Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Az Országgyűlés őszi ülésszakának 7. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Török Zsolt és Béki Gabriella jegyzők lesznek a segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja a 2009. október 5-9-ei ülésnapokra Varga László képviselőt, Botka László képviselőt, Winkfein Csaba képviselőt; a Fidesz képviselőcsoportja Fónagy János képviselőt; az SZDSZ képviselőcsoportja Kovács Kálmán képviselőt; a KDNP képviselőcsoportja Medgyasszay László képviselőt frakcióvezető-helyettesnek megválasztotta.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett Balázs Péter külügyminiszter úr. Miniszter úr, öné a szó.

DR. BALÁZS PÉTER külügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Írországban a választópolgárok többsége múlt pénteken igennel szavazott a Lisszaboni Szerződésre az ismételt népszavazáson. (Taps az MSZP soraiban.) Ezzel reményeink szerint megnyílt az út, hogy a szerződést valamennyi tagállam ratifikálja, és az mielőbb hatályba lépjen. Emlékezetes, sokszor büszkélkedtünk vele, hogy a Magyar Országgyűlés elsőnek, 2007. december 17-én szavazta meg ezt a szerződést. Üdvözöljük a lengyel elnök bejelentését, amely szerint a ratifikációs okmányt késlekedés nélkül aláírja. Bízunk benne, hogy Csehországban is mihamarabb véget ér a ratifikáció, a parlament már megszavazta többséggel, az elnöki aláírást várjuk.

Az Unió fejlődése szempontjából a Lisszaboni Szerződés egy újabb mérföldkőnek számít: az integrációt magasabb szintre emeli, felgyorsítja a döntéshozatalt; megerősíti az Unió értékeit, ilyen érték a szolidaritás, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, a szabad mozgás joga, a polgárok biztonságának garantálása, a szociális piacgazdaság, hangsúlyozottan a diszkriminációmentesség, a kulturális és nyelvi sokféleség megőrzése. Egységesebb, hatékonyabb és átláthatóbb fellépést tesz lehetővé az új szerződés valamennyi területen, és sokak reménye szerint közelebb hozza az integrációt a polgárokhoz. Gyorsabban tudunk majd előrehaladni egyrészt a létező közös politikák területén; kiemelendő közülük a bel- és igazságügyi együttműködés, az agrárpolitika, a kohéziós politika, és számunkra különösen fontos a szomszédságpolitika. A létező politikák mellett számos újat is létrehoz az új szerződés: közös energiapolitikát, a klímavédelmet vagy a sport-, turizmus- és népegészségügyi politikát.

Mik a legfőbb változások? Az Unió külső fellépése hatékonyabb lesz, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő fogja képviselni az Uniót a nemzetközi kapcsolatokban, és mellette létrejön az uniós diplomácia, az európai külügyi szolgálat. Megerősödik a nemzeti parlamentek szerepe az uniós folyamatokban, a tagállami parlamentekkel szemben tájékoztatási kötelezettség áll fenn az uniós intézmények számára, a nemzeti parlamenteknek széles körű véleményezési joga lesz az uniós jogszabálytervezetekről, és folyamatos feladatuk a hatáskörök ésszerű betartásának, a szubszidiaritásnak a vizsgálata és felügyelete.

Az uniós kormányfők negyedévenkénti tanácskozásait ezentúl állandó elnök vezeti majd, egy választott személy, ezáltal változik a forgó elnökség tartalma, különösen az elnökséget ellátó tagállam miniszterelnökének és külügyminiszterének a szerepe, hiszen mindkét poszton a forgó elnökség mellett egy állandó tisztségviselő is megjelenik az uniós intézményekben.

Miként történik majd a végrehajtás? Nagyon nagy szerep hárul arra az első három tagállamra, amely az új rendszerben először tölti majd be az elnökséget, és ez a mi triónkkal kezdődik: január 1-jétől Spanyolország, majd július 1-jétől Belgium, és egy jó év múlva, 2011. január 1-jétől Magyarország tölti be az elnökséget. Tulajdonképpen a kezünk nyomát rajta hagyhatjuk az Unión, mert a miáltalunk meghonosított gyakorlat válhat szabállyá.

A Lisszaboni Szerződés lendületet adhat Európának. Egy évtizede foglalkozunk a belső intézményi megújulás problémáival, most végre előretekinthetünk, és a közös cselekvésre helyezzük a hangsúlyt.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most a képviselőcsoportoknak van lehetősége két percben reagálni. Először megadom a szót Varga Lászlónak, MSZP.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Örömmel láttuk, hogy Írország polgárai október 2-án kifejezett döntésükkel azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a Lisszaboni Szerződés mind Írország, mind pedig az Unió egésze számára alapvető jelentőségű. Bízunk abban, hogy az ír választópolgárok döntése lökést ad a ratifikációs folyamatnak, és így a szerződés mielőbb hatályba léphet.

Magyarország elkötelezett amellett, hogy az Unió lezárja az intézményi reformokat, és a jelen kor kihívásainak kezelésére fordítsa valamennyi energiáját. A magyar kormány az Unió reformtörekvéseiben kezdetektől fogva aktív szerepet játszott. Az alkotmányszerződést a Magyar Országgyűlés 2004-ben, 25 tagállam közül másodikként fogadta el, mint ahogy azt a miniszter úr is elmondta, és 2007. december 17-én elsőként ratifikálta a Lisszaboni Szerződést.

Hadd idézzek fel a szerződésből néhány olyan elemet, amely a kisebbségi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos, ezért nagyon fontos eleme a baloldali gondolkodásnak.

(13.10)

Az alapvető jogokat uniós szinten rögzítő alapjogi charta, ha nem is képezi a Lisszaboni Szerződés részét, amennyiben a szerződés hatályba lép, a charta is kötelező erővel fog bírni. A charta összefoglalja és megerősíti azokat az alapvető jogokat, melyeket a magyar alkotmány is elismer; az egyenlőség elve és a megkülönböztetés tilalma, a munkavállaláshoz való jog, a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jog, a kollektív tárgyaláshoz való jog révén a szakszervezeti jog, a munkavállalók védelme, a szociális biztonsághoz való jog deklarálása mind-mind eleme ennek a kisebbségi chartának.

Az uniós polgárok részvételi jogának szélesedéséről is kell beszélnem, amely nem csupán egy közvetett jog számukra, hanem van közvetlen formája is ennek. Eddig is volt már a petíció mint lehetőség, de a Lisszaboni Szerződés új eleme, hogy egymillió aláírás összegyűjtésével lehetőség van európai népi kezdeményezést tenni. Ilyen népi kezdeményezés volt az európai parlamenti kampányban az európai ifjú szocialisták részéről az Erasmus-program kibővítése mint javaslat, ehhez csatlakozott a Szocialista Párt ifjúsági szervezete, a Societas is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Nagyon remélem, hogy ha minden tagállam ratifikálja a Lisszaboni Szerződést, ez lesz az első olyan népi kezdeményezés, amelyet a Bizottság és az Európai Parlament megtárgyalhat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadnám a szót Navracsics Tibor frakcióvezető úrnak, mondanám, hogy az egyenlőség jegyében a többi frakció is 2 perc 25 másodpercre egészítheti ki a hozzászólását, ha igényt tartanak rá. Frakcióvezető úr, öné a szó.

DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! 1988. március 30-án, amikor megalakult a Fidesz, Magyarországon még nem volt demokrácia, Magyarország a Varsói Szerződés és a KGST tagja volt. A Fidesz 1988. március 30-án pontosan azért alakult meg, hogy Magyarországon demokrácia legyen, és Magyarország része lehessen Európának. Része lehessen az Európai Közösségnek, amit ma Európai Unió néven ismerünk, és része lehessen azoknak a biztonságpolitikai intézményeknek, amelyek garantálják hosszú távon is az ország biztonságát és stabilitását.

Éppen ezért a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja is üdvözli az írországi népszavazás eredményét, hiszen mint húsz éve - vagy most már több mint húsz éve -, úgy most is érdekeltek vagyunk egy erősebb Európában; egy erős Európában, amely az európai nemzetek együttműködése révén a világgazdasági versenyben és a világpolitikában is meg tudja állni a helyét. Ahhoz azonban, hogy Európa erős legyen, nem elég az ír választópolgárok igen szavazata, ahhoz az is kell, hogy Magyarország erős legyen az Európai Unióban.

Azt kívánom ennek az országnak, hogy minél előbb legyen egy olyan kormánya, amely végre ismét erőssé teszi Magyarországot, hogy az erős Magyarország erősíthesse az Európai Uniót. Erős Európa ugyanis elképzelhetetlen erős Magyarország nélkül, és hasonlóképpen: mi is rá vagyunk szorulva természetesen az erős Európára.

Éppen ezért úgy gondolom, hogy az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata az, hogy ne csak az Európai Unió legyen erős, hanem mi a magunk részéről megtegyünk mindent azért, hogy Magyarország is erős legyen. Az egyik legkézenfekvőbb alkalom erre valóban 2011, hiszen az első félévben mi fogjuk adni az Európai Unió elnökségét. Nagyon bízom benne, hogy a kormány - pótolva a súlyos lemaradását és felülbírálva a korábbi költségvetési tervezést, amellyel súlyosan alultervezi az európai uniós elnökségi felkészülési folyamatot - végre méltóan kezeli az európai uniós elnökséget; méltóan kezeli, hiszen ez egy nagy bemutatkozásunk lehet, de ugyanakkor nagy szégyen is lehet, ha nem sikerül.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most megadom a szót Firtl Mátyás képviselő úrnak, frakcióvezető-helyettes úrnak, KDNP.

