Felszólalás adatai

Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Mirkóczki Ádám képviselő úr, a Jobbik képviselője, napirend előtti felszólalásra jelentkezett: „Mennyire hiteles a kormány politikája?” címmel. Parancsoljon!

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a tényleges mondandómat elkezdeném, úgy is, mint a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke, elsőként én is szeretném kifejezni köszönetünket, nagyrabecsülésünket és elismerésünket azon szakemberek és hatóságok részére, akik a dunai hajókatasztrófa mentési munkálataiban részt vettek  példaértékű, amit végeztek. Rátérve pedig a konkrét mondanivalómra: egy ország kihívásait és lehetőségeit nagyon sok minden alakítja, adott esetben veszélyezteti, ilyen például a bevándorlás, de ilyen az elvándorlás is. Szeretnék most ezen a szemüvegen keresztül néhány adatot megosztani önökkel, ez még viszonylag friss, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól kaptam meg ezeket az adatokat.

Nem a különböző letelepedési, állampolgársági és egyéb kérelmeket szedte össze, hanem kizárólag a munkavállalás céljából benyújtott tartózkodási engedélyek számát. 2017-ben ilyen munkavállalási célú tartózkodási engedély 18 ezer volt összesen Magyarországon  kerekítek az egyszerűség kedvéért , 2018-ban már 46 ezer, és most, 2019-ben, csak az első hónapban több mint 9 ezer. Zömében  nem kaptam kérelmem ellenére teljes bontást, de zömében  Ukrajnából, Szerbiából, Kínából, Vietnamból, Koszovóból, Indiából, Törökországból és hasonló térségekből érkeznek ezen munkavállalók.

Önmagában az, hogy 72 ezer, sőt kerekítve 73 ezer munkavállaló érkezett Magyarországra bő két éven keresztül, nem kellene hogy problémát jelentsen, sőt úgy is nézhetnénk, hogy ha a gazdaság oly mértékű, hogy már a hazai munkavállalók nem képesek azt betölteni, akkor ez egy pozitív érték is lehetne. Ha azonban jobban megvizsgáljuk a magyarországi helyzetet, akkor nem erről van szó. Azt látjuk, hogy mivel sok százezer magyar  nyilvánvalóan és döntő hányadban egzisztenciális problémák és megélhetési gondok miatt  elvándorolt Magyarországról Nyugat-Európába vagy a világ más tájára, a magyar gazdaság keleti, közel-keleti térségekből próbálja ezt a munkaerőhiányt feldolgozni vagy feltölteni. Ez azonban egy nagyon súlyos problémára is rávilágít.

Az teljesen nyilvánvaló, hogy ha elfogadjuk azt az alaptételt, hogy a magyar fiatalok, szakmunkások, diplomások, a magyar emberek egzisztenciális okokból mennek külföldre, akkor az ő hazacsábításuk és az ő helyben tartásuk elsősorban béremelésekkel kellene hogy következzen, elsősorban az anyagi biztonságot kellene megteremteni számukra. Ez azonban nincs így. És ha ezen logika mentén megyünk tovább, akkor azt látjuk, hogy éppen ezek a Keletről és ki tudja, honnan érkező vendégmunkások azok, akik garantálják azt, hogy a magyar bérfelzárkóztatás ne legyen oly mértékű; szeretném hangsúlyozni, hogy én nem vitatom el, hogy az elmúlt években voltak béremelések, történtek bérfelzárkóztatások, azonban amit én kritizálok, az a béremelések mértéke. Ha azt vesszük alapul, az látható, hogy nem elégséges.

Emlékszem, amikor a Jobbik a béruniós kezdeményezését megkezdte és úgymond nyilvánosságra hozta, nagyon sokan megmosolyogták  elsősorban a magyar kormány is. Megmosolyogták, hogy ez egy teljesen lehetetlen küldetés és nem kivitelezhető, ma pedig már ott tartunk, hogy az Európai Bizottság maga foglalkozik érdemben ezzel a kérdéssel.

Én azt kérném a legnagyobb tisztelettel önöktől, hogy álljanak ennek mint Magyarország felelős kormánya az élére. Álljanak az élére annak a kezdeményezésnek, hogy az Európai Unión belül az integrációra szánt pénzek, pályázatok, kohéziós alapokból felhasznált összegek mily módon tudnak a magyar bérfelzárkóztatásra, akár a kis- és középvállalkozások adókedvezménye mentén, akár más módon a magyar bérek felzárkóztatására menni. Mert ha nem állítjuk meg ezt a folyamatot  és nyilvánvaló, hogy ez nem megy egyik napról a másikra , akkor egyáltalán nem túlzó azt elmondani, hogy akarva vagy akaratlanul, de egyfajta népességcsere zajlik Magyarországon. Egyrészt vannak az egzisztenciális okok miatt elvándorolt tömegek, másrészt meg vannak az olcsó munkaerőként bevándorló tömegek.

