Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Alapvetően egy szakmai javaslat van előttünk, ennek ellenére csodálkoztam volna, ha az ellenzéki képviselők nem oda lyukadtak volna ki, hogy Mészáros Lőrinc vagy éppen Andy Vajna nevét említsék. Ezért csodálkoztam is, hogy Józsa István csak a 12. percben jutott el idáig, sőt Mészáros Lőrinc nevét ki se mondta (Dr. Józsa István: Na, ugye!), de gondolom, majd Z. Kárpát Dániel ezt a hiányt pótolni fogja.

Komolyra fordítva a szót, azt gondolom, abban viszont egyetérthetünk, hogy a magyar gazdaság, illetve a piaci verseny védelme kiemelt érdek, és az is fontos, hogy a versenyszabályok igazodjanak a gazdaság pillanatnyi elvárásaihoz, azok átláthatók legyenek. Ebben a tekintetben azt kell mondanunk, hogy a versenyjog egy kikövezett út mindannyiunk számára, Magyarország számára, hiszen ahogyan ezt államtitkár úr is említette, ez az egyik leginkább európai uniós jog, hiszen az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenyszabályai közvetlenül hatályosak és alkalmazhatók a tagállamokban, így Magyarországon is. Így hát tulajdonképpen ettől nagyon eltérni nem tudunk, a végrehajtásban lehetnek csak egyes tagállamokban kisebb különbségek.

Ahogy azt az előttem szólók is említették, a versenytörvény módosítása több szempontból is szükséges. Egyrészt a Ket.-et felváltja az Ákr., tehát az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, amely ’18. január 1-jén lép hatályba, illetve van még két olyan fontos jogszabály, a közigazgatási perrendtartásról szóló, tehát a Kp. törvény, illetve a polgári perrendtartásról szóló, a Pp., amellyel a versenytörvényt mindenféleképpen össze kellett fésülni.

Fontos megemlíteni, hogy a társadalmi egyeztetés lezajlott a törvény esetében, és bár itt Józsa képviselőtársam utalt arra, hogy szűk volt a határidő, úgy látszik, ez a társadalmi egyeztetés címzettjeinek, a szakmai szervezeteknek nem volt túlságosan rövid, hiszen véleményt szinte mindegyik érintett szakmai szervezet adott, a Magyar Versenyjogi Egyesülettől kezdve a Joint Venture Szövetségen át egészen az AmCham, Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamaráig. Tehát azt lehetett látni, hogy többen tettek véleményt, és úgy gondolom, hogy ezek a beérkezett észrevételek is hozzájárultak egy hatékonyabb és a gyakorlatban jobban alkalmazható versenytörvény kialakításához.

A törvénytervezet megalkotása során, ahogy államtitkár úr is utalt rá, két fő cél dominált, egyrészt, hogy a versenytörvény eljárási szabályainak módosítását azért kell megejteni, hogy az igazodjon az új Ákr.-hez, az új közigazgatási perrendtartáshoz, illetőleg a polgári perrendtartáshoz, illetve az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalataiból adódó, az eljárási szabályok korrekciójával járó azon módosítások, amelyek nem jelentenek koncepcionális változást, ugyanakkor kisebb beavatkozások révén hozzájárulnak az ügyféli jogok, illetve a hatékony eljárásvezetés szempontjaihoz, ezeket a szempontokat érvényre kell juttatni, ezt a célt fogalmazta meg ez a módosítás.

Azon általános eljárásjogi intézmények tekintetében, amelynek a versenyjogi jogalkalmazás során is érvényesülnie kell, illetve a jelen állás szerint nem szükséges eltérni az Ákr. rendelkezéseitől, a javaslat az Ákr. rendelkezéseit rendeli alkalmazni. Mindebből következően a sajátos szabályokat megfogalmazó rendelkezésekben is szükséges az egyes, az Ákr.-ben bevezetett fogalmaknak a versenytörvénybe való bevezetése is. Itt a határozat véglegességére kell utalnom vagy a zár alá vételre, lefoglalásra; ezek eddig nem jelentek meg a versenytörvényben ilyen formában.

A részletekről. Kifejezetten és sajátosan, az Ákr.-től nagyobb részt eltérően, ennek megfelelően teljes egészükben a versenytörvényben kerülnek szabályozásra a következő kérdéskörök: a kizárás szabályozása, az ügyfél fogalma, az adatok kezelése, az iratbetekintés, a tényállás tisztázása körébe eső legtöbb rendelkezés. Ez az egyik fontos változás. A másik, amelyre már többen is utaltak, hogy az európai uniós szabályrendszerhez közelítés érdekében, a vállalkozások számára kiszámíthatóbb szabályozási környezet megteremtése céljából a javaslat szerint az eddig úgynevezett de minimis piaci részesedési küszöb tekintetében elválik egymástól a horizontális, tehát a versenytársak közötti és a vertikális, nem versenytársak közötti megállapodásra vonatkozó limit vagy küszöbszám, és az utóbbiak tekintetében ez valóban 15 százalékban, azaz a jelenleginél kedvezőbb szinten, egyben az uniós szabályokhoz jobban igazodó módon kerül szabályozásra.

(16.50)

Az európai uniós joggal való összhang megteremtése önmagában is növeli a jogbiztonságot, mivel így kizárható, hogy pusztán a tagállamok közti kereskedelem érintettsége miatt eltérően minősüljön egy-egy megállapodás a gazdaság szereplői között, másrészt a piaci versenyre eleve csekélyebb hatást gyakorló vertikális megállapodások esetén indokolt magasabb piaci részesedés mellett is lehetővé tenni a de minimis kivétel alkalmazását. Ezzel érdemben csökkennek az alacsony piaci részesedéssel bíró vállalkozások versenyjogi megfeleléssel kapcsolatos problémái, illetve azok a terhek, amelyek korábban őket így sújtották.

Fontos részlet, hogy új eljárástípus jelenik meg a törvényben arra az esetre, amikor valószínűsíthető, hogy a hatóság összefonódást tudomásul vevő, engedélyező vagy kötelezettségvállalást elfogadó határozata az ügyfél félrevezető magatartásának volt a következménye; ez az e visszaélést feltáró önálló versenyfelügyeleti eljárás, amely eljárás végén kerülhet sor a jelenleg is a törvényben foglalt határozat-visszavonás jogkövetkezményének az alkalmazására. Az önálló eljárás keretében történő vizsgálat és visszavonás az ügyfeleknek nagyobb garanciát, a hatóságnak pedig erősebb jogosítványokat ad, így például érdemi bírság kiszabására is lehetőséget teremt a korábbi rendszertől eltérően.

Még egy olyan változást említenék, ami eddig nem hangzott el, hogy az ügyfelek számára kedvező módon, az eddigi szabályozáshoz képest újításként jelenik meg, hogy a javaslat szerint a kiszabott bírság, egyéb pénzfizetési kötelezettség vonatkozásában nemcsak a határozatban lesz módja az eljáró versenytanácsnak fizetési kedvezményt engedni, hanem a törvényben előírt feltételek teljesülése esetén azt követően is. Tehát a teljesítési határidő lejárta idő előtt minden esetben, azt követően pedig akkor, ha a végrehajtás elrendelésére még nem került sor.

Ezek tehát a legfontosabb részletek. Azt gondolom, hogy az előttünk fekvő módosítás valóban közelíti az uniós versenytörvényhez a hazai szabályozást, és egyben átláthatóbb viszonyokat teremt, illetve könnyebbé teszi az ügyfelek, valamint a Gazdasági Versenyhivatal működését és eljárásait is. Éppen ebből kifolyólag az előttünk fekvő törvényjavaslatot a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni tudja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)