Felszólalás adatai

MOLNÁR ALBERT, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság március 17-én tárgyalta meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és 14 igen szavazattal, 12 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta.

Az Európai Közösség megvizsgálta Magyarországon az Európai Közösség egyik alapját képező szabadságjogot, a négy szabadság egyik legfontosabbikát, a tőkemozgás szabadságát, és megállapította, hogy az nem felel meg az Európai Unió jelenlegi szabályainak. Az előző kormány gyakorlatilag ígéretet tett arra, hogy 2002. január 1-jére ezt az úgynevezett Európai Unió szabályával ellentétes szabályozást megváltoztatja, de ez nem történt meg. Ezért szükséges, hogy a jelenlegi kormány pótolja ezt a hiányosságot, és ennek megfelelően hozta a kormányzat a parlament elé ezt a módosító indítványt.

(20.20)

Az Európai Unió gyakorlatilag nagyon szűk korlátok közé teszi az állami beavatkozás lehetőségét. Ezt az energetikai iparban, a vezetékes hírközlésben és a honvédelemben teszi lehetővé, és ezeket is kizárólag azokban az esetekben, amelyekben a társaság döntése a közrendet, a közbiztonságot veszélyeztetné. Gyakorlatilag erről szól ez a módosítás, amelyben az úgynevezett aranyrészvény az energetikai cégek esetében korlátozott jogokkal változatlanul fennmarad.

Az államnak két alapon áll a beavatkozási joga. Az egyik a különböző közigazgatási út, amely a Versenyhivatalt vagy az Energetikai Hivatalt jelenti, a másik pedig gyakorlatilag nagyon szűk mezsgyén - az előbb említett mezsgyén - az állam aranyrészvénnyel való szavazása, az ezzel való élés lehetősége. A jelenlegi törvénymódosítás az állam önkorlátozásán keresztül valósítja meg azt a célt, amely minimális, de elégséges szint az Európai Unió szabályai között.

A gazdasági bizottság, amelyben gazdasági szakemberek vannak, ezt a kérdést igazából a gazdaság oldaláról vizsgálta, és valóban némi átfedés, némi nézetazonosság alakult ki abban, hogyan ítéljük meg azt az aranyrészvényt, annak milyen értéke van, valódi-e az az érték, amit ez ma megtestesít, ha az átmegy egy egyszerű törzsrészvénybe. Erről szakmai vita folyt a bizottságban.

A vita során eljutottunk a gazdasági tyúk-tojás problémához, azaz az állami tulajdon mindenekfelett, vagy az állami tulajdon semmiképp sem. Természetesen most sem jutottunk ebben a kérdésben dűlőre.

Mit is ér az aranyrészvény? Mit lehet elérni az aranyrészvénnyel? Van-e értéke? Kell-e ezért ellenértéket kérni? Ezek a kérdések jellemezték a bizottság ülését. A mostani privatizációs törvény harmincegy társaságot sorol fel, ahol szavazatelsőbbségi részvénye van az államnak. Ez a módosítás huszonkettőt tartalmaz, tehát huszonkét társaság esetében változatlanul, módosult tartalommal fenn fog maradni a jelenlegi szabályozás Európai Uniónak megfelelő szűkített változata.

Kérdés hangzott el az Európai Bíróság precedens értékű döntéseivel kapcsolatban, hogy ezek beépültek-e a szabályozásba. Erre választ kaptunk, hogy ezeket a törvény előkészítői figyelembe vették.

Még az alábbi kérdések vetődtek fel a bizottsági ülésen. Köztisztviselők, akik nagy felelősséggel voltak megbízva, akik esetleg a saját vagyonukat is kockáztatják egy-egy ilyen vétónál, de ilyenre egyébként eddig Magyarországon nem került sor, hiszen az előzetes egyeztetések alapján olyan vállalkozásokhoz nem kerültek olyan előterjesztések, ahol élni kellett volna ezzel a lehetőséggel. Felvetődött, mi van a nyitott tőzsdei társaságnál, ha ilyen vétó történik. Gazdasági hátrányt is okozhat egy ilyen döntés.

Arra jutottunk a végére, hogy az eddigi szabályozás volt a rossz, most helyreáll a törvényes rend, ezért a többség támogatólag ezt a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Bízom abban, hogy a vita során azok a kérdések, amelyek felvetődtek akár a bizottsági üléseken, megválaszolásra kerülnek, és ebben konszenzusra fogunk jutni.

Ezzel javasolom az Országgyűlésnek, hogy támogassa e törvény életbelépését.

Köszönöm szépen.