Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.13.20:24:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

218. ülésnap (2021.10.20.), 6. felszólalás
Felszólaló Holman Magdolna Julianna
Beosztás az Állami Számvevőszék alelnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 10:36


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HOLMAN MAGDOLNA JULIANNA, az Állami Számvevőszék alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Két héttel ezelőtt az Állami Számvevőszék a számára minden évben előírt legnagyobb és közpénzügyi szempontból leglényegesebb feladatának tett eleget, amikor a Magyarország 2020. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentését átadta az Országgyűlésnek. A legnagyobb feladatunk, mert több mint 28 000 milliárd közpénzzel való gazdálkodás szabályszerűségéről mondunk véleményt, és leglényegesebb, mert az ellenőrzés kiemelten támogatja a közpénzügyek átláthatóságát azáltal, hogy a teljes központi alrendszer bevételi és kiadási adatainak megbízhatóságáról ad számot.

(9.00)

A központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzését Magyarország Alaptörvénye alapján az Állami Számvevőszék végzi. A zárszámadás ellenőrzésének éves gyakorisággal előírt kötelezettségét az Állami Számvevőszékről szóló törvény rögzíti.

A zárszámadás az állam bevételeinek és kiadásainak tényleges teljesülését tartalmazza. A zárszámadásról szóló törvényjavaslat kormány részéről történő benyújtásának, beterjesztésének és Országgyűlés által történő megtárgyalásának szabályait, valamint a zárszámadásitörvény-javaslat kötelező kellékeit az államháztartásról szóló törvény írja elő. A központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése keretében az ÁSZ ellenőrzi a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról készített zárszámadást, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak pénzügyi beszámolóját, valamint az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásáról készített zárszámadást.

A zárszámadás ellenőrzését az ÁSZ ellenőrzési módszertan alapján végzi. A Számvevőszékről szóló törvény alapján, függetlenségének egyik sarokköveként az ellenőrzés szabályait, módszereit maga alakítja ki és hozza nyilvánosságra a honlapján mint elnöki döntést.

Az ellenőrzésszakmai szabályok, módszerek kialakítása során az ÁSZ elsődlegesen a működésére vonatkozó alkotmányos és egyéb jogszabályi követelményeket veszi figyelembe, miközben irányadónak tekinti a nemzetközi számvevőszékek által elismert szakmai elveket és szabályokat, az INTOSAI ellenőrzési standardjait. Ilyen a zárszámadás ellenőrzésének módszertana is, amely illeszkedik a nemzetközi keretrendszerbe, figyelembe veszi a hazai jogszabályokat a mindenki által elérhető honlapunkon, amelyet 2014-ben újított meg a Számvevőszék, és 2015 óta annak megfelelően végezzük a zárszámadás ellenőrzését.

Az akkor megújított módszertan legfontosabb szempontja volt, hogy az alkalmazott ellenőrzési eljárások alapján  összhangban a vonatkozó törvényi előírásokkal  megalapozott véleményt mondhassunk a költségvetés egészének végrehajtásáról. Ennek érdekében a zárszámadás számvevőszéki ellenőrzése lefedi a központi alrendszer kiadásainak és bevételeinek száz százalékát.

Ugyanúgy, ahogy az előző években, értékeltük a zárszámadásitörvény-javaslatban szereplő pénzforgalmi kiadások és bevételek teljesítésének a megfelelőségét. Az adatok megbízhatóságának ellenőrzésekor a megbízhatóságot befolyásoló összes hiba összegét a központi költségvetés kiadási, illetve bevételi főösszegének 2 százalékában értékeltük. Mindehhez a korábbi évekkel azonosan statisztikai módszereket alkalmaztunk, és az értékelésnél is a statisztika szabályai szerint jártunk el.

A kontrollkörnyezet elemeinek az értékelése része volt a zárszámadás ellenőrzésének, mivel annak megfelelő kialakítása meghatározó tényező a szervezetek gazdálkodása szempontjából, és hozzájárul a meg nem felelés lényeges eseteinek kiszűréséhez.

A megalapozott vélemény kialakításához értékeltük a zárszámadásitörvény-javaslat megfelelőségét, az Alaptörvény és a stabilitási törvény államadósságra vonatkozó előírásainak érvényesülését. Értékeltük azt, hogy az államháztartás bevételeit a jogszabályi követelményeknek megfelelően használtáke fel, hogy a törvényjavaslat valósághűen mutatjae be a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat. Ellenőriztük, hogy a költségvetési törvény végrehajtása megfelelte a jogszabályoknak, és a törvényjavaslatban szereplő teljesített pénzforgalmi adatok nem tartalmaznake megbízhatóságot befolyásoló lényeges hibát. Azt is ellenőriztük továbbá, hogy a központi költségvetés végrehajtásában jog- és hatáskörrel rendelkezők szabályszerűen gazdálkodtake a közpénzekkel.

