Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról fogunk dönteni. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatait az ajánlás 1-16. pontjai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatokat 361 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. (Derültség és taps.)

Tisztelt Országgyűlés! A nagy sikerre és a Házszabályra való tekintettel most a zárószavazás következik. A döntéshozatal előtt kérdezem, hogy a kormány álláspontját kívánja-e valaki ismertetni. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nem.

Így kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/5010. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 359 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta. (Zaj.)

Tisztelt Országgyűlés! Most bizottsági tagcserére tett javaslatról fogunk határozni. (Zaj.) Ez az utolsó szavazás ma. Az Országgyűlés elnöke a Házszabály 19. § (2) bekezdés g) pontjának megfelelően személyi javaslatot terjesztett elő H/6715. számon. Ebben azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés a környezetvédelmi bizottságba a korábban megüresedett helyre Császár Antalt válassza meg a bizottság tagjává.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a személyi javaslattal.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a személyi javaslatot 343 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta.

(19.30)

Engedjék meg, hogy az Országgyűlés és a magam nevében a megválasztott bizottsági tagnak eredményes munkát és sok sikert kívánjak. Köszönöm szépen.

Határozathozatalunk végére értünk. Munkánk folytatása előtt két perc szünetet rendelek el. (Rövid szünet. - Számos képviselő elhagyja az üléstermet.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat.

Soron következik a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Kóka János, Fodor Gábor, Horn Gábor SZDSZ-es képviselők önálló indítványát T/6401. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/6401/17. számon kapták kézhez a képviselők.

Indítványozom, hogy a benyújtott módosító javaslatok közötti összefüggéseket figyelembe véve a részletes vitára két szakaszban kerüljön sor. Az első szakaszban a költségvetési felelősséggel kapcsolatos javaslatcsomagot vitassa meg az Országgyűlés, a második szakaszban pedig az eredeti normaszöveg módosítását kezdeményező további indítványok szerepeljenek. Arra figyelemmel, hogy ezek az indítványok összefüggéseikben érintik a törvényjavaslat címét, illetve preambulumát is, az ezeket tartalmazó módosító javaslatokra nem külön szakaszban, hanem az előbb ismertetett indítványoknak megfelelően nyílik meg a vita.

Kérem, aki ezzel a javaslatommal egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a vita szakaszolását elfogadta.

Így megnyitom a részletes vita első szakaszát a költségvetési felelősséget tartalmazó új szabályokra. Kérdezem, hogy kíván-e vaki felszólalni 6 perces időkeretben. Gombnyomással jelezze! (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs ilyen képviselő. Köszönöm szépen. A vita e szakaszát ezennel lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az eredeti normaszöveg módosítását tartalmazó indítványokra és az ezzel összefüggő, a preambulumot érintő javaslatokra. Kérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni ebben a 6 perces időkeretben. Kérem, gombnyomással jelezze! (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs ilyen képviselő. A vita e szakaszát is lezárom, és nem csak ezt a szakaszt, de a részletes vita egészét is lezártam ezzel.

Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy az előterjesztők nevében kíván-e szólni valaki. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván szólni senki. Köszönöm szépen. A módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működtetésének elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/6416. számon, a bizottságok ajánlásait T/6416/6. számon kapták kézhez a képviselők.

Indítványozom, hogy a mellékleteket érintő módosító javaslatokat egyszakaszos részletes vita keretében tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel a javaslatommal egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Így megnyitom a vitát az ajánlás 1., 2. és 3. pontjaira. Kérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni a vitában. Gombnyomással jelezze! (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs ilyen képviselő.

Kérdezem, hogy az oktatási tárca részéről kíván-e valaki bármire is válaszolni. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem. Köszönöm szépen. A módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi szintén LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/6442. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/6442/11. számon kapták kézhez a tisztelt képviselőink.

