Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.14.23:49:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

111. ülésnap (2011.09.19.), 360. felszólalás
Felszólaló Bencsik János (Fidesz)
Beosztás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 7:42


Felszólalások:  Előző  360  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BENCSIK JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miután az általános vita végén részletesen - ha nem is mindenre kitérően - választ adtam, ezért, ha megengedik, akkor most elsősorban a benyújtott módosító indítványokkal kapcsolatos kormányzati álláspontot ismételném meg, amelyet valójában már a délelőtt folyamán több bizottsági ülés keretében is kifejtettünk.

Egyetlenegyet szeretnék kiemelni azok közül, amelyekre korábban a délelőtt folyamán nem reagáltunk, az pedig Ipkovich képviselő úr felvetése. Az energiastratégia a hazai kitermelésű szénre és lignitre számít az elkövetkezendő évtizedekben. A stratégia célkitűzései szerint a hazai kitermelésű fosszilis energiahordozókra kívánja építeni a teljes villamosenergia-termelés mintegy 15 százalékát. Ez azt jelenti, hogy megegyezik a jelenlegi szénalapú, lignitalapú villamosenergia-termeléssel. És ez egyben azt is jelenti, hogy itt elsősorban, amikor szénről és lignitről beszélünk, akkor a Mátra-vidéki kitermelés az, amely számításba jöhet, és a Mátrai Erőmű kapacitásának a kiváltása az, amely hosszú távon tudja biztosítani a magyar villamosenergia-termelésen belül a fosszilis energiahordozókra épülő részaránynak a megtartását, ellátásbiztonsági céllal, figyelembe véve a fenntarthatósági szempontokat. Tehát maga a stratégia is világosan beszél arról, hogy csakis a tiszta széntechnológia rendelkezésre állásával van lehetőség arra, hogy a mátrai kapacitások kiváltásra és meghosszabbításra kerüljenek.

Nem számolunk a toronyi lignit hasznosításával. Éppen a napokban, előkészítendő a stratégia elfogadásával együtt jóváhagyandó országgyűlési határozati javaslatban megfogalmazott ásványi vagyon készletezési és fenntartható módon történő hasznosítását előíró cselekvési terv előkészületeit, arra a megállapításra jutottunk a szakmai szervezetekkel együtt, hogy valójában három olyan térsége van az országnak, ahol van reális esélye a mélyművelésű, illetve a felszíni fejtésnek. Ez a Mátra-vidéki lignitlelőhely, amely kutatásra és megnyitásra került, az engedélyezési eljárásokat lefolytatták, jelenleg is üzemel. A másik a Mecsekben található Máza, illetve Váralja térségében, ahol feketeszén-előfordulások vannak, és közepesnél jobb energetikai adottságokkal rendelkezik. A harmadik térség pedig Észak-Magyarország, Borsod térsége, Ózd térsége, ahol ugyan több területen elszórtan, de reálisan hozzáférhető és közepesnek mondható fűtőértékű szénvagyon áll rendelkezésre.

Társadalmi támogatottsága a toronyi feltárásnak nem volt, jelenleg sincs, maga a stratégia nem számol vele, és a készülő cselekvési terv, amely rögzíteni fogja azt, hogy mely ásványvagyon felhasználására lehet konkrét fejlesztést tervezni, vélhetően nem fog vele számolni, hiszen a 3,3 milliárd köbméterbe, amely hozzáférhető, megkutatott, társadalmilag támogatott, gazdaságilag kitermelhető, annak a térségnek az elméleti vagyona, természeti vagyona nem került bekalkulálásra. Tehát nem a stratégiának, hanem a cselekvési tervnek kell ebben a kérdésben a konkrét döntést meghozni, de stratégiai távlatokban mi nem tervezzük az e térségben található lignitnek az energetikai hasznosítását.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító indítványok közül a szocialista képviselők által benyújtott H/3839/12. számú módosító indítványt támogatni tudjuk, tekintettel arra is, amit itt képviselőtársaim is jeleztek, hogy az energiastratégia végrehajtásának a számonkérhetőségét és átláthatóságát javítsuk. Az nem igaz, amit Göndör képviselő úr említett, hogy az a módosító indítvány, amelyet a kormány támogat, alapvetően egy nyelvtani, stilisztikai javaslatot tett volna. Érdemi javaslat volt, ez az érdemi javaslat valóban a végrehajtás számonkérhetőségét, átláthatóságának javítását szorgalmazza, ami megítélésünk szerint a dinamikusan változó geopolitikai és gazdasági környezetben a stratégia gyakoribb kiigazítását teszi lehetővé, tehát nem 3 évente, hanem a javaslat figyelembevételével 2 évente kerülhet majd sor a stratégia felülvizsgálatára országgyűlési keretek közepette.

Ezenkívül két olyan módosító indítvány is érkezett, mind a kettő LMP-s, Jávor Benedek és Szilágyi László által jegyezve, amelyeket elfogadhatónak tartottunk és tartunk abban az esetben, ha megfelelő jogtechnikai módosítók hozzácsatolása megtörténik. Mindkét módosító javaslat, a 3. és a 13. pontban rögzítettek is érdemben járulnak hozzá a határozati javaslathoz, ám olyan elemeket is tartalmaznak, amelyeket nem látunk összeegyeztethetőnek a stratégia fő irányaival, ezért javasoltuk azt, hogy azok további átgondolásra kerüljenek, és a délelőtti szakbizottsági üléseken is jeleztük, hogy kapcsolódó módosító indítvány formájában támogathatónak tartjuk.

A többi módosító indítvány befogadására nem látok lehetőséget, mivel azok legnagyobb része a határozati javaslatot stratégiai oldalról kívánják megbontani. A legtöbb esetben arra törekedtek, hogy a javaslatot szövegszerűen pontosítsák, kiegészítsék, de ezzel együtt a legtöbb módosítás mögött a kormányétól eltérő szakpolitikai szemlélet húzódik meg, amelyeket nem látunk konzisztens módon továbbvihetőnek az általunk megjelölt stratégiai célok megvalósítása során.

Tisztelettel köszönöm a képviselőtársak hozzászólásait, javaslatait.

(23.10)

Ahogyan említettem, egy módosító indítvány teljes mértékű befogadására látunk lehetőséget, illetve ha a két kapcsolt módosító indítvány benyújtásra kerül, akkor abban a formában ugyancsak támogathatónak tartjuk a javaslatokat.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet.




Felszólalások:  Előző  360  Következő    Ülésnap adatai