Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.15.09:49:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

127. ülésnap (2020.05.07.), 97. felszólalás
Felszólaló György László
Beosztás Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 5:22


Felszólalások:  Előző  97  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GYÖRGY LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tanulom még a műfajt, ez látszik, jelentkeztem, de megkaptam a szót. Először is nem tudom, hogy kapotte valaha ekkora reklámot doktori disszertáció a parlamentben (Derültség.), de nagyon köszönöm, és már csak annyit tennék hozzá, hogy a www.doktori.hu-n letölthető és elolvasható a doktori disszertáció. (Ander Balázs közbeszólására:) Ander Balázs képviselő úr elolvasta.A másik, hogy érteni vélem, hogy ez a parlamenti műfaj egy érzelemgazdag műfaj, nekem is vannak érzelmeim, de most egyetlenegy érzelmet hagyok csak elterebélyesedni, ez pedig a hazaszeretet, és a többi érzelmet, amit itt érzékeltem, azt megpróbálom nem visszatükrözni.

Nagyon röviden akkor a tényekre hagyatkozva: szóba kerültek a gazdasági károk. 2013 és 2019 között, hét év alatt a magyar gazdasági növekedés az Európai Unióban a top 5-ben van, egészen pontosan a negyedik leggyorsabb, és 2 százalékponttal gyorsabb, mint az európai uniós növekedési ráta. A reálbérek növekedése ugyancsak a top 5-ben van, több mint másfélszeresére növekedtek a reálbérek Magyarországon, és a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésében is a top 5-be tartozunk az Európai Unióban.

Mindezt azért tudtuk elérni, mert nemcsak a 2018 utáni, hanem a 2010 utáni gazdaságpolitikánkat is a globális megatrendek helyes értelmezésére alapoztuk, nevezetesen arra, hogy Magyarország addigra egy kicsi nyitott gazdasággá vált, a kilencvenes évek elhibázott gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően nagyon jelentős részben, és figyelembe kellett azt vennünk, hogy a világ 600 legerősebb vállalkozása adja a világexport 80 százalékát. Ezeket globális értékláncoknak hívjuk, nekünk valamilyen viszonyrendszert ezekkel a vállalkozásokkal ki kellett alakítanunk.

Ennek köszönhetően jöttek létre olyan high-tech kapacitások Magyarországon az elmúlt tíz évben, amelynek hatására Magyarország az IMF statisztikái, tehát a Nemzetközi Valutaalap statisztikái szerint a második leghigh-techebb iparral rendelkezik a világban. Dánia az első, utána jön Magyarország, és utána jön Németország. Most az a feladatunk, hogy azokat a magyar tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozásokat hozzácsatoljuk ezekhez az értékláncokhoz, hogy ezeken az értékláncokon minél följebb tudjunk lépni.

Tehát a gazdaságstratégiánk globális megatrendek értelmezésére alapul, a gazdasági növekedésünk a top 5-ben volt, a reálbérek növekedése a top 5-ben volt az elmúlt hét évben az Európai Unióban. És mindez fenntartható módon ment végbe, ami 2010 előtt egyetlenegyszer sem fordult elő. A fenntarthatóságot mi pénzügyi, gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben értjük.

(15.50)

A költségvetést rendbe tettük, 2013 óta folyamatosan a maastrichti konvergenciakritériumon belül van a költségvetés hiánya. Ennek köszönhetően csökkent 14 százalékkal az államadósság. Most 12 százalékponttal van az államadósságunk az Európai Unió átlaga alatt, és 17 százalékponttal az euróövezet alatt.

A külső egyensúlyt rendbe tettük, a bruttó külső adósságunk Sierra Leonéval versenyzett 2007-2008-ban, hetedikek voltunk  csak hat pozícióra a Guinness-rekordtól  a világ 200 országa közül. Ez a 120 százalékos GDP-arányos bruttó államadósság csökkent 50 százalék közelébe tíz év alatt; a nettó 60 százalékról 6 százalékra.

A társadalmi fenntarthatóságot az igazolja, újra fölsorolhatnám az összes statisztikát, amit elmondtam, de legyen elég a Világgazdasági Fórumnak a gazdasági növekedés inkluzivitására vonatkozó mérőszáma, ami azt mutatja meg, hogy minden társadalmi réteg részesül a gazdaság növekedéséből.

A környezeti fenntarthatóságra pedig engedjék meg, hogy csak annyit idézzek, hogy 2018-ban úgy növekedett 5 százalékkal a magyar gazdaság, hogy a szén-dioxid-kibocsátásunk 0,6 százalékkal csökkent, 2030-ig pedig nemcsak célunk van, hanem stratégiánk, eszközeink és erőforrásaink is ahhoz hozzárendelve, hogy a villamosenergia-termelésünk 90 százalékban szén-dioxid-semlegessé váljon.

A „Tanítsunk Magyarországért” program egyébként egy komoly társadalmi felzárkózási stratégiába illeszkedik. Ennek hatására csökkent például a felére azon gyermekek aránya, akiknek a szülei nem mennek reggel dolgozni, de lehetne sorolni azokat a statisztikákat, amelyekben előre léptünk az elmúlt tíz évben. Szeptembertől egyébként legalább kétszer, de inkább háromszor annyi mentorált gyermek lesz a „Tanítsunk Magyarországért” programban.

És végezetül, hogy mit csinált a kormány azzal a tudományos kutatási-fejlesztési, innovációs réteggel vagy körrel az elmúlt egy évben: 32 milliárd forinttal megemelte a támogatását, vagyis 25 százalékkal többet költünk ma tudományra, mint egy évvel ezelőtt. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  97  Következő    Ülésnap adatai