Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány elkötelezett a foglalkoztatás bővítése és a foglalkoztatás terheinek csökkentése mellett. Számos intézkedést tettünk és teszünk a jövőben is ennek a célnak a megvalósítása érdekében.Ezek közül a lépések közül kiemelkedő a munkáltatót terhelő adó, a szociális hozzájárulási adó csökkentése, amelyet az önök előtt fekvő törvényjavaslat is tartalmaz. Az adópolitika az elmúlt években is a munkát terhelő adók és a vállalkozások adó- és adminisztrációs terhének csökkentésére, valamint az adórendszer egyszerűsítésére fókuszált. Így például a vállalkozások adóterhének csökkentése érdekében bevezettük az egyszerűsített adózási módokat, amilyen a kisvállalkozások tételes adója, az úgynevezett kata, illetve a kisvállalati adó, más néven a kiva.

Emellett az elmúlt években a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények köre is folyamatosan bővült. A kedvezmények érvényesítésének felső korlátja pedig a korábbi 100 ezer forintról a mindenkori minimálbér összegéig emelkedett. A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának 2016. november 24én megkötött megállapodása értelmében a szociális hozzájárulási adó mértéke 2017. január 1jétől 27 százalékról 22 százalékra csökkent, 2018. január 1-jétől pedig 19,5 százalékra mérséklődött. A tavalyi év során is megvalósult a foglalkoztatókat terhelő adó mértékének további csökkentése, így az adó mértéke 2019. július 1-jétől további 2 százalékponttal csökkent, így 17,5 százalékos mértékű lett.

A kormány a kialakult járványügyi helyzetre tekintettel a gazdaságvédelmi akcióterv keretében kezdeményezi a szociálishozzájárulásiadó-csökkentés következő ütemének 2020. július 1-jétől történő megvalósítását, hogy ezzel segítse a vállalkozások kilábalását a veszélyhelyzet által okozott gazdasági visszaesésből. Így a benyújtott törvénymódosítás szerint 2020. július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra fog csökkenni az adó mértéke.

A törvényjavaslat elfogadásával a kormány nem kevesebb mint 160 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál az idei évben, jövőre pedig több mint 330 milliárd forintot. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a VKF-megállapodás végrehajtását követően a munka közterhei tekintetében is az Európai Unió élvonalába fogunk kerülni. Ami a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket illeti, az adókulcs csökkentésével összhangban változik a kedvezmények mértéke is, így aki a szociális hozzájárulási adó alól teljes mentességet nyújtó kedvezményt kap, annak 15,5 százalékos kedvezményt kell igénybe vennie, míg az 50 százalékos kedvezmények esetében az adókötelezettség így 7,75 százalékos lesz.

Ennek köszönhetően a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévő munkavállalói körök, mint például a munkaerőpiacra újonnan belépők, a három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők, a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók foglalkoztatásához továbbra is jelentős kedvezményeket nyújt a kormány.

Kedvezően módosulnak továbbá a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok is. Változatlan adófizetési kötelezettség mellett a főállású kisadózó által igénybe vett pénzbeli ellátások  mint például a gyed vagy a táppénz  alapja is megemelkedik. Ennek köszönhetően az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén 98 100 forintról 102 ezer forintra, míg a magasabb mértékű, tehát a 75 ezer forintos tételes adó megfizetésekor 164 ezer forintról 170 ezer forintra emelkedik az ellátási alap.

A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, más néven ekho szabályai is módosulnak, melynek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 17,5 százalékról szintén 15,5 százalékra csökken.

Tisztelt Ház! A szociális hozzájárulási adó csökkentése tehát számos pozitív változást eredményez a munkaadók és a munkavállalók számára egyaránt, emellett más adónemek esetében is adócsökkentést eredményez. A benyújtott törvényjavaslat számos előremutató módosításra tesz javaslatot, amelyek bevezetése kifejezetten kedvezően befolyásolja Magyarország versenyképességét és a gazdaság újraindítását a kialakult járványügyi helyzetben is. Ezen módosítások céljukból kifolyólag érintik a vállalkozások nyereségadóit is.

Engedjék meg, hogy a nyereségadóztatást érintő javaslatok közül először egy a társasági adózásra vonatkozó kedvező javaslatot emeljek ki. Fejlesztési tartalék címén hosszabb ideje elérhető már egy adóalap-kedvezmény a társasági adóban. Ezen kedvezmény kapcsán a törvényjavaslat egy olyan módosítást tenne lehetővé, amely kifejezetten ösztönzően hathat a beruházások megvalósítására a következő néhány évben. A javaslat lényege, hogy az elkövetkező négy évben magyarországi beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes társaságiadó-mentességben is részesülhet. A fejlesztési tartalékot a jelenlegi szabályok szerint az adózás előtti nyereség összegének a feléig, tehát 50 százalékáig lehet igénybe venni, a módosítás szerint a teljes nyereségre igénybe vehető ez a kedvezmény azzal, hogy a beruházásra félretett összeg a 10 milliárd forintot továbbra sem haladhatja meg. A beruházás megvalósítására az eddigieknek megfelelően továbbra is négy év áll rendelkezésre.

Folytatva a nyereségadókat érintő intézkedések sorát, kiemelem a kisvállalati adóra vonatkozó módosítást, amely szerint a kisvállalatiadó-kulcs a szociális hozzájárulási adó csökkentésével összhangban a jelenlegi 12 százalékról 11 százalékra csökkenne.

A törvényjavaslat mindezek mellett tartalmazza a bankok járványügyi különadójával kapcsolatos szabályokat is. A hitelintézetek az általános közterheiken felül 2010 óta különadóval is hozzájárulnak a költségvetési bevételekhez. A járványügyi különadó célja a járványügyi helyzet felszámolására rendelkezésre álló források bővítése. Ezen tervezett befizetés révén mintegy 55 milliárd forint kerülhetne a költségvetésbe. A bankokat a befizetési kötelezettség egyszeri jelleggel terheli, ugyanakkor az ezen címen befizetett összeget a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból, adóvisszatartás formájában visszakapják. A szabályozás tehát tartalmazza a kormány által már rendeleti úton bevezetett intézkedéseket, így a törvényjavaslatban az öt év alatt történő egyenlő összegű leírás jelent új elemet.

Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat a kormány által elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv céljával összhangban segíti a munkahelyek és a gazdaság védelmét egyaránt, ezért kérem, hogy szíveskedjenek a javaslatot támogatni és elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)