Indítványozom, hogy a módosító javaslatok előterjesztőinek személyére figyelemmel és az indítványok közötti összefüggésekre való tekintettel azokat egyszakaszos részletes vita keretében tárgyalja meg az Országgyűlés. Kérem, hogy aki ezzel a javaslatommal egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Így megnyitom a vitát az ajánlás 1-6. pontjaira. Kérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. Gombnyomással jelezze! (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs ilyen képviselő. Köszönöm szépen. A módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön fogunk határozni.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szerzői jogról szóló 1999. LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Önök az előterjesztést T/6374. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/6374/37. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a részletes vitára két szakaszban kerüljön sor. Felkérem Török Zsolt jegyző urat, hogy ismertesse a vita szerkezetét.

TÖRÖK ZSOLT jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A vita javasolt szerkezete a hatályos törvény szerkezeti rendjét figyelembe véve a következő.

Az első szakaszban az általános rendelkezéseket érintő módosító javaslatokat vitatja meg az Országgyűlés az ajánlás 1-7. pontjai szerint. A második vitaszakaszban pedig a szerzői jogok kezelésére vonatkozó szabályok és a záró rendelkezéseket érintő indítványok vitájára kerül sor az ajánlás 8-33. pontjai alapján.

(19.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen, hogy ezt ismertette a jegyző úr. Úgy látom, hogy közben érkezett egy másik javaslat, hogy egy szakaszban folytassuk le a vitát.

Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e azzal a javaslattal, hogy egy szakaszban folytassuk le a vitát. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez látható többség.

Megállapítom, hogy ezt a vitát egy szakaszban fogjuk lefolytatni.

Képviselői felszólalások következnek, 6 perces időkeretben. Írásban jelentkezett Pettkó András, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Megadom a szót. Parancsoljon!

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Hozzászólásom elején szeretném kiemelni, hogy az 5., a 6., a 20. és a 21. számú, általam beadott módosító javaslatokhoz szeretnék néhány gondolatot hozzátenni a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként.

Ha valaki megnézi ezeket a módosítási javaslatokat, akkor láthatja, hogy a négy közül mind a négyet támogatták a jogász képviselők, tehát a jogi bizottság támogatta, viszont a kulturális bizottság egyiket sem támogatta, és ha az informatikai bizottság tárgyalta volna ezeket a módosító javaslatokat, akkor azt gondolom, az is támogatta volna ezeket a módosító javaslatokat.

Hiszen itt nemcsak egy szerzői jogdíjról van szó, hanem egy infotechnikai kérdésről is, és a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként felháborítónak tartom, hogy az üres CD- és DVD-lemezekre kivetett szerzői jogdíj eléri a digitális adathordozók előállítási költségének a száz százalékát, amelynek nagy része ráadásul nem is a magyar, hanem az angolszász előadókat gyarapítja sajnálatos módon.

Követhetetlen az üres kép- és hanghordozókra kivetett szerzői jogdíj megállapításának módja, mértéke pedig tarthatatlan. A szerzői jogi törvény szerint a szabad felhasználásnak minősülő legális másolások ellentételezéseként méltányos díjazás illeti meg a jogosultakat, vagyis a szerzőket, az előadókat, a hangfelvétel-előállítókat, filmforgalmazókat. Ezt a díjazást az Artisjus állapítja meg, és a mindenkori kulturális miniszter hagyja jóvá. Ezért valamennyi, Magyarországon forgalomba hozott hordozóegység után az országba történő behozatalkor a forgalmazónak, illetve hazai gyártás esetén a gyártónak meg kell fizetnie a jogdíjat, függetlenül attól, hogy azt mikor értékesítik, illetve valóban a szerzői jog által védett tartalom rögzítésére használják-e fel.