Tisztelt Ház! A költségvetés végrehajtásának ellenőrzési módszertana alapján lefolytatott ellenőrzés átfogó és objektív képet ad a 2020. évi zárszámadásitörvény-javaslatban szereplő adatok megbízhatóságáról. Megállapítottuk, hogy a 2020. évi zárszámadásitörvény-javaslatban szereplő teljesített költségvetési bevételi és kiadási adatok megbízhatóak, a költségvetési intézményrendszer 2020-ban is biztosította a közpénzekkel való gazdálkodás szabályszerűségét.

Mit is jelent ez? A 2020. évi zárszámadásitörvény-javaslat alapján a központi alrendszer 23 020,8 milliárd forint teljesített bevételi főösszeget, valamint 28 332,1 milliárd forint kiadási főösszeget mutat, így a központi alrendszer tényleges pénzforgalmi hiánya 5311,3 milliárd forintot tesz ki. A törvényjavaslatot a Pénzügyminisztérium a jogszabályi előírások szerinti szerkezetben és tartalommal készítette el, és az előírásoknak megfelelően bemutatja a központi alrendszer hiányának és a költségvetésben tervezett mértéktől való eltérésnek az okait, valamint a hiány finanszírozásának módját.

A zárszámadásitörvény-javaslatban bemutatott, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó központi és fejezeti kezelésű előirányzatok, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok bevételi és kiadási előirányzatai megbízhatóak voltak. A zárszámadásitörvény-javaslat valósághűen mutatja be a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat.

A központi alrendszer bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése szabályszerű volt, az előirányzatok módosítása, a költségvetési maradvány megállapítása és az éves költségvetési beszámolók összeállítása összhangban volt a jogszabályi előírásokkal.

Az ÁSZ a zárszámadás ellenőrzése keretében évek óta értékeli a kontrollkörnyezetnek a megfelelőségét. A kontrollkörnyezet kialakítása az elkülönített állami pénzalapok kezelőszervei, az alkotmányos fejezetek intézményei és a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelőszervei mindegyikénél megfelelő volt. A belső kontrollrendszer megfelelősége 2020-ban javult 2019-hez képest, amelyhez jelentősen hozzájárultak a szabályszerű működés érdekében tett lépések.

A korábbi években lefolytatott ÁSZ-ellenőrzések más területen is pozitív hatásokkal jártak, örömünkre szolgált, hogy 2014 óta 2020 az az év, amikor a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap családi támogatások jogcíme terhére teljesített kiadások is megbízhatóak. Köszönhető ez annak, hogy az elnöki figyelemfelhívó levelek jelzésére átfogó rendbetétel történt, az elszámoltathatóság több évtizedes hiányosságai lépésről lépésre felszámolásra kerültek mind a hatósági eljárások, mind a kincstári kifizetések területén. Ehhez kellett a megyei kormányhivatalok és a Magyar Államkincstár szisztematikus, nem kis többletmunkát jelentő hatásos átalakító munkája.

Az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok kapcsán összesen 23 ellenőrzött szervezet vezetője részére küldtünk figyelemfelhívó levelet. Ezekben azokat a feltárt szabálytalanságokat, hiányosságokat ismertettük, amelyek az átlátható és elszámoltatható közpénzköltést veszélyeztetik. A figyelemfelhívásokban rögzített szabálytalanságok a kontrollkörnyezet, a belső kontrollrendszer minőségének értékelésére vonatkozó vezetői nyilatkozat, a kötelezettségvállalás, valamint a kifizetést megelőző kontrollok működésének témaköreit érintették. A figyelemfelhívó levelekben rögzített hibák a lényegességi szintet nem érték el, így a zárszámadásitörvény-javaslatban szereplő adatok megbízhatóságát, a központi költségvetés egésze végrehajtásának szabályszerűségét nem befolyásolták.

Tisztelt Országgyűlés! A zárszámadásitörvény-javaslat megfelelőségét és az abban szereplő adatok megbízhatóságát a törvényben előírt kötelezettségünk teljesítése mellett azzal a legfőbb céllal ellenőriztük, hogy támogassuk az Országgyűlést, önöket a 2020. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat megalapozott elfogadásában, amelynek elfogadását a Számvevőszék munkája alapján ajánljuk.

Bízunk abban, hogy munkánkkal hozzájárulunk az elszámoltathatóság és az átláthatóság követelményeinek érvényesüléséhez, a küldetésünkben megfogalmazott közpénzügyi helyzet további javulásához. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai