Felszólalás adatai

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A decemberi vita kezdetekor alapgondolatokat fogalmaztunk meg, hogy hogyan lenne érdemes, ha tényleg egy szakmai törvényhez mindenki a szakmai tudását hozná, és a folyamatos egyeztetések talán a holnapi nappal zárulnak, ahol megpróbáljuk tényleg mindazokat a javaslatokat, ha lehet, négypárti indítvánnyá tenni, ami elfogadott, általános.

De azért azt is lehetett látni december óta, hogy természetesen érdekellentétek vannak, akár a hegyközségek, akár a borvidékek, akár a borrégiók között, és akár olyan kérdésben, hogy az Országos Borminősítő Intézet maradjon-e egyedüli, egy helyen levő, egy döntésjogú központú helynek, intézménynek, vagy netán alrendszerekre, elsőfokú, másodfokú, vagy nem is tudom, minek nevezzem, lehetne ezt kiépíteni, ami mellett én már jó néhány évvel ezelőtt érveltem. Nem poénkodásból, ne úgy értsék, de Torgyán József volt még a földművelésügyi miniszter, amikor én ezt a kérdést elkezdtem feszegetni, mármint ami az OBI kettőzött szintjét, esetleges kiépítését jelentené. És amire itt Kis Zoltán államtitkár úr is utalt, a balatonfüredi borászati konferencián, nyugodtan nevezhetem az ország legfontosabb borászati konferenciájának, ezt a kérdést is én úgy láttam, hogy támogatólag fogadták tőlünk az ott levő hallgatók, tehát maguk az érintettek, a termelők, a borászatok.

Ami viszont a decemberi időszak óta eltelt, arra Karakas János képviselőtársam is utalt. A Magyar Demokrata Fórum 2003 szeptemberében, amikor az adótörvényt benyújtotta az előző évben a kormány, jelezte, hogy nem ért egyet azzal, hogy a gyümölcsbor jövedéki adóját 80 forintról 8 forintra csökkentsék le, miközben a szőlőbor jövedéki adóját 5 forintról 8 forintra emelik föl. Eredetileg 12 forint volt, ha jól emlékszem, az előterjesztésben.

Nos, minket ebben nem is tudtak meggyőzni, mármint ellenzéki képviselőket, de a hivatal, a kormányzati hivatal meggyőzte a kormánypárti képviselőket, hogy ez így helyes, el kell fogadni, mert az Unióban egységes a jövedéki adója a szőlőbornak és a gyümölcsbornak. Jobb lett volna, ha utánajárnak képviselőtársam, úgy, ahogy tette azt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának titkára felkérésemre, mert 2003 decemberében rohangáltam itt már fűhöz-fához, tehát a jövedéki részt illetően az államtitkár úrhoz, Karakas János szakmabeli képviselőtársamhoz, hegyközségi nemzeti tanácshoz, hogy el fog szabadulni a pokol, magyarul gyümölcsbor címén hamisítványok, vagy a törvény által jelenleg engedélyezett, bornak véleményem szerint nem nevezhető alkoholos italok fognak megjelenni, és ez nyilvánvaló, hogy egy nagyon nagy termelői hátteret fog tönkretenni, hiszen a klasszikus alföldi asztali, de a más tájakon, vidékeken, úgymint a mátraaljai borvidékeken, szőlőültetvények területéről letermelhető tájborok, asztali borok, és nyugodtan végigsorolhatom az összes borvidéket, hiszen Magyarországon az asztali tájbor kategória gyakorlatilag 70 százalékát teszi ki a teljes, mintegy 3,5-4 millió hektoliteres termelésnek.

(20.40)

Tehát a döntő mértékű csapást ezek a relatíve olcsóbb, tehát a mindennapok által megfizethető borok szenvedik el a gyümölcsborok most engedélyezett, ilyen módon engedélyezett megjelenésével. Én azóta sem hagytam föl ennek a problémának a kezelésével. Eddig mindenki egyetértően nyilatkozott, hogy ez így nem lesz jó. Legfőképpen az bántott, hogy mint önök tudják, jövedéki adója az Európai Unióban a bortermelő országok körében csak Franciaországban van a bornak és a gyümölcsbornak is. Ott ez a gyümölcs az alma, almabort készítenek megfelelő rendben, szigorítással, mert a Calvadosnak - az ottani párlatnak, gyümölcspárlatnak, nem mondom pálinkának, mert ők nem használhatják ezt a szót, de annak a párlatnak - a gyümölcsbor, az almabor az alapanyaga. Ezért ott külön rendbe iktatva engedélyezik ezt. És ami a legdrámaibb, tehát mint említettem, ott van egyedül jövedéki adója a bornak és a gyümölcsbornak, és külön adónagysága van a bornak és a gyümölcsbornak Franciaországban.

Tehát nem igaz, hangsúlyozom, nem igaz az a minisztériumok által eddig szakmai hivatkozásként előadott állítás, hogy az Európai Unióban egységes a szőlőbor és a gyümölcsbor jövedéki adója. Ez nem igaz, Franciaország esetében legalábbis 100 százalék, hogy nem igaz. Én azt nem tudom kideríteni képviselőként, mert nincs olyan információs és kapcsolati rendszerem, hogy történetileg ez hogyan alakult ki, hogy engedélyezte-e az Unió, vagy pedig valami általános rendszabályban ezt ők megtehették, de hogy jelen pillanatban külön adóval terhelik a gyümölcsbort és a szőlőbort, ez viszont egészen biztos, hogy igaz.

Tehát a megoldások felé próbáltam és próbáltunk több elképzelést javasolni. Az alapprobléma az, hogy a gyümölcsbor nem a bortörvényhez tartozik. Ezért az élelmiszertörvény írja le az előállítását, és az ellenőrzését az ÁNTSZ-ek végzik, nem is az OBI, semmi köze az OBI-nak hozzá. Az ÁNTSZ-nek pedig halvány fogalma nincs jelen pillanatban információim szerint, hogy mit is kell kezdeni neki ezzel a gyümölcsborral, merthogy a gyümölcsbor hamis látszatot keltve bor néven neveztetik ma még, 51 százaléknak kell csak lenni a gyümölcsalkoholnak benne, 49 százalék bármilyen alkoholból származhat; bármilyenből, hangsúlyozom, tehát cukorcefre erjesztésével készített alkoholból is és finom szeszből is. Aki borászat közelében van, kezd ideges lenni akkor, amikor a finomszeszt és a gyümölcscefre-alkoholt meghallja, joggal érzi, hogy itt valami olyan engedélyezés történt, ami nem segíti most az amúgy is csillapodni látszó vagy megnyugvó borászati piacot, és közben itt egy szakmai törvény terjesztésén is fáradozunk.

Tehát elkerülhetetlennek tartom, hogy a holnapi megbeszélésen, ahogy Karakas János képviselő úr is említette, a gyümölcsbor kérdése szóba kerüljön, és a bortörvényben, amit a borszakmai kérdésben meg kell fogalmazni, például az egyik javaslatom - és Karakas Jánossal egyetértve, ő is ezt javasolja, ha jól tudom -, hogy ne lehessen bornak nevezni ezt. Ez lehet tőlünk gyümölcsalkohol vagy bármi. Emlékeznek rá, hogy a tejpiacon mekkora riadalmat és ma tragédiát okoztak a reggeli italok? Na, kérem szépen a borászoknak ez a reggeli italja, ez a gyümölcsbor. Ez egy az egyben ugyanaz a kategória, álnevet használnak egy bevezetett jó márkanév helyett. Nagyon szépen kérem majd az ott megjelenő négypárti képviselőket és majd a parlament döntéshozó testületét is, hogy legyen szíves figyelembe venni ez irányba tett, remélhetőleg jól megfogalmazott indítványunkat.

A másik felvetésem az volt - mivel, mint említettem, csak 51 százalékban kell gyümölcsalkoholt hogy tartalmazzon ez az alkoholtermék, inkább így nevezném, és 49 százalékban például finomszeszt, tehát avinálási módszerrel lehet még dúsítani a szeszkoncentrátumot benne -, azt mondtam, hogy legalább ha gyümölcsnek merik nevezni, akkor 100 százalékos legyen a gyümölcstartalom benne. Nos, erre megkaptuk és a kezemben is van az FVM főosztályától származó válaszlevél, amelyben szépen rendre utasítja az egyik hivatali szervet, aki érdeklődik, hogy mit is kell most a gyümölcsbor fogalma alatt érteni, rendreutasítja, hogy ne kutakodjon ebben a kérdésben. Nem így írja le, de a lényege ez, hiszen 51 százalék, a sűrítményből származó gyümölcsalkohol is eleget tesz ennek az igénynek, magyarul, valóban az történik, amit képviselőtársam említett, Karakas János, hogy Argentínából, Izraelből almasűrítményekkel manipulálva, fölerjesztve, megerjesztve gyümölcsbor nevet mernek adni ennek az avinálással, tehát finomszesszel felerősített valami folyadéknak, és 40 forintért tudják előállítani egy literjét ennek az alkoholos típusú italnak. Akkor el tetszenek tudni gondolni, hogy mit jelent ez az egy liter valódi bor költségeihez, előállítási költségeihez képest.

Ami a javaslataim további részét illeti, az pedig: a jövedéki adó területén mint említettem, külön adónagysága van Franciaországban a gyümölcsbornak, mint a szőlőbornak, és ha az Európai Unió elnézte Magyarországnak azt, hogy az import autók után a fogyasztási adót megszüntetve, mert az, fogyasztási adó kivetése tilos az Unióban, de ugyanilyen adónagyságot fenntartva... - és ezt nevezik most már ezek után regisztrációs adónak, mert ezt bevezették, akkor az én logikám szerint innentől kezdve ezekre a gyümölcstartalmú alkoholos italokra alkoholregisztrációs adót kell bevezetni. Azt hiszem, ki is található, hogy ennek mennyi legyen a nagysága. 80 forint legyen a literenkénti nagysága ugyanúgy, ahogy eddig 80 forint volt a jövedéki adó nagysága ezeknek a gyümölcsboroknak, és érthetően rendezte a piacot, magyarul, ilyen termékek nem kerültek forgalomba, mert roppantul féltünk attól, hogy ez a hamisítás alapanyaga lesz.

