Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Vannak idők, amelyek komoly, súlyos feladatokat rónak a világra, amelyek sorsfordító történelmi helyzetek elé állítják a nemzetek vezetőit, és amely idők egyúttal világosan megmutatják azt is ország-világ előtt: ki az, aki valóban az általa képviselt emberek és hazája érdekeiért száll síkra, és ki az, aki önös pártérdekek vagy egyéb hatalmi mechanizmusok által vezetve saját népe, saját nemzete ellen fordul.

Az ilyen időkben mérettetik meg nekünk, az Országgyűlés képviselőinek is igazi elkötelezettségünk, valódi hazaszeretetünk. Csak az lehet közöttünk honatya és honanya ‑ anyanyelvünk, lássuk be, milyen szépen fogalmaz ‑, aki mindent megtesz a magyar emberek biztonságáért; aki kész megvédeni hazánkat, kész megvédeni kultúránkat, kereszténységünket, akinek első gyermekeink egyben Magyarország jövője. Aki nem így érez, tisztelt képviselőtársaim, aki nem így gondolkodik vagy cselekszik, az nem érdemli meg a honatya vagy honanya köztiszteletű elnevezést.

(19.20)

Azt ma csak politikai kalandornak hívhatjuk. Politikai kalandornak, tisztelt képviselőtársaim, aki nem képes, nem tud vagy nem akar a nemzetünk számára helyes útra rátérni, még akkor sem, ha már látja, hogy az az út, amelyen ő ész nélkül száguld előre, szakadékba vezet. És még akkor sem látja be tévedését, ha több mint 3 millió 300 ezer ember hívja fel a veszélyre a figyelmét.

Ma már mindenki világosan látja Magyarországon és világszerte is kezdenek ráébredni, hogy egy modern kori szervezett népvándorlás zajlik a világban, amelynek bizony okai vannak. Ezeknek az okoknak a megszüntetése és orvoslása lenne ma az igazi feladata a világnak, az ENSZ-nek, az Európai Unió országainak és a világ nagyhatalmainak. Ebben vagyunk mi is érdekeltek, mi, magyarok. Ennek megoldására dolgozta ki a magyar kormány is a javaslatcsomagját.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ma olyan történelmi kort élünk, amelyben csak a felelős gondolkodás, a valódi cselekvés és a széles körű összefogás jelenti a kiutat, a megmaradást. Ma mindannyiunknak fel kell tennünk a kérdést, hogy akarjuk-e meghallani, akarjuk-e megérteni több mint 3 millió 300 ezer ember közös kiáltását. Én hallom a szavukat, tisztelt képviselőtársaim, köztük a választókerületemben, a rákos­mentiek és a kőbányaiak szavát.

Kérdezném a baloldali pártok képviselőit, ha jelen lennének az ülésteremben az Alaptörvény vitája során, hogy meghallják-e tisztelt baloldali képviselőtársaim is a nép, az emberek, a magyar emberek szavát. Ha nem hallanák, akkor szeretném nekik tolmácsolni. Azt mondják az emberek, hogy nem akarnak együtt élni a félelemmel. Azt mondják az emberek, hogy nem akarnak együtt élni a terrorral. Azok sem, tisztelt képviselőtársaim, akik elmentek szavazni, és azok sem, akik otthon maradva a többiekre bízták ezt a fontos döntést.

Mi, országgyűlési képviselők döntéseinkkel felelősek vagyunk a magyarok biztonságáért. Felelősek vagyunk közös jövőnkért, amelyért tennünk kell minden lehetséges rendelkezésünkre álló eszközzel. Alaptörvényünk jelen módosítása is ezt a célt szolgálja. Így tudunk kellő súlyt adni a nép akaratának.

Az Alaptörvény módosítása elengedhetetlenül szükséges ahhoz is, hogy az ország határait megvédjük. Ez mindannyiunk kötelessége. Ennélfogva nem is lehet pártpolitikai kérdésnek beállítani, bárhogy szeretnék, ez kizárólag közös nemzeti ügy vagy legalábbis annak kellene lennie minden párt részéről. Sajnáljuk, hogy ezt nem minden párt látja így. Célunk az, hogy az emberek túlnyomó többségének akaratával egyezően megtiltsuk a kényszerbetelepítést Magyarországra.

Az Alaptörvény hetedik módosítását a magyar emberek felhatalmazása tette tehát lehetővé, hiszen több mint 3 millió 300 ezer ember szavazott nemmel a kötelező betelepítési kvótára. Nem lehet figyelmen kívül hagyni több mint 3 millió 300 ezer ember szavazatát és szavát. Nem elhanyagolható kisebbség, akiről beszélünk.

Ezeknek az embereknek az akarata egységes, pártok feletti volt. Ők kiálltak mindannyian saját magukért és Magyarország jövőjéért. Ezzel létrehoztak egy új egységet Magyarországért. A magyar kormánynak és Országgyűlésnek, nekünk pedig erkölcsi kötelességünk, hogy erre a jogalkotás szintjén is reagáljunk.

Az október 2-ai népszavazáson Magyarország, gyermekeink és unokáink jövőjéről mondtunk véleményt, hogy kikkel éljünk együtt, mi legyen a kultúránkkal, mi legyen eddigi életformánkkal, keresztény gyökereinkkel. Az emberek döntésének érvényt kell szereznünk itt, az Országgyűlésben is. A kormányfő ennek a 3 millió 300 ezer embernek a nevében kezdeményezte az alaptörvény-módosítást, hogy világosan, egyértelműen kimondjuk: a magyar parlament hozzájárulása nélkül Brüsszel semmilyen uniós előírással sem telepíthet Magyarországra bevándorlókat. Megtiltjuk a javaslat szerint a csoportos kényszerbetelepítést Magyarországra, mert ez szuverenitási kérdés, és semmilyen brüsszeli döntés nem kérdőjelezheti meg Magyarország területi egységére és a népességére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem akarom és a Rákosmentén és Kőbányán élők sem akarják, de mondjuk ki, Magyarországon senki nem akarja, nem akarhatja, hogy gyermekeink a jövőben félelemben és terrorfenyegetettségben éljék le életüket. Mi nem akarjuk gyermekeinket állandó veszélynek kitenni. Mi nem akarjuk, hogy gyermekeink szexuális bűncselekmények áldozataivá váljanak. Mi nem akarjuk kockáztatni gyermekeink jövőjét. Ha önök sem akarják és egyetértenek ezekkel a gondolatokkal, kérem, támogassák az Alaptörvény ezt célzó módosítását, és bátor igen szavazataikkal tegyenek hitet Magyarország jövője, biztonságunk, kultúránk mellett. Azt gondolom, hogy ma ezzel teszünk a legtöbbet a brüsszeli kényszerbetelepítés és a terrorizmus veszélyei ellen itt e Házban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk jól, hogy az Európai Unióba tavaly másfél millió ember érkezett, és az idén is már több mint félmillióan jutottak be a kontinensre. A migrációs nyomás pedig továbbra sem csökken, sőt az előrejelzések szerint hosszú távon is fennáll majd. Az Európai Unió további millióknak adna meghívót a kontinensre azzal, ha a nemzeti önrendelkezést csorbítva magához venné a menekültkérelmek elbírálását, és megvalósítaná az Európába érkezők kötelező elosztási mechanizmusát. Brüsszel ahelyett, hogy megállítaná a bevándorlást, futószalagon szállítaná be az embereket az Európai Unióba. Az újonnan érkező illegális bevándorlók egyedi kérelmét is a bevándorláspárti brüsszeli bürokraták bírálnák el, az ő szempontjaik szerint. Ennek a folyamatnak, tisztelt képviselőtársaim, Magyarország is áldozata lenne, hiszen a magyar emberek akarata ellenére telepítenének tízezreket az országba, felső korlát nélkül.

A bevándorlók betelepítése a biztonsági kockázatok mellett azzal a veszéllyel is jár, hogy hosszú távon ‑ akár örökre és visszafordíthatatlanul - meg­változtatják a nemzetek kultúráját, hagyományait. Mi ezt felismertük, és egyértelműen kimondtuk: ezt nem hagyjuk.

Tisztelt Ház! Minden ember látja ma Magyarországon néhány politikus kivételével, hogy olyan korban élünk, amikor komoly történelmi feladatok nehezednek ránk. Azt is tudják az emberek, hiszen a nép bölcsessége megkérdőjelezhetetlen, hogy a komoly feladatok megoldásához felelősségteljes, megfontolt döntések szükségesek. Most ilyen szavazás előtt állunk az Alaptörvény módosításakor. Most majd világosan megmutatkozik, ki az, aki valóban az általa képviselt emberek és hazánk érdekeiért száll síkra, és ki az, aki önös párt- vagy egyéb érdekek által vezérelve a magyar nép ellen fordul. Most mérettetik meg nekünk, az Országgyűlés képviselőinek is igazi elkötelezettségünk, hazaszeretetünk, és most lesz, tisztelt képviselőtársaim, a napnál is világosabb, hogy ki hazánk, kultúránk, biztonságunk védelmezője, és ki az, aki a sötét oldal idegen érdekeinek szolgálatában feláldozza nemzetünk jövőjét; és aki jelképesen szólva: serényen varrja már gyermekeink szemfedelét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Akik itt, a teremben vagyunk ‑ a Jobbik képviselői vannak a Fidesz-KDNP képviselőin kívül csak jelen ‑, kinyilatkoztattuk mindannyian, hogy az Alaptörvény módosításával egyetértünk.

(19.30)

Én azt gondolom, hogy akik itt, e Ház falai között ebben a vitában ma részt vesznek és az alaptörvény-módosítást támogatják, ők valóban hazánkért, a biztonságunkért, a nemzetünkért és gyermekeinkért dolgoznak és tevékenykednek, és fognak szavazni is, reményeink szerint a Jobbik is. Azok a pártok pedig, amelyek nem képviseltetik magukat itt, én azt gondolom, az utolsó gondolatom rájuk vonatkozott. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)