És azt gondolom, hogy ha ezeket komolyan vesszük, akkor ezt a kezdeményezést elvitatni nem lehet, önöknek pedig nem lehet más feladatuk, mint hogy ennek az élére álljanak, mert az Európai Unióban egyre többen foglalkoznak ezzel a kérdéssel, és ha komolyan gondoljuk Magyarország ilyetén megvédését és a magyar fiatalok boldogulását, akkor ennek önök kell hogy legyenek a zászlóvivői. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(9.50)

ELNÖK: Orbán Balázs államtitkár úr, parancsoljon!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön felszólalásában több témát is említett, de két téma volt hangsúlyos: a bevándorlás és a kivándorlás témája. Ez az a két téma, amiben a Jobbik politikája és az általa képviselt álláspont teljes mértékben hiteltelen. Az egyik a bevándorlás ügye. Erről most már elég régóta vitatkozunk itt. Azért mégiscsak az történt, hogy 2015-ben 400 ezer ember döntött úgy, hogy mindenfajta hatóságokkal való együttműködés nélkül, illegális módon, a zöldhatáron keresztül megpróbál eljutni Nyugat-Európába. Ez nyilván egy olyan nemzetbiztonsági, közbiztonsági kockázat, ami ellen a magyar kormánynak fel kellett lépni. A magyar kormány megpróbált fellépni több eszközzel is, ráadásul ezeket az eszközöket az Európai Unió több esetben és többféleképpen támadta.

Önök a Jobbik részéről ugyanezt csinálták. Ezeket az eszközöket támadták. Nem gondolták megfelelő eszköznek a kerítést az illegális migráció megállítására. Amikor népszavazást kezdeményeztünk, akkor azt a népszavazást sem támogatták; ellene szavaztak annak az alaptörvény-módosításnak, ami egyébként Magyarország pozícióit volt hivatott biztosítani az Európai Unióval szembeni fellépésben, és folyamatosan támadják bevándorlás ügyében a kormány politikáját. (Mirkóczki Ádám: Mindet támogattuk!  Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Hazugság! Szégyelld magad!)

Ez az illegális migráció kérdése. Bocsánat, csak megpróbálok válaszolni azokra a felvetésekre, amelyeket a képviselő úr megfogalmazott. (Z. Kárpát Dániel: A honvédség hogy ment oda, barátom?  További közbeszólások a Jobbik padsoraiból.)

A bevándorlás másik része pedig, amikor valakik legálisan külföldiként Magyarországon vállalnak munkát. Itt a hangsúly a „legális” szón van (Z. Kárpát Dániel közbeszól.  Szilágyi György: A letelepedési kötvényesek!), és azon, hogy ezeknek a külföldieknek a száma, akik munkát vállalnak Magyarországon, csak a hiányszakmákban történhet, és a kormány döntésének megfelelően. (Z. Kárpát Dániel: Ne hazudj! Bemondásra, mi? Nem mondasz igazat!)

Ezzel kapcsolatban önök az európai parlamenti választási kampányban is riogattak, rémhírkeltést folytattak, és azóta is kiderül, hogy a Magyarországon legálisan dolgozó külföldiek száma egyébként uniós összehasonlításban alacsony. Szerintünk ez helyes. Azért helyes, mert a magyar embereknek kell a magyar munkahelyeket betölteni elsődlegesen. A mi politikánk ennek a célnak az elérését próbálja elősegíteni. Tehát itt semmilyen lakosságcseréről nincs szó. A másik dolog, amit ön is említett, a kivándorlás ügye. Azért a statisztikák mégiscsak azt mondják, hogy egyrészt egy közép-kelet-európai jelenségről beszélünk, másrészt Magyarország hála istennek a közép-kelet-európai országok közül a legkevésbé érintett ebben a jelenségben. 5,2 százalékos az az arány, ami van, hogy más országokban 10 százalék fölötti arányról beszélünk. (Szilágyi György: Minden rendben van a kormánnyal.)

Ráadásul egy harmadik dolgot mondhatok, és ez nyilván a magyar kormány politikájával is összefüggésben áll: a trend megfordulni látszik. És ezt nem én mondom, hanem a Statisztikai Hivatal mondja. Nem a magyar Statisztikai Hivatal, hanem az Európai Statisztikai Hivatal is, ugyanis a tavalyi évben már többen jöttek haza a Magyarországon született, de külföldön élő magyar állampolgárok, mint akik elhagyták az országot. Tehát ezt úgy mondjuk, hogy a nettó migrációs egyenleg immáron pozitív.

Mi ennek nagyon örülünk. Egyrészt azt gondoljuk, hogy aki külföldön munkát vállal  ami nehéz dolog , az megbecsülésre méltó, másrészt örülünk annak, hogy tapasztalatot szereznek külföldön, és az a célunk, hogy mindenkit hazacsábítsunk. Ezért örülünk ennek a trendfordulónak. Azt nem várom el, tekintettel arra, hogy ön ellenzéki parlamenti képviselő, tehát nem az a feladata, hogy a kormányt dicsérje, de legalább hogy rögzítse és tudomásul vegye azt a tényt, hogy ez a trendforduló zajlik, és ez nem egy egyszeri kiugró adat, hanem nyilván szoros összefüggésben van a gazdasági növekedéssel, illetőleg a bérfelzárkóztatással. Megköszöntem volna, ha közösen rögzítjük ezt a tényt.

Aztán említette a bérek kérdését. Mégiscsak arról van szó, hogy ez a kormány, amely az adócsökkentés kormánya, ez a kormány az, amely a bérekre rakódó adóterheket csökkenti. Most is a parlament előtt van a munkáltatókat terhelő adórész csökkentéséről szóló javaslat. 2010-ben még 73 500 forint volt a minimálbér, most már, 2019-re 149 ezer forintra emelkedik. 2010 májusa óta 53 százalékkal emelkedett a nettó átlagkereset. Ez nem elégséges. Mi is azt gondoljuk, hogy bérfelzárkóztatásra van szükség, de ehhez nem szavakra, hanem tettekre van szükség, úgyhogy a kormány a tettek politikáját kívánja ez ügyben is folytatni. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai