Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Zrínyi Miklós kiemelkedő magyar hadvezér, katonai gondolkodó és személyiség, aki munkásságával és tetteivel maradandó nyomot hagyott a magyar történelemben és irodalomban. Birtokai a három részre szakadt Magyarország Habsburgok uralta részén, az oszmán területek szomszédságában feküdtek, így egészen fiatalon meg kellett ismerkednie a kardforgatás, a lovaglás és a hadvezetés fortélyaival. Katonai pályafutásának legfontosabb célja az ország egyesítése, az oszmán hatalom kiűzése a Magyar Királyság területéről, ebből a bécsi udvar támogatásának hiányában sem engedett. Hadvezérként számos sikert ért el, amire Európa-szerte felfigyeltek, kitüntetésekkel, elismerésekkel halmozták el.

Zrínyi Miklós hadi érdemei mellett kiemelkedő hadtudományi tevékenységet is folytatott: megteremtette a magyar hadelméleti irodalmat, munkái  csekély számuk ellenére  műfaji teljességet jelentenek. Személyében tisztelhetjük az első magyar katonai teoretikust, aki máig ható munkáit magyar nyelven írta: a Tábori kis tracta az úgynevezett szabályzatirodalomhoz kötődik, a Vitéz hadnagy a jó hadvezér portréját rajzolja meg, a Mátyás király életéről való elmélkedések a királytükör hagyományait követi, a Ne bántsd a magyart  Az török áfium ellen való orvosság című műve pedig tökéletesen illeszkedik az oszmánellenes röpiratok sorába. Zrínyi ezekben valamennyi, a korban fontos hadászati kérdést érintett: az állandó hadsereg felállításának és ellátásának fontosságát, az offenzív, támadó harcmodort, illetve a nemzetközi összefogás szükségességét.

Zrínyi Miklós nemcsak hadvezérként, hanem íróként és költőként is jelentős művet alkotott. A Szigeti veszedelem megírása a magyar irodalom klasszikusai közé emelte. Zrínyi jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az utókor tisztelete. Ezt alátámasztja, hogy a magyar hadtörténelem minden jelentősebb eseményében és a katonai oktatásban is felbukkan a Zrínyi név; először az 1948-49-es forradalom és szabadságharc idején, ekkor jött létre az úgynevezett Zrínyi-szabadcsapat. Az osztrák-magyar haditengerészet flottájának kötelékében két hadihajó, míg a második világháborúban rohamlöveg viselte a Zrínyi nevet. Ma laktanya és egyetemi kampusz viseli az első magyar katonai teoretikus nevét.

Ugyanakkor Zrínyi Miklós ezer szállal kötődött a horvát néphez: családja horvát főnemesi felmenőkkel is rendelkezett; otthona Csáktornya, ahol 1620. május 3-án született, majd horvát bánként élt, a mai Horvátország területén található. Az emlékév jó alkalmat biztosít arra, hogy a több száz éves horvát-magyar együttélés gazdag történelmi örökségén keresztül tovább mélyítse a magyar-horvát kétoldalú kapcsolatokat. Zrínyi Miklós szimbóluma annak a szellemiségnek, amely képes egy magasabb célnak, ügynek alárendelni az életét, képes áldozatot hozni hazájáért, nemzetéért. Az ilyen emlékévek és emléknapok erősítik a hazaszeretetet és a nemzeti önbecsülést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, Zala és Somogy vármegyének örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, hadvezér, hadtudós, kivételes tehetségű stratéga, politikus, költő, prózaíró, rendkívüli nyelvtehetség, de legfőképp hazafi volt. A Habsburgoktól távolságot tartó vezetőként a kereszténység védelméért, a magyarság önállóságának visszaszerzéséért és egy erős alapokon nyugvó Magyar Királyság megteremtéséért küzdött. Hármas programja, a nemzeti hadsereg, a nemzeti összefogás és a nemzeti királyság megteremtése, meghatározta egész életét, hadvezéri, politikai és költői munkásságát. Felismerte az adódó politikai lehetőséget az Oszmán Birodalom meggyengülésében, és cselekvő programot fogalmazott meg. Célul tűzte ki az ország felszabadítását, amelyet akkor is következetesen képviselt, amikor a Habsburg-udvar nem támogatta ezen elképzeléseit. Vallotta, hogy a nemzet önerőből is képes lehet ezt véghez vinni összefogással, az egység megteremtésével és a rendi érdekek mellőzésével.