Az Európai Unió tagállamaiban eltérő képet mutat az üres hanghordozókra kivetett jogdíj mértéke. Luxemburgban például nem kell a hordozók után jogdíjat fizetni, míg a szomszédos Belgiumban magas a díj összege. A forgalmazói árra tevődő jogdíj olyan árkülönbségeket eredményez, aminek következtében Luxemburgban 2007-ben egy főre számítva 27 darab DVD került végfelhasználói értékesítésre, míg a szomszédos Belgiumban csak három darab. Nyilvánvaló, hogy a hasonló gazdasági fejlettségű országok forgalmazói adataiban mutatkozó eltérés oka a jogdíjkülönbözet. A felhasználók tehát abból a tagállamból szerzik be a hordozókat, ahol azokat a jogdíj hiánya miatt jelentősen olcsóbban tudják megvásárolni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar piacon is ugyanez a tendencia figyelhető meg. A szomszédos európai uniós tagállamok közül sem Szlovákiában, sem Romániában nem kell jogdíjat fizetni az üres hanghordozók után, míg Magyarországon egy átlagos kapacitású írható DVD után jelen pillanatban 110 forint a fizetendő jogdíj összege. Ez a nettó előállítási ár közel száz százaléka, ha az összárköltségeket nézzük; az írható CD-k, valamint a memóriakártyák területén sajnálatos módon ugyanez a jelenség tapasztalható.

Mindennek következménye, hogy a magyar végfelhasználók jelentős többsége - különösen a hordozókat saját anyagaik archiválására használó és így több ezer darabos szükséglettel rendelkező cégek - beszerzéseit a szlovák piacról oldja meg. Nagyon egyszerűen: felmennek az internetre, és ott megrendelik.

Álláspontom szerint az üres CD-k és DVD-k jogdíja kapcsán Magyarországon egy Gorenje-effektussal találkozhatunk. Emlékezzünk vissza 1995-re, amikor mindenki a hűtőgépet hordozta. De most még csak nem is kell kimenni a jó öreg Trabanttal vagy Zsigulival, hanem egész egyszerűen csak fölmegyünk az internetre, megnézzük, hogy hol lehet a legolcsóbban ezt megkapni, és megrendeljük a termékeket.

Könnyen levezethető az ismert adatokból, hogy a hivatalos hazai 3 milliárd forintos forgalmazással szemben mintegy 27 milliárd forintnyi összeget a szomszédos tagállamok piacán költenek el a magyar állampolgárok, a netpolgárok. Mindennek következtében az ezen összeg után fizetendő áfa és a forgalmazóknál jelentkező bevételt terhelő egyéb adónemek is a magyar költségvetésben jelentkeznek hiányként. A magyar állam a túlzottan magas szerzői jogdíj miatt sokat markol, de keveset fog, én ezt így látom, az MDF képviselőjeként. Így Szlovákia digitális fejlődését támogatjuk évente körülbelül 27 milliárd forint plusz áfa összeggel, tehát 32 milliárd forinttal támogatja a magyar állam Szlovákia digitális fejlődését.

A jelen rendszer egyfelől visszaveti a magyar gazdaság, így a forgalmazó vállalkozások, az információs társadalom fejlődését, másfelől éppen azt a célt nem szolgálja, amelyet a törvény rendelkezései szerint kellene: a szerzői jogi jogosultság méltányos díjazását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megnézzük az általam beadott módosító javaslatot, amely a benyújtott törvényjavaslat 6. §-ának a (2) bekezdését szeretné törölni, az egyértelműen azt tartalmazza, hogy a javaslat szövege túlságosan tág keretet ad a bírói jogértelmezéseknek, mivel az információs társadalomban kétséges, hogy a felhasználónak milyen esetben kellene tudni, hogy jogellenes forrásból kíván másolni. Így félő, hogy az egymásnak ellentmondó, nem egységes bírói gyakorlat hosszú évekre jogbizonytalanságot fog eredményezni ezen a területen. Kérem a képviselőtársaimat, hogy gondolják meg ezt az 5. számú módosító javaslatot.