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Amikor a felszólalását kezdte, akkor az értékek között felsorolta azokat az értékeket, amelyeket a Lisszaboni Szerződés megerősít. Mi, kereszténydemokraták szívesen láttuk volna már az alkotmány szövegezésénél is a kereszténységre való utalást, és a Lisszaboni Szerződésben is szívesen láttuk volna.

Ezzel együtt - miután ez nem került be - mi a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója részéről is üdvözöljük, hogy a Lisszaboni Szerződés ír akadálya elhárult, de még előttünk van a cseh, illetve a lengyel ratifikáció, annak akadálya. Valóban, a lengyelek is azt az ígéretet tették, hogy ha az ír szavazás eredményre jutott, megszavazzák. Ellenben a csehek még mindig itt vannak, és ezt az előttünk levő elnökséget úgy tudták betölteni, hogy a köztársasági elnök végig hangot adott euroszkepticizmusának.

Azt is tudjuk, hogy a francia és a holland "nem"-ek után végül is sok-sok engedmény került megfogalmazásra ebben a Lisszaboni Szerződésben, és hogy a magyar parlamentben - hiszen miniszter úr is említette - 2007. december 17-én elsők voltunk a megszavazás kérdésében; az írek azt bizonyították be, tisztelt Ház, hogy van idő. Lehetett volna időt hagyni arra, hogy a magyar parlament képviselői is megfelelő mélységben tudomást szerezzenek az alapszerződésről, hiszen a legfőbb kifogása akkor a KDNP frakciójának az volt, hogy nem voltak tisztában azzal a hatalmas joganyaggal, amit ebből fakadóan, a megismerése után megszavaztunk volna. Nem véletlenül mondtam most is, hogy mi üdvözöljük, hogy a Lisszaboni Szerződés végül is valószínűleg életbe lép.

Bízunk benne, hogy a képviselő úr által említett alapjogi charta révén a kisebbségi jogok érvényesülése nagyobb teret kap, ezen belül a magyar kormányzatnak is - most is már - sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az elkövetkező időben a kisebbségeinket ért sérelmeknek érvényt szerezzen.

Navracsics frakcióvezető úr említette az EU-elnökséget, amit először tölt be egy közös trió, a spanyol-belga-magyar trió, és jómagam is, aki a felkészülési bizottság tagja vagyok, javasolnám: a költségvetési vita során teremtsünk lehetőséget arra, hogy nagyobb forrásokat biztosítsunk az európai elnökség betöltésére.

Külön szeretném felhívni még a figyelmet arra, hogy Horvátország csatlakozása a küszöbön áll; egy lehetőség, amiben a szomszédos országot az elkövetkező időben minél nagyobb erővel támogassuk, hogy a csatlakozási folyamatot le tudják zárni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Kovács Kálmán frakcióvezető-helyettes úrnak, SZDSZ.

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy milyen jelentősége van az írországi népszavazásnak és a Lisszaboni Szerződés elfogadásának, azt mi sem bizonyítja, mint az, hogy a mai napon nemcsak itt nálunk, hanem Európa több parlamentjében ez a központi kérdés: Európa jövője és ebben az egyes nemzetállamok jövője.

Éppen ezért mi is örömmel üdvözöljük azt, hogy az írországi népszavazással gyakorlatilag lezárult, lezárulhatott az az időszak, amelyet az Európai Unió történetében kicsit a bénult kacsa időszakának lehet nevezni, hiszen az elmúlt években - egészen mostanáig - nagyon komoly kételyek voltak az Európai Unión belül, vajon sikerül-e az egységes, egysebességes Európát létrehozni. Felmerült már az utóbbi időben az is, hogy talán ez az egységes Európa nem tud létrejönni. Egyesek már azt javasolták, legyen kétsebességes: akik magukévá teszik a Lisszaboni Szerződésben foglaltakat, és azokat, amikben előrelépést mutat majd az Unió; és azok, akik maradnak a régieknél.

Magyarország a reformok, az Unió reformja mellett kötelezte el magát, és hogy ezek a reformok mit jelentenek és mit jelenthetnek a jövőre nézve, erről a szabad demokraták napirend előttijében szeretnék beszélni. Most csak egyetlenegy gondolattal reflektálnék még a miniszter úr napirend előtti felszólalására: meggyőződésem, hogy az elmúlt időszakban a magyar kormány és az Európai Unió felelős magyar képviselői, parlamenti képviselői nagyon sokat tettek azért, hogy ez a Lisszaboni Szerződés rövidesen aláírásra kerülhessen, és hogy az Európai Unió új pályán indulhasson el. Remélem, ebben Magyarországnak is sikeres teret fog nyitni ez a szövetség.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most áttérünk a további napirend előtti felszólalásokra. Az előző ügy kiemelt fontosságú volt, úgyhogy azt mondom, majdnem természetes, hogy mindenki - a miniszter úr kivételével - túllépte a rendelkezésre álló időt. Most azért azt kérem, próbáljon minden hozzászóló az időkereten belül maradni.

Először megadom napirend előtti felszólalásra a szót Fónagy János frakcióvezető-helyettes úrnak.

(13.20)