érté-kes bortermő helyeink, élelmiszereink, pálinkáink oltalom alatt álló elnevezéseinek hatékonyabb védelméhez és piaci helyzetük megerősítéséhez fontos előfeltétel, hogy legyen valós jogosultsággal bíró gazdájuk, kezelőszervezetük. Ennek érdekében a törvényjavaslat megteremti a lehetőséget az érintett gazdasági szereplők számára, hogy kezelőszervezeteket hozzanak létre, és megadja az ezen szervezetek mindennapi működéséhez szükséges erőforrások megteremtésének és fenntartásának eszközét is. Összefoglalva, az eredetvédelmi törvénnyel az oltalom alatt álló elnevezések védelme javul, piaci helyzetük megerősödhet, a velük kapcsolatos ügyintézés átláthatóbbá válik, a termelői közösségek cselekvési lehetőségei bővülnek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottaknak megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és majd szavazatukkal is támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)