A 6. számú módosító javaslat is egy törlés lenne. Érthetetlen és elfogadhatatlan az a javaslat, amely szerint a szabad felhasználás korlátozása díjigénycsökkentést nem eredményezhet, tehát az üres hanghordozók utáni díjmegállapítást nem érintené pontosan annak a felhasználási formának a korlátozása, amelyre tekintettel ezt bevezették. Itt a magáncélú másolásról van szó mint a szabad felhasználásról.

A következő módosító javaslatom a 20. számon szerepel. A 20. számú módosító javaslatomban tulajdonképpen azt kívánom módosítani és pontosítani, hogy amikor tárgyalások folynak, hogy tulajdonképpen mennyi lesz ez a szerzői jogdíj az Artisjuson keresztül, akkor tulajdonképpen ne csak az iratokat, hanem különösen a 16. § (6) bekezdése szerint a megfelelő mérték megállapításához szükséges adatokat kelljen becsatolni. Évek óta az a tapasztalat, hogy különböző anyagok vannak, de ezek az anyagok nem tartalmaznak adatokat, így nehéz lefolytatni a tárgyalásokat a civil egyesületeknek. Azt gondolom, hogy nagyon fontos volna az, hogy a törvényszövegben itt pontosítást hajtsunk végre.

A következő, 21. számú módosító javaslatom is egy törlést tartalmaz. Ezt a szakaszt súlyosnak, aggályosnak és indokolatlanul korlátozónak tartom az MDF képviselőjeként, hiszen az Artisjus eddigi gyakorlata szerint ugyanis, ha a forgalmazó keretmegállapodást kötött, akkor az általános jogdíj 50 százalékát kellett megfizetnie, ám minden jogvita lehetőségéről le kellett mondania.

Az új egyeztetési rendszerben még valószínűbb, hogy így kényszerhelyzetbe fogják hozni a forgalmazót, tehát eleve lemondatják az egyeztetés és a későbbi perindítás lehetőségéről a kedvezményért cserébe. Ez a pont szerintem alkotmányossági szempontból is aggályos rendelkezés, miután a jogorvoslati lehetőségtől zárja el a felhasználók számottevő részét, és ezzel cirkuszi mutatvánnyá alacsonyítja le az egyeztetési eljárás amúgy szimpatikus rendszerét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ha megnézzük az én módosító javaslataimat, akkor a négyből kettőt beadtak más frakciókhoz tartozó képviselőtársaim is. Tudom azt, hogy vannak olyan kormánypárti képviselők, akik készülnek beadni pontosító módosító javaslatokat. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében azt kérem, hogy ezeket a pontokat, amelyeket a netpolgárok, az információs társadalom kiépítése, megerősítése és nem másodsorban a költségvetés bevételeinek a gyarapítása érdekében tettem meg, gondolják meg képviselőtársaim, és amennyiben ezt itt teljes mértékben nem tudják törölni, akkor kapcsolódó módosító javaslatokkal vagy bizottsági módosító javaslatokkal tegyük jobbá a törvényt, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ennek a törvénynek az elfogadására szükség van, de azt is mindannyian tudjuk, hogy nem ebben a formában.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Írásban Pettkó András képviselő úr jelentkezett, viszont a helyszínen pedig Varga László, az MSZP képviselője. Öné a szó, képviselő úr. Parancsoljon!

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egészen röviden szeretnék csak hozzászólni az előterjesztéshez, egészen pontosan az ajánlás 4., 5. és 6. pontjaihoz.

A 4. pontot csak azért emelném ki ebben a tekintetben, hiszen Révész Máriusz fideszes képviselőtársam által beadott módosító indítványról van szó, de egy fontos pontosítása egy szakasznak, beépíti a filmet így a törvénytervezetbe, abba a meghatározható szakaszba.

(19.50)

Azt gondolom, ez támogatható. Amennyire láttam, az előterjesztő képviselői is támogatólag nyilatkoztak ebben a tekintetben a bizottsági ülésen, úgyhogy javaslom a későbbiekben e pont támogatását.

Az ajánlás 5. és 6. pontja tekintetében néhány gondolatot szeretnék elmondani. Az alkotmányügyi bizottság mindkét módosító javaslatot támogatta ebben a tekintetben, és jól látható - ahogy Pettkó képviselőtársam szokta mondani -, hogy netpolgárok között és sok internetes fórumon elevenen, húsbavágóan felmerült ez a téma, hogy úgy mondjam. A szabad felhasználás eseteit, mondjuk úgy, szűkíti, szigorítja a törvényjavaslat eredeti szándékai szerint. Egyfelől azt gondolom, a szándék érthető, hiszen a szerzők jogosultságát, azt gondolom, mindenki tiszteletben tartja, és tudjuk, hogy az interneten és oly sok más helyen egyébként éri őket károsodás. Az ő szellemi termékük után nem kapják meg teljesen és megfelelően, kielégítően a nekik jogosan járó díjat.

Azonban azt gondoljuk, mint ahogy már sok helyen elhangzott, hogy ez olyan tág lehetőséget biztosíthat majdan a bírói gyakorlatnak, ami talán - hogy mondjam? - visszásságokra is okot adhat. A szabad felhasználás ilyen mértékű korlátozása a gyakorlatban problémákat vethet fel. Egyszerű felhasználók esetében is nehezen értelmezhető szerintünk, hogy mi az, hogy elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna. Azt gondolom - már említettem az általános vitában, de talán idevág -, hogy mivel nagyon fontos passzusai vannak a törvényjavaslatnak és a módosító javaslatnak, nem volna szabad hagynunk, hogy egy-két ilyen passzuson elvérezzen az egész javaslat szelleme.

Azt gondolom, ennek a pontos törvényi szabályozására visszatérhet majd a Ház néhány év múlva. A jelenlegi formájában mi ennek a módosítását szeretnénk elérni Hajdu Attila képviselőtársammal egyetemben, és az alkotmányügyi bizottság is ilyetén szavazott az ajánlás 5. és 6. pontjáról. Egyelőre ennyi.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni ebben a vitában. Ha igen, gombnyomással jelezze! (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nincs ilyen képviselő.

Köszönöm szépen.

A részletes vitát lezárom. Kérdezem Avarkeszi államtitkár urat, kíván-e szólni. (Dr. Avarkeszi Dezső: Igen.) Igen, öné a szó. Halljuk a zárszót! Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Örömmel tapasztaltuk, hogy ennek a valóban nagyon fontos törvénynek a vitájában valamennyi országgyűlési képviselőcsoport módosító indítványokkal, az általános vitában való hozzászólással, illetve a részletes vitában is néhányan kifejtették álláspontjukat, ezzel is jelezve, hogy valamennyi frakció valóban fontosnak tartja ezt a javaslatot.

A törvényjavaslatot előkészítő többéves szakmai munka, a több fordulóban lefolytatott konzultáció szükségessége is mind azt jelezték, hogy a szerzői jog mára kikerült a csak pár szakembert érintő egzotikus jogterületek közül, és mindannyiunk életét befolyásoló igazán élő és sokszínű jogterületté változott, ahol ráadásul igen komoly érdekek ütköznek egymással. Ez az érdekütközés egyébként mind az általános vitában, mind a bizottsági vitákban, mind pedig itt, a részletes vita során is megnyilvánult.

A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokkal kapcsolatban szeretnék néhány dolgot elmondani. A magáncélú másolás szabad felhasználásának azon esetekre szorítása, amikor a kedvezményezett jóhiszeműen jár el, a sajtóban megjelent értelmezésekkel szemben korántsem szigorítást szolgál. Az illegális forrásból való többszörözés eddig sem volt megengedett, a szerzői jog szabályainak az európai uniós kötelezettségekkel és a nemzetközi jogi szabályokkal összhangban álló értelmezése szerint ez ma is kívül esik a szabad felhasználáson.