Azért emlékszem erre, mert 2000-ben, '99-ben jómagam kezdeményeztem ennek a jövedéki adómértéknek a bevezetését és még azt is, hogy válasszuk külön a bor-adóraktártól a gyümölcsalkohol-adóraktár engedélyezési eljárását, tehát ezt fizikailag el kell szeparálni. Ezért aztán most a vám- és pénzügyőrségtől a múlt hét péntekén megkérdeztem, hogy hol is tartunk. Bocsánat, pénteken most már egy hete volt; tehát a balatonfüredi konferenciára kértem egy állapotjelentést, és már hét bejelentkezett új gyümölcsbor-előállító adóraktár ontja a termékeket Magyarországon, és teljesen szabályosan, a jelenlegi törvények szerint szabályosan. Én nagyon szeretném ezért még egyszer kérni az FVM illetékes államtitkár urát, és ahogy hallom, a szándék a szocialista képviselők részéről megvan, hogy ezt a sürgősséggel fellelt, de már, mint említettem, tavaly látható problémát oldjuk meg a mostani törvényes eszközeink lehetőségeivel.

Ami a másik gondot illeti, nem konkrétan a bortörvényhez kapcsolódik, de nagyon szeretném kérni államtitkár urat, hogy a borászati melléktermékek feldolgozásának rendjét meghirdető rendeletet legyenek szívesek minél hamarabb közzétenni vagy tisztázni, mert szeptemberben - vélekedem most - nagyon nagy káosz fog kialakulni. És ne tessenek akkor majd azt mondani, hogy az ellenzék heccelésére történik a káosz úgy, ahogy most a mai gazdatüntetéseknél is történt politikai utalás arra, hogy az ellenzék áll e mögött a gazdatüntetés mögött. Már most, de nem most, tavaly decemberben jeleztük, sőt azt javasoltuk volna, hogy a kötelező melléktermék-lepárlásnál, tehát a törkölylepárlás és a seprőlepárlás jobb lett volna, ha tavaly szeptemberben próbaüzemként már meghirdetésre kerül, hogy lássuk, hogy érezzék a gazdák, hogy mit kell nekik majd kötelezően csinálni egy év múlva. Ez irányba sajnálatos módon gyakorlati úton előrelépés nem történt. Nagyon komoly megfelelési igény van és kívánalom, hogy ki az a cég, szervezet, szeszadóraktár, aki egyáltalán engedélyhez folyamodhat melléktermék-megsemmisítés címszó alatt. Tehát ott neki mikrolabort kell beállítani, mázsaházat kell beállítani, gondoskodni a melléktermék légmentes zárásáról, az alkohol megőrzéséről, mert ezt kell majd utána produkálnia és bemutatni, hogy amit fölvásároltam, megvan ez az alkoholmennyiség, tehát egy nagyon komoly beruházást kell ott végrehajtani, erre föl kell készülni. Márpedig ezeknek a vállalkozásoknak nem biztos, hogy lesz elég idejük, ha még most sem tudják pontosan, hogy mire is kell fölkészülni, mert nem látják a meghirdetett rendeletet egyelőre. Ezen sokat dolgoztunk, tavaly márciustól közös bizottságokban, szakmai bizottságokban dolgoztunk, nem tudom, hogy mi az oka a késlekedésnek.

Visszatérve, Kis Zoltán gondolataival döntő többségében egyetértek, hiszen egyetértettünk a balatonfüredi konferencián is, ahol Magda Sándor képviselte az MSZP-t, és azt mondom, ami nagyon nagy vitát váltott ki, a napi zárás kérdésére, hogy sok mindent tettünk már a borászat érdekében, hogy hogyan sikerül őket segíteni, hogyan sikerült a nem kívánatos jelenségeket visszaszorítani.

(20.50)

Ha valóban nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor meg kell szüntetni, jelenleg viszont egységesen azt mondjuk, hogy legalább próbáljuk ki, mi fog történni a napi zárás törvényi elrendelésével, ez augusztus 1-jétől életbe fog lépni.

A másik pedig, nagyon kérem az államtitkár urat is mint kormánytagot és az itt jelen lévő Kis Zoltán urat is, hogy a cukorral kapcsolatos jövedékitörvény-módosítás rendelkező hatályát a Gazdasági Minisztérium legyen szíves minél hamarabb kidolgozni, mert május 1-jével ezt életbe kellene léptetni. Igen sok tapasztalat gyűlt össze, hiszen Karakas János vezetésével is a nyáron már munkacsoport foglalkozott ennek a kérdésnek a problémájával. Ott volt a Cukor Terméktanácstól kezdve a vám- és pénzügyőrség… Tehát megvannak azok az információk, amivel szerintem tudnánk segíteni a Gazdasági Minisztérium rendeletalkotói munkáját.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)