Bizottsági arcképcsarnok
Felszólalás adatai
103. ülésnap (2003.11.03.), 46. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Polt Péter |
Beosztás | legfőbb ügyész |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | interpelláció szóban megválaszolva |
Videó/Felszólalás ideje | 3:41 |
Felszólalások: Előző 46 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A tizenkét agrárcég eladását Keller László képviselő úr írásbeli választ igénylő kérdése alapján a Legfőbb Ügyészség korábban körültekintően megvizsgálta. A vizsgálat megállapításai szerint a 2045/2001. kormányhatározat felkérte az ÁPV Rt.-t, hogy a privatizációs törvény 35. §-ának a) pontja alapján tizenkét agrárgazdaság állami tulajdonban lévő részvényeit 12 milliárd 690 millió forint értékben térítésmentesen adja az MFB Rt. tulajdonába értékesítés céljából.
Az agrárcégek értékesítése a kormányhatározat szerint az 1995. évi XXXIX. törvény, a privatizációs törvény alapján történt. A törvény 35. §-ának a) pontja szerint az ÁPV Rt. kivételesen indokolt esetben állami vagyont pénzbeli térítés nélkül is átadhat. Az ingyenes vagyonátadásnak az a feltétele, hogy a vevő megfelelő biztosítékok nyújtásával vállalja a törvény 32. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott előírások teljesítését. A tizenkét agrárcég esetében e kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban az Állami Számvevőszék vizsgálódott, és ott megállapította, hogy a létrejött megállapodás ilyeneket tartalmazott, így - és most idézném az Állami Számvevőszéket - kielégíti a privatizációs törvény 32. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételeketö.
Az elmondottakra figyelemmel a képviselő úrnak az alábbi konkrét válaszokat adom.
Először: a privatizációs törvény az ingyenes vagyonátadásra lehetőséget kínált, a vagyonátadásról rendelkező kormányhatározat törvényességét ugyanakkor az ügyészség nem jogosult vizsgálni.
Az ügyészségi törvény 13. §-a szerint ugyanis a törvényességi felügyelet kizárólag a kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervek által kibocsátott állami irányítás jogi eszközeire terjed ki, a kormány határozataira ennélfogva nem.
Másodszor: az értékesítés idején az említett Proxi Kft.-nek az MFB Rt. volt egyszemélyes tulajdonosa. Semmilyen jogszabály nem tiltotta a Proxi Kft. működését az agrárcégek részvényeinek a kormányhatározat szerinti továbbértékesítése során.
Harmadszor: a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az agrárcégek értékesítése mellett az ÁPV Rt. és a KVI birtokában maradjon társaságonként egy-egy darab 10 ezer forintos törzsrészvény. Ez tette lehetővé, hogy ezek a társaságok a meghatározottnál nagyobb földterületeket haszonbéreljenek. Megjegyzem, hogy a haszonbérlet mértéke a termőföldről szóló jelenlegi hatályos szabályok értelmében ma sem lenne jogszabálysértő.
Végezetül negyedszer: szakértői vélemény szerint a tizenkét mezőgazdasági társaság üzleti összértéke 7,73 milliárd forint volt, amely kevesebb, mint a térítésmentes átadás során meghatározott 12,68 milliárd forint átadási érték. Eszerint vagyonvesztés tehát nem állapítható meg. (Moraj az MSZP soraiban.)
Az elmondottak alapján kijelenthető tehát, hogy a tizenkét agrárcég értékesítését az ügyészség a jogszabályok adta keretek között, alkotmányos kötelezettségének maradéktalanul eleget téve megvizsgálta, e jogszabályok keretei között pedig ügyészi intézkedésre nem volt indok.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
Felszólalások: Előző 46 Következő Ülésnap adatai