A módosítás azt az enyhítést hozza a jogrendszerbe, hogy míg eddig objektív alapon kellett felelni a jogsértőnek, vagyis függetlenül attól, hogy tudta-e, hogy a forrás illegális, a jövőben csak abban az esetben kell felelnie, ha tudta, vagy az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítása mellett tudnia kellett volna, hogy a forrás, amelyet használ, nem jogszerű. Emiatt az Szjt. vonatkozó szakaszainak módosítását célzó szöveget a kormány meg kívánja őrizni, ezért nem támogatjuk azokat a módosító javaslatokat, amelyek e szövegrészek elhagyására irányulnak.

Az árvaművekkel kapcsolatos új engedélyezési rend teljesen egyedülálló Európában. Ezen a területen, ahogy ez korábban is jellemző volt a szerzői jogi jogalkotásra, úttörő módon alkotunk szabályozást egy egyre komolyabb probléma megoldása érdekében. Ezzel az új engedélyezési rendszerrel lehetővé fog válni olyan művek jogszerű felhasználása, amelyek jogosultjait nem ismerjük, vagy amelynek jogosultjai ismeretlen helyen tartózkodnak. Mivel ez a szabályozás egy valós problémára ad kifejezetten modern választ, ezért azt a módosító javaslatot, amely az egész rendszer bevezetését megakadályozná, a kormány nem támogatja.

A nyilvános haszonkölcsönzési jog bevezetésével már nem lehetünk úttörők, mivel ez egy igen régi jogintézmény, amelyet a magyar jog is ismer, viszont egyes elemei jelenleg nem állnak összhangban a közösségi joggal. Ennek a konfliktusnak a feloldását jelentené a törvényjavaslat vonatkozó szabályainak elfogadása. A kormány a költségvetési helyzetre tekintettel a jogdíjak kifizetését 2012-től évente biztosítaná.

A törvényjavaslat legérzékenyebb része kétségtelenül a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó szabályozás, amely több pillérre épül. Mindenekelőtt érdemes újra felhívni a figyelmet a díjszabások jóváhagyására vonatkozó eljárásrend részletesebb szabályaira, amelyek a felhasználói oldalnak is több mozgásteret kívánnak adni a vélemények kialakítására, mint a hatályos szabályozás. Egyetlen olyan módosító javaslatot sem támogat a kormány, amely ennek a kényes egyensúlynak a megbomlását eredményezné.

Ezzel szorosan összekapcsolódik a közös jogkezelő szervezetek feletti állami felügyeleti rend átstrukturálása, aminek oka egyszerűen az, hogy a feladatot oda kell telepíteni, ahol arra a feltételek leginkább rendelkezésre állnak. Ez a módosítás, miszerint a közös jogkezeléssel kapcsolatos feladatok egy része átkerül az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz és a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, ezt a megfontolást követi, de természetesen nem akadályozza az OKM-et abban, hogy a közös jogkezeléssel kapcsolatban a továbbiakban is képviselje a kulturális érdekeket.

Végül meg kell említeni, hogy a közös jogkezelő szervezetek törvényi monopolhelyzetével kapcsolatos módosító javaslattal kapcsolatban a kormány igen határozott álláspontot képvisel. Mivel a benne rejlő lehetőségeket a törvényjavaslat előkészítésének egy korábbi fázisában mi is megvizsgáltuk, és az esetleges következményeket olyan hátrányosnak találtuk, hogy annak elfogadását semmiképpen sem támogatjuk, kérjük az Országgyűlést, hogy ne támogassa azokat.

Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy az elmondottak alapján sikerült megnyugtatóan jeleznem, hogy a törvényjavaslat kiegyensúlyozott módon tükrözi a vitában is kifejeződött érdekek érvényesülését. Kérem ezért a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)