Jövőképében egy erős nemzeti királyság létrehozását álmodta meg, és erejét, kivételes képességeit ennek az álomnak a valóra váltására fordította. Egész életét a hazáért, a magyarságért és annak szabadságáért vívott küzdelem határozta meg, összefogásra és tettekre sarkallva a nemzet ügyéért megszólító rendeket. Kétséget nem ismerő elszántságát Az török áfium ellen való orvosság című művének zárósoraként maga fogalmazta meg: „Aki akar, annak semmi sem nehéz.” A szigetvári dédapa dicsősége, szembenállása az oszmán erőkkel és hősi halála nagy hatással volt a fiatal utódra, aki ugyanolyan heroikus tettek végrehajtására vágyott a haza védelmében, mint nevezetes felmenője.

(14.30)

Zrínyi Miklós 1637-ben vette át családi örökségét, rendbe szedte uradalmait, és berendezkedett nemzetségének székhelyén, Csáktornyán. Csakhamar megkezdte harcait a szomszédos ellenséges helyőrségekkel, és szakadatlanul küzdött a végeken.

A királyi Magyarország katolikus főrendjei, így Zrínyi is egészen az 1648-ban záruló harmincéves háború végéig együttműködtek a bécsi udvarral, mert az oszmán kiűzésében tőlük remélték a segítséget, hovatovább Zrínyi 1642-45 között maga is részt vett a harmincéves háborúban, saját költségén felállított sereggel harcolt Sziléziában, Morvaországban és a Felvidéken. 1645-ben a csehországi Éger mellett megmentette az uralkodót, amikor Wrangel svéd tábornok rárontott annak sátrára.

Zrínyi politikai és hadvezéri éleslátását bizonyítja, hogy felismerte: az Oszmán Birodalom már közel sem olyan erős, mint egykor volt. Európa vezető politikai hatalmai és a pápa elismerte hadvezéri nagyságát, Magyar Marsnak nevezték rendkívüli hadvezéri teljesítményének csodálataként. Zrínyi már nem élhette meg az oszmánok kiűzését, halálát lelte még ugyanebben az évben, 1664-ben: egy vadászat során egy vadkan sebezte halálra.

Zrínyi Miklós számára dédapja, a szigetvári hős adta a keresztény hazáért való összefogás, a szabadságáért kétséget nem ismerő küzdés példáját. Zrínyi a nemzeti célzat és a keresztényi felfogás egységesítésével a magyar nemzet történeti hivatását hirdeti, és rendíthetetlenül hisz az erkölcsi erő hatalmában. A Szigeti veszedelem üzenete egyben hitvallása is: ha képesek vagyunk felemelkedni félelmeinken, ha hiszünk egy nemes célban és összetartunk, akkor megmenthetjük a hazát, még ha az életünkkel fizetünk is, a tetteink sorsfordítóak lesznek.

Zrínyi munkássága ma is ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a reformkor idejében. Olyan példaképet, történelmi elődöt látunk benne, aki küzdött azokért a célokért, amelyeket a mai kor kiemelkedő vezetői megfogalmaznak: a nemzeti egység, az önállóság, a keresztény értékek védelme, a szabadság megteremtése, a nemzeten belüli széthúzás és a társadalmi feszültségek megszüntetése.

A magyar történelemben Zrínyi Miklós az a kiemelkedő történelmi személy, akinek egész élete a hazáért való cselekvő magatartás mintája lett számunkra. Bízom abban, hogy Zrínyi Miklós személye és a magyar hazáért tett történelmi és irodalmi tevékenysége mind a kormánypárti, mind az ellenzéki frakciók támogatását bírni fogja. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg az általam beterjesztett országgyűlési javaslatot, amely 2020-at Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